Címke: nyári_étel

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőhorváti öntött perec és kecskepörkölt

 

Szegény édesapám hiába mesélt 39 évig gyerekkora egyik kedvenc ételéről édesanyámnak, valahogy soha nem akart elkészülni. Bevallom, teljesen megértem hogy nem ragadta meg az alkalmat anyu, amikor Erdőbényén jártunk, és nem rakta tele a csomagtartót erdőhorváti pereccel, hogy aztán elkészítse azt a furcsa ételt, amit apu követelt. Egyszerűen rosszul hangzik a recept: végy egy adag perecet (könnyű, madzaggal össze van kötve) és öntsd le forró vízzel, hogy megszívja magát. Hát, nem is tudom… Inkább valami mást kérnék, ha nem baj.
De aztán pár hónapja, amikor ezredszer hallgatta végig anyu azt, hogy amikor apuék épp Pesten laktak, és jött valami ismerős Erdőbényéről, mindig az volt az első kérdés hozzá, hogy perecet hozott-e, megesett a szíve édesapámon, és elkészítette az erdőhorváti öntött perecet.
Megkóstolta, és azonnal felhívott, hogy elmesélje, hogy ez az étel bizony finom. Nem is finom, hanem nagyon finom, próbáljam ki én is, de nem úgy kell csinálni, ahogy a perec csomagolásán van, hanem másképp.
Szombat éjjel, amikor lement a nap, és kimerészkedtünk a másfél méter vastag vályogfalú házból, gyorsan citromfű illatú gyertyákat gyújtottunk szerte a kertben, nehogy végzetes vérveszteség érjen minket a rengeteg szúnyog miatt, és nekiálltunk a kecskepörköltnek, ami mellé öntött perec volt a köret. Aztán éjfél körül megtértem. Az öntött perec isteni!

Öntött perec:
2 csomag erdőhorváti perec /egy adag házi perec megszárítva
kb. 0,5 l enyhén sós, forró víz
25 dkg füstölt szalonna
25 dkg tehéntúró
A perecet marokkal összetöröm. Nem apróra, csak akkorára, amekkorára egy nyomástól magától eltörik. Leöntöm a forró, sós vízzel. Ennyi vizet elvileg éppen felszív annyira, hogy a közepe még picit roppanós marad. Közben kiolvasztom a szalonnát, és a forró zsírban megforgatom a perecet, majd rámorzsolom a túrót, Nagyon laktató, egyszerű étel.
A kecskepörkölt is nagyon jól sikerült, egészen máshogy készítettük, mint eddig, de úgy tűnik megtartjuk a receptet.
Hozzávalók:
2 kecskecomb lefilézve, felkockázva (kb. 2,5-3 kg hús)
3 fej hagyma
4 ek zsír
1 nagyobb csokor kakukkfű és rozmaring összekötve
6 szem boróka bogyó
6 szem szegfűbors
1 ek koriander mag
3 szem paradicsom
só, bors
4 gerezd fokhagyma
2 dl száraz fehérbor

A bográcsban megfonnyasztottam a hagymát a zsíron, majd rádobtam a húst, és lepirítottam. A só és a bors kivételével beletettem a fűszereket is, és felöntöttem másfél deci vízzel. Így főztem egy órát, közben néha pótoltam a vizet. Apró kockákra vágtam a paradicsomot, a fokhagymát pedig ellapítottam, és mindkettőt a húshoz adtam. Sóztam, borsoztam, majd főztem újabb órányit, amíg a hús megpuhult, a víz pedig tejesen elpárolgott.
Ekkor öntöttem fel a borral, főztem újabb negyed órát és kész is. Ennyi idő alatt összesen két szem boróka maradt egészben, a többi fűszer teljesen elfőtt, csak a zöldfűszer maradékát kellett kivenni.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres rózsaszörp


