Gyertek, nagyon várunk benneteket. És nagyon izgulunk! 🙂
Hozzávalók:
70 dkg lencse
50 dkg csirkemell filé (persze a füstölt libacomb sokkal jobb, de most kóser alapanyagokkal dolgoztunk, és libacomb nem volt)
1 csokor újhagyma
5 gerezd fokhagyma
1 kk koriander mag
1 kk római kömény
1 citrom
4 szem sárgabarck
só, bors
olívaolaj
A lencsét megmostam, és a kukta aljára szórtam. Rádobtam a felkockázott, és olívaolajon kicsit megpirított csirkemelleket, majd a felkarikázott újhagymát.
A fokhagymát nem vágtam apróra, csak a kés lapjával picit összetörtem, és azt is a lencsére dobtam. A serpenyőben, amiben a csirkét megforgattam, megsütöttem a felkarikázott citromot is, és azt is hozzáadtam az ételhez. Akkor jó, ha mind a két oldala aranybarna lesz, és fantasztikus illattal árasztja el a konyhát. Végül a félbevágott, kimagozott sárgabarackot. Megszórtam a fűszerekkel, sóztam, és felöntöttem épp csak annyi vízzel, amennyi szűken ellepi.
Zöldség alaplével, vagy csirke alaplével még finomabb lett volna, de nem volt itthon.
Lezártam a kuktát, és harminc percig főztem.
A fedő levétele után még elég sok lé van rajta, de ezt az idő múlásával egyre jobban beissza a lencse.
Eljött ez a nap is, édesanyám 60 éves lett.
Hihetetlen számomra is, nem olyan rég volt, amikor 34 éves volt, valahogy arra a születésnapjára én is emlékszem, most pedig már én is 36 vagyok. Rohan az idő, nincs mese!
Dávid elénekelte anyunak a De nehéz az iskolatáska c. örökzöldet, ezzel ünnepelve a kedvenc nagymamáját és egyben önmagát is, hiszen szeptemberben iskolába megy. Most látom, hogy igaz a mondás, hogy miután megszülettek a gyerekek, rohannak az évek. Igaz, Dávidot szinte most hoztuk haza a kórházból három naposan, és tessék, már dallal ríkatja meg a nagyanyját a születésnapján, és pár hét múlva életében először becsöngetnek neki.
A vacsorát a sütemények kivételével én készítettem, a desszertek pedig Lila Füge keze munkáját dicsérték. Nagy szerencsénk volt az időjárással, már nem volt 35 fok, de még nem szakadt az eső sem.
A menü svédasztalos volt:
libamáj pirított kalácsszeleten
töltött szőlőlevél
chilis sajtkrémes vajas keksz
kukorica krémleves rókagombával
lassan sült malaccomb
kapris krumpli saláta
csokoládés rolád
ricotta torta
Hozzávalók a szőlőlevélhez:
1 üveg szőlőlevél (kb 60 darab lesz belőle)
30 dkg vörös lencse
20 dkg basmati rizs
1 nagy fej hagyma
10 dkg pirított földimogyoró
10 dkg aszalt sárgabarack
10 dkg fekete olajbogyó
2 citrom reszelt héja
5 ek méz
1+3 citrom leve
1 kk római kömény
1 kk chili
kb. 2 dl olívaolaj
A lencsét és a rizst, külön-külön megfőztem enyhén sós vízben. A hagymát megdinszteltem egy kevés olajon. Elkevertem az olívaolaj és a három citrom levének kivételével mindent, és megtöltöttem vele a szőlőleveleket. A konzervben voltak extra nagy levelek is, azokat félbevágtam. Szorosan egymás mellé tettem a töltikéket egy dobozba, és meglocsoltam az olívaolaj és a citromlé keverékével. Egy éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap korán reggel kivettem a dobozból, hogy szobahőmérsékletű legyen, és citrommal tálaltam.
A receptet a Dining Guide-on olvashatjátok.
Aki olyan szerencsés, hogy víz mellett töltheti a hétvégét, az gondoljon rám, igaz én is beköltözök hétvégére anyuék egy méter vastag falú régi házába, ahol ilyenkor is lehet aludni, és víz is van a medencében, de azért ez nem a tenger!
Reggel limonádé, napközben víz, este cider és fröccs. És persze fagyi. Savanykás, joghurtos citrom fagylalt. A legfrissítőbb fajtából.