Mit nem adtunk volna ezért a hőségért két hete! Sajnos a hőséggel nem csak a napsütés érkezett meg, de rengeteg szúnyog is van. Próbáltuk fújkálni Dávidot mindenfélével, mégis több, mint 40 csípést számoltunk meg rajta tegnap este. A szúnyogokat tényleg gyűlölöm! Ha éjjel beledöngicsélnek a fülembe, attól meg tudok őrülni, inkább kiugrok az ágyból, és fél óráig vadászom, vagy a legnagyobb hőségben fülig betakarózok, csak meg ne csípjenek. Ilyenkor is megtalálnak, és persze a legrosszabb helyen csípnek meg: a talpamon, vagy ha szerencsém van, akkor csak a lábfejemen, ott ahol a szandál pántja mindig piszkálja a lábamat.
Azért persze a meleg inkább jobb, mint rosszabb, pl. egész nap kint lehet lenni a szabadban, jókat lehet játszani, vagy faszénen sütni-főzni.
Na és persze sokat inni: limonádét, szörpöt, és a felnőtteknek fröccsöt is a sok víz között néha.
A mentás, fűszeres rózsaszörp meglepően frissítő, pedig a neve hallatán inkább valamilyen arabos fülledtség jut az eszünkbe. Épp szezonja van, ajánlom kipróbálásra most is, de eláll télig is! Csak a vörös, illatos szirmok valóak szörphöz, a rózsaszín csak illusztráció 🙂

Hozzávalók:
40 dkg piros rózsaszirom
2 l víz
1 rúd fahéj
10 szem szegfűszeg
10 szem szegfűbors
1 rúd vanília
1 citrom héja
1 kg cukor

A szirmokat egy nagy fazékba teszem, és felöntöm a vízzel. Addig főzőm alacsony lángon, amíg teljesen ki nem fehérednek. Nagyon össze fog esni, könnyű lesz leszűrni. Miután leszűrtem, beleteszem a fahéjat, a vékonyan lehámozott citromhéjat, és a fűszereket is. A vaníliát félbevágom, de nem kaparom ki a belsejét, úgy teszem vissza a szörphöz.
Két liternyi szörphöz, kb. 1 kg cukrot használok, de ez ízlés dolga, lehet több is. Addig főzőm a szörpöt, amíg a cukor elolvad, majd leszűröm, és üvegekbe töltöm.
Amikor isszuk, egy nagy kancsóba mentát és citromkarikákat teszek, jéggel, szörppel, és vízzel töltöm fel, és hatalmas poharakba öntöm.

Kategóriák
Egyéb kategória

Báránypörkölt


Hogy kell egy bárányt harminc perc alatt szétbontani?
Én en nem tudom, talán úgy, hogy megkérünk egy hentest! Minden esetre Norbi azzal kezdte, hogy reggel kimegyünk a Gonda farmra (erről majd később) és megnézzük, hogy vágják és nyúzzák le a bárányunkat. Erről rendesen lemaradtunk, az ilyesmit ugyanis nem délelőtt tíz felé szokták csinálni. Nem baj, a bárány megérkezett egy ládában, kizsigerelve, belsőségei mellé csomagolva. Meghallgattuk az eligazítást, hogy egy bárányt kicsontozni mindössze fél óra, és neki is veselkedtünk ketten Szilágyi Petivel.
A bajok akkor kezdődtek, amikor ráeszméltünk, hogy a késeink inkább egy fakanálhoz hasonlítanak, mintsem egy éles pengéhez, de nem adtuk fel, végül is egyszerű lett volna erre az apróságra fogni a szakértelmünk hiányát. A lényeg, hogy egy óra közös vágás, filézés, és szeletelés után nekem el kellett szaladnom tíz percre, ami állítólag pont úgy volt tíz perc, mint a félórás bontás, és egy idő vácuumba kerülve, negyven perc után tértem vissza a bárányhoz.
Közben Norbi bemutatta, miként lehet egy perc alatt a gerincénél félbevágni az állatot (fél óra alatt) baltával.
Végül is kicsit több, mint két óra alatt végeztünk: sok finom, színhús kockánk, és mégtöbb eléggé trehányan letisztított csontunk várta, hogy bográcsba kerüljön.
Egy jó darab füstölt szalonnát a férjem kiolvasztott, szerintem nem eléggé, de szerinte én egy kötekedő nőszemély vagyok, és különben is igyak ebben a nagy melegben egy fröccsöt.
A zsírra került egy kilónyi hagyma, majd a sok-sok csont, amit végül felöntöttünk annyi vízzel, amennyi ellepte, és két óra alatt isteni bárányalaplét főztünk belőle.
Szerencsére akadt egy kiváló tűzmesterünk Bálint személyében, aki jobban értett a tűzhöz, mint mi a filézéshez, ezért mindig megfelelő nagyságú lángok nyaldosták a bogrács alját.
Kiszedtük a csontokat, és leszűrtük az alaplét. Itt szerintem elkövettük azt a hibát, hogy simán mehetett volna még bele egy kiló hagyma egy kevés zsíron megdinsztelve, de sok bába között elvész a gyerek, nálunk pedig mindenki legalább akkora bárányfőző mester volt, mint én, így legalább hatan forgattuk a fakanalat, újabb hagymaadag elmaradt 🙂
Kicsit lepirítottuk a bárányhús kockákat, borsoztuk, került bele egy evőkanálnyi előre megpirított köménymag, sok-sok frissen szedett kakukkfű, majd felöntöttük kevés alaplével.
Egyszer csak gondoltunk egyet, és megszórtuk pirospaprikával, majd beledobtunk négy gerezd késsel ellapított fokhagymagerezdet is.
Néha pótoltuk a levét alaplével, aztán meg is sóztuk.
A végeredmény nagyon puha, de sajnos híg szaftú báránypörkölt lett. Hatalmas szelt friss, fehérkenyérrel tunkoltuk, és káposztasalátát ettünk mellé.
Egészségünkre!

Kategóriák
Egyéb kategória

Bodzafagyi

Hazaérkeztünk. Kicsit hosszabbra nyúlt az utunk, mint azt gondoltuk, de nem számítottunk arra, hogy a kis hegyi patakok komoly folyókká duzzadnak majd, hogy lezárják a zempléni utakat, hogy Miskolcra egyáltalán nem lehet majd Hegyaljáról eljutni csak Debrecen felől, és hogy azok a vendégek, akik felénk igyekeztek, akkorát kell hogy kerüljenek, hogy át kell menniük a szlovák határon. De autószerelőhöz se szándékoztuk vinni a kocsinkat, de az már igazán egy másik történet. Viszont láttam akkora esőket, mint még soha, és meglátogattuk egy rég nem látott (16 év, az azért elég sok) barátunkat Telkibányán, majd elámultam azon, hogy mennyire gyönyörű hely Monok. Végre megismertem Petráékat, aki a fejlécemet készíti hónapról hónapra, és nem csak ezért hős, de ők voltak az utolsók, akik átjöhettek a vízzel borított úton, igaz már rájuk is furcsán nézett a rendőr. A nagy vigadalomról majd holnap írok, és életem első bárányfeldolgozásáról is.
Úgy látom, itt Budapesten a bodzavirág szezonnak már vége, de a Zemplénben még bőven szedhető. Eddig leginkább bodza sorbetet készítettem, azt a fagyit most próbáltam először, nagyon ízlett, kár, hogy nem próbáltam ki két héttel korábban, igaz akkor meg hideg volt, egyáltalán nem kívántam a fagylaltot.
Hozzávalók:

5 dl joghurt
3 dl tejszín
15 bodzaernyő
1 citrom héja
6 tojás sárgája
10-15 dkg nádcukor