Hozzávalók:
6 dl natúr joghurt lecsepegtetve (kb. 4 dl maradjon)
3 dl habtejszín
1 lime leve és héja
0,5 citrom leve
3 ek porcukor vagy ízlés szerint
A joghurtot lecsepegtettem, belereszeltem a lime és a citrom héját. Belenyomtam a lime levet és megcukroztam. A tejszínt habbá vertem. A fagyigép kikeveri majd belőle a levegőt, de azért marad egy kevés belőle a fagyiban is. Összekevertem a habot a joghurttal és szokásos módon elkészítettem a fagyigéppel. Akinek nincs fagyigépe, az most ne kevergesse óránkét a fagyit, hanem hagyja megfagyni a dobozban. A tejszínhabtól könnyű, parfészerű lesz.
Végre elérkezett a péntek is, annyira vártam már! Ilyenkor nyáron valahogy lassabban jönnek el a hétvégék.
Hozzávalók a báránycombhoz:A fokhagymát apróra vágtam, majd a mozsárban összetörtem. Rányomtam a citromlét, belereszeltem a héját, sóztam, borsoztam, és még egy picit dolgoztam rajta a mozsárban. Nagyon apróra vágtam a rozmaringot, és a többi hozzávalóval együtt azt is jól összetörtem a mozsárban. Persze ha megfelelően nagy mozsaratok van, akkor lehet mindent egyszerre.
A combokat alaposan bemasszíroztam a keverékkel. Ez fontos momentum, legalább öt percig kell, hogy tartson. Gáborom szerint ez egy perverz szokásom 🙂
150 fokra előmelegített sütőbe toltam a két combot az összes páclével együtt, és alufóliával lefedve két órát sütöttem, majd levettem a fóliát, megforgattam a combokat, amit innentől kezdve félóránként ismételtem, és még két órát adtam neki. Én rányomtam időközben még egy fél citromot, és rácsurgattam két evőkanálnyi mézet is, de ezt már nem fontos. Akkor van kész, ha teljesen megpuhult, könnyen lejön a csontról.
Hozzávalók a citromos rizottóhoz:
50 dkg rizottó rizs
20 dkg vaj
2 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dl száraz fehérbor
1 cirom reszelt héja
0,5 citrom leve
15 dkg parmezán
3 dl tejszín (és nekünk még három)
só, bors
3 marék rukkola
Igen, igen. Alaplé is kéne a rizottóhoz, de ez most nem volt. Volt viszont forró víz.
Mivel a rizottó most köretként szerepelt és nem főételként, ezért ezt a slendriánságot megengedhettem magamnak.
A hagymát nagyon apróra vágtam a fokhagymával együtt, majd a vajon megdinszteltem kevés sóval. Érdemes olyan vajat választani, aminek magas a zsírtartalma. Rászórtam a rizst, picit kevergettem, majd felöntöttem a borral, majd a vízforralóból folyamatosan adagoltam hozzá a vizet, és megállás nélkül kevergettem. Mikor már majdnem jó volt a rizs, felöntöttem a tejszínnel, belereszeltem a sajtot és a citromot, majd sóztam borsoztam, és elzártam a lángot. Belenyomtam a citromlét, és beleforgattam a rukkolát. Gyorsan enni kellett volna 🙂
A puha vajat és a cukrot habosra keverem habverővel, kb. 10 perc alatt. Közben előmelegítem a sütőt 160 fokra, légkeveréssel. Beleütöm a tojásokat a masszába, azt is elkeverem, majd jöhet a tejföl. Akkor jó, ha már jó habos. Beleszitálom a sütőporral, és szódabikarbónával elkevert lisztet, és gyorsan összeforgatom. Itt már nem kell habverővel dolgozni, elég egy fakanál is.
A piteformát (25 cm-es) kibélelem sütőpapírral, belesimítom a tésztát és kirakom a kimagozott meggyel. Aki gondolja, kicsit lisztezheti a meggyet, hogy ne süllyedjen le az aljára. Kb. 30 percig sütöm, de tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e. Hagyom teljesen kihűlni, majd megszórom porcukorral.