A bodzavirágot messze az utaktól, szép napsütésben, teljesen kinyílva érdemes leszedni. Nem mosom meg, csak alaposan kiütögetem, hogy a bogarak kipotyogjanak belőle.
A joghurtot egy éjszakán át lecsepegtettem.
A tejszínt megmelegítem, és elkeverem benne a cukor felét, majd hagyom langyosra hűlni.
A citrom héját krumpli pucolóval nagyon vékonyan lehámozom, majd a bodzavirágokkal együtt egy tálba teszem, és leöntöm a langyos cukros tejszínnel. Miután lehűlt, egy éjszakára a hűtőbe rakom. Másnap a tojások sárgájából, a maradék cukorból és a virágokkal, citromhéjjal együtt felforralt, majd leszűrt tejszínből krémet főzők óvatosan, nehogy összeugorjon.
Elkeverem a sűrű joghurtal. Ha nem elég savanykás, lehet bele citromlevet is tenni.
Teljesen lehűtöm, és a fagylaltgéppel fagyit készítek belőle. Ha nincs fagyigép, akkor se kell búsulni, mehet egy műanyag dobozba, majd be a fagyasztóba, és óránként át kell keverni villával, illetve amikor majdnem kész, a késes robotgéppel.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdeigombás borjú

Csak nem akarnak a cseresznyék megérni!
Azzal vígasztalom magam, hogy legalább van gomba. Igaz, a mezőbe gumicsizmával is alig lehet bemenni, akkora a sár, hogy rögtön bokáig süllyedünk, de a gyerek imádja. Valami náthaféle is tarol nálunk, naponta kivégzünk egy százas papírzsebkendőt, reggel tényleg olyan érzésem volt, mintha tél lenne. Azokban az órákban, amikor nem esik, kimerészkedünk, ha messzebb nem, hát a közeli hegyoldalba,vagy a legelőre, és tíz perc alatt találunk egy jó ebédnek való gombát: pár szem pöfeteget, egy-két tinórút, rókagombát, ilyesmit.
Erdei gomba, és vad kakukkfű… Soha nem kell ettől jobb!
Kaptunk pár szelet borjúcombot, volt itthon vaj, azon kérgesítettem gyorsan, majd rászórtam a gombaszeleteket, meghintettem egy kanálka liszttel, végül a kakukkfüvet dobtam rá, tekertem hozzá egy kis borsot, majd sóztam. Felöntöttem a tejszínnel.
Addigra olyan csodálatos gombaillat lengte be a Csite családtól kölcsönkapott házat, hogy mindhárman a serpenyő körül toporogtunk.
A köret krumpli volt, félbevágva, megfőzve, majd fokhagymával vajban lesütve. Na és persze egy pohár száraz furmint. Dávidnak bodzaszörp, de ő is kért egy korty bort. Nem szerette aszúra gondolt 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Könnyű, kókusz-lime sütemény

Jókívánság sütinek készült a lánybúcsúra, minden egyes minimuffinba belerejtettünk egy sütőpapír csíkra írt kívánságot. A vacsora végén gyorsan betolták a sütiket, és a menyasszony megkapta a kívánságokat 🙂
Maga a sütemény is nagyon könnyű és finom, de azzal a mangóhabbal, amit a jövendőbeli ara dobott össze jópár rettenetes színű és szagú feles után, azzal nagyon finom!
A sarki boltban vettünk kókuszreszeléket, és valami csoda folytán nagyon puha, frissen reszelt kókuszhoz jutottunk, nem állítom, hogy olyan volt, mintha frissen reszeltük volna, de tényleg jó (Spar saját márka).

Hozzávalók, minden ugyanazzal a joghurtos pohárral mérve:
2 pohár 1,75 dl-es natúr joghurt
2 pohár kókuszreszelék
1 pohár simaliszt
1 pohár cukor
2 lime leve és héja
1 csomag sütőpor
1 késhegynyi szódabikarbóna
sok-sok jókívánság
vaj és liszt a formához

Hozzávalók a mangóhabhoz:
1 nagy, érett mangó
3 dl tejszín
1 citrom leve és héja
1 ek cukor

A sütemény hozzávalóit a sütőpor és a szódabikarbóna kivételével összekeverem, és egy órát pihentetem. Utána keverem csak a masszába a sütőport és a szódbikarbónát. Előmelegítem a sütőt 180 fokra, közben kivajazom a formát, amit kétharmadáig töltök a masszával. Belenyomtam a közepébe a jókívánságos papírokat, és 25 perc alatt megsütöttem.
A mangóhabhoz fel kell verni a cukorral a tejszínt, majd elkeverni a pépesített mangóval és a citrommal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Satay a Pilisben


Annyira bejött nekem az indonéz ihletésű vacsora, hogy hétfőn valami hasonlót készítettem a sok gyereknek. Rákattantam, mint már annyiszor ebben az életben, amikor hetekig ilyesmin élek. Még szerencse, hogy nemsokára elutazunk pár napra, ahol halak, vadak, és más jófalat vár bennünket, szó se lesz indonéz falatokról. Szerintem nem szabad csirkemellet sütni parázson, semmi szaftja, semmi zsírtartalma nincs, bárhogy is pácoljuk, kiszárad, még ha nem is mindig menthetetlenül.
A satay az egyik módja a viszonylag szaftos csirkemellnek, a másik a töltött lenne, alaposan megtűzve, nehogy a parázsban végezze a töltelék.
De a gyerekek szeretik a csirkemellet, én is szerettem, nincs mit tenni
Készült mellé mártogatós is, az se autentikus, csak olyan pilisi, tavaszi hozzávalókból, és volt még újkrumpli is csak hogy mindent elkészítsünk a grillen, ami a kezünk ügyébe akadt 🙂

Hozzávalók a satayhoz:
4 egész csirkemell
10 cm-es gyömbér darab
1 dl sötét szójaszósz
5 ek méz
3 gerezd fokhagyma
késhegynyi fahéj
A csirkemelleket vékony, hosszú csíkokra vágtam, majd bepácoltam egy éjszakára a többi hozzávalóból kevert pácba. Bambusznyársra húztam a húst, és faszénen megsütöttem.
Készítettünk hozzá kétféle mártogatóst, csak a csípősségében különböztek egymástól.

Hozzávalók:
2 dl mogyoróvaj
4 dl kókusztej
2 csokor újhagyma
1 lime leve és reszelt héja
1 pici chili
10 levélke citromfű
A mogyoróvajat a kókusztejjel elkevertem, majd belereszeltem a lime héját, és belenyomtam a levét. A chilit és citromfű levelet is nagyon apróra vágtam, úgy kevertem a masszába. Az újhagymát a zöldjével együtt nagyon vékony karikákra vágtam, és a mártogatós tetejére szórtam.

Kategóriák
Egyéb kategória

A legjobb bográcsozás

Idén legalábbis ez volt eddig a legjobb. Olyan laza dolog volt, mindenki hozott magával sokféle fűszert, zöldséget és bort, aztán főztünk belőle valamit. Még ott leírtam a receptet, mert annyira ízlett mindenkinek.
Azon gondolkodtunk, hogy mi lenne, ha nomádként kéne élnünk, és egyetlen edényünk a bogrács lenne. (Most olyan apróságoktól tekintsünk el, hogy fűszereink se lennének, és boraink se 🙂 Megbeszéltük, ki mit készített eddig bográcsban, amit azóta is emleget: rántott hús zsírban sütve, bográcsban. Állítólag azért jó, mert nem melegszik fel a konyha tőle, de lesz egy pici füstös íze is a húsnak. Sajtostészta: ezek mi voltunk a barátaimmal, méghozzá huszonegy éve, egy őrségi “vándortáborban”. Vettünk egy spagettit, egy tejfölt, és szalonnát. A sajtot majd’ elfelejtettük, de aztán még sikerült valahol beszerezni fél kiló Trappistát. Aznap nem ettük meg, másnap egész nap sütötte a hátizsákunkat a nap. Estére nagyon megérett, enyhén megromlott benne a “jó magyar sajt”, de akkor már annyira éhesek voltunk, hogy semmi nem érdekelt.
Vizet forraltunk a bográcsban, megfőztük benne a tésztát. Nylonzacskóba töltöttük, amire pici lyukakat vágtunk, így szűrtük le. Kiolvasztottuk a szalonnát, konstatáltuk, hogy a tejföl tényleg megromlott. Nem baj, meg nem fogunk halni tőle felkiáltással jól bepálinkáztunk.
Visszatettük a tejfölös szalonnára a tésztát, majd az apróra vágott sajtot rászórtuk, és addig a tűzön tartottuk, amíg a sajt nyúlósra olvadt. Ez a vacsora azóta is benne van a top húszban 🙂
A mostani kecskéből készült, de jó lett volna növendék birkából, vagy vadból is szerintem.
Hozzávalók:
2 kg kecskecomb (vagy más 🙂
20 dkg húsos, füstölt szalonna
4 csomó újhagyma
diónyi gyömbér
5 gerezd fokhagyma
2 kk őrölt fahéj
2 kk római kömény
2 ek őrölt csípős paprika
10 szem boróka bogyó
4 szál sárgarépa
1/4 zellergumó
2 dl fehérbor
só, bors
Először a felkockázott szalonna, majd a hagyma került a bográcsba. Utána a hús és a paprika,. Lepirítottuk, jöhetett a sárgarépa és a zeller lereszelve. Végül a fokhagyma, boróka, fahéj, gyömbér lereszelve, só, bors. Felöntöttük vízzel, lassú tűzön pároltuk puhára. A bort csak a végén öntöttük hozzá. Hamuban sült krumplival tálaltuk.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tökfőzelék. Szerinted?