Hazaérkeztünk. Kicsit hosszabbra nyúlt az utunk, mint azt gondoltuk, de nem számítottunk arra, hogy a kis hegyi patakok komoly folyókká duzzadnak majd, hogy lezárják a zempléni utakat, hogy Miskolcra egyáltalán nem lehet majd Hegyaljáról eljutni csak Debrecen felől, és hogy azok a vendégek, akik felénk igyekeztek, akkorát kell hogy kerüljenek, hogy át kell menniük a szlovák határon. De autószerelőhöz se szándékoztuk vinni a kocsinkat, de az már igazán egy másik történet. Viszont láttam akkora esőket, mint még soha, és meglátogattuk egy rég nem látott (16 év, az azért elég sok) barátunkat Telkibányán, majd elámultam azon, hogy mennyire gyönyörű hely Monok. Végre megismertem Petráékat, aki a fejlécemet készíti hónapról hónapra, és nem csak ezért hős, de ők voltak az utolsók, akik átjöhettek a vízzel borított úton, igaz már rájuk is furcsán nézett a rendőr. A nagy vigadalomról majd holnap írok, és életem első bárányfeldolgozásáról is.5 dl joghurt
3 dl tejszín
15 bodzaernyő
1 citrom héja
6 tojás sárgája
10-15 dkg nádcukor
A bodzavirágot messze az utaktól, szép napsütésben, teljesen kinyílva érdemes leszedni. Nem mosom meg, csak alaposan kiütögetem, hogy a bogarak kipotyogjanak belőle.
A joghurtot egy éjszakán át lecsepegtettem.
A tejszínt megmelegítem, és elkeverem benne a cukor felét, majd hagyom langyosra hűlni.
A citrom héját krumpli pucolóval nagyon vékonyan lehámozom, majd a bodzavirágokkal együtt egy tálba teszem, és leöntöm a langyos cukros tejszínnel. Miután lehűlt, egy éjszakára a hűtőbe rakom. Másnap a tojások sárgájából, a maradék cukorból és a virágokkal, citromhéjjal együtt felforralt, majd leszűrt tejszínből krémet főzők óvatosan, nehogy összeugorjon.
Elkeverem a sűrű joghurtal. Ha nem elég savanykás, lehet bele citromlevet is tenni.
Teljesen lehűtöm, és a fagylaltgéppel fagyit készítek belőle. Ha nincs fagyigép, akkor se kell búsulni, mehet egy műanyag dobozba, majd be a fagyasztóba, és óránként át kell keverni villával, illetve amikor majdnem kész, a késes robotgéppel.
Jókívánság sütinek készült a lánybúcsúra, minden egyes minimuffinba belerejtettünk egy sütőpapír csíkra írt kívánságot. A vacsora végén gyorsan betolták a sütiket, és a menyasszony megkapta a kívánságokat 🙂Hozzávalók, minden ugyanazzal a joghurtos pohárral mérve:
2 pohár 1,75 dl-es natúr joghurt
2 pohár kókuszreszelék
1 pohár simaliszt
1 pohár cukor
2 lime leve és héja
1 csomag sütőpor
1 késhegynyi szódabikarbóna
sok-sok jókívánság
vaj és liszt a formához
Hozzávalók a mangóhabhoz:
1 nagy, érett mangó
3 dl tejszín
1 citrom leve és héja
1 ek cukor
A sütemény hozzávalóit a sütőpor és a szódabikarbóna kivételével összekeverem, és egy órát pihentetem. Utána keverem csak a masszába a sütőport és a szódbikarbónát. Előmelegítem a sütőt 180 fokra, közben kivajazom a formát, amit kétharmadáig töltök a masszával. Belenyomtam a közepébe a jókívánságos papírokat, és 25 perc alatt megsütöttem.
A mangóhabhoz fel kell verni a cukorral a tejszínt, majd elkeverni a pépesített mangóval és a citrommal.
Két okból is tettem fel virágfotókat. Az egyik, hogy nem sikerült rendesen lefotóznom a szóban forgó, egyébként isteni finom, és légiesen könnyű süteményt, mert tábortűzzel és a virágokkal voltam elfoglalva. Ez az igazság.
A másik ok (vagyis a mellébeszélés) pedig az, hogy mindig elámulok azon a sok gyönyörű növényen, ami akár a Hármashatárhegyen is nő, főleg anyák napján, lag ba omerkor. Napokig tudnám nézegetni őket, és most különösen élvezem ezt a programot, ugyanis a fiam is szeret elheveredni a fűben, főleg ha bogarak is vannak, márpedig egy mezőn mindig vannak.