Nem tudom mi a megosztóbb, a tökfőzelék, vagy a korianderzöld?
Nálunk tökfőzelékről beszélni se szabad, a férjem szó szerint gyűlöli. Állítólag nem a tököt, hanem a kaprot. Nem probléma, édesanyám a legnagyobb örömmel főz nekem évente háromszor.
Hétfőn este Lila Fügével amerikai vendégeket vártunk vacsorára. Magyar menüt kértek. Szerintem menünek még nem örültünk ennyire! Lássuk be, akármilyen lejáratott, állitólag elavult a magyar konyha, azért mindnyájan ezen nőttünk fel, ismerjük, megszoktuk, szeretjük.
Quentin Creve, Étlapkalauz című könyvében külön kiemeli a tökfőzeléket, mint azt az ételt, amit minden Magyarországra érkező turistának meg kell kóstolnia. Hiszen a magyarok csodát művelnek egy ilyen egyszerű vízízű növénnyel. Azt már nem teszi hozzá, hogy a tökfőzelék nem sokra menne a sok-sok kapor nélkül. Nekünk is meg kell kóstoltatnunk a vendégeinkkel!

Egy pillanat alatt összeállt a menü:
Körözött és tepertőkrém falatok
Hideg tökfőzelék mini fasírttal
Libamáj roston, házi kaláccsal, tokaji aszú zselével
Marhapörkölt vajas újkrumplival, tejfölös uborkasalátával
Rákóczi túros fagyi

Reggel épppen útban vagyok a vacsora színhelyére, és a borokon gondolkozom, amikor csörög a telefonom. C&V az, kérdezi ráérünk-e, mert épp 4o féle bort kóstolnak össze ételekkel Herczeg Ági lakásán, kár lenne kihagyni. Valóban. Megérkezem Dórához, ugrunk is be a kocsiba, és már parkolunk is le Ágiék háza előtt. Sajnos maradni nem tudtunk, csupán háromféle bort kóstoltunk, de leellenőriztük, hogy rendesen dolgoznak-e a lányok 🙂 (Tökfőzeléket ők is kóstolnak a borhoz!)
Otthon elkészült a tök, mondom Dórának, hogy amikor kihűlt, öntök rá egy kis tejszínt és frissen vágom bele a kaprot, kóstolja meg. Erre mit válaszol? 🙂
Nagyon jól hangzik, de kizárt, hogy ő meg tudja kóstolni a TÖKÖT!
Az amerikai karmesterek imádták.

Hozzávalók:
1 kg zsenge tök megpucolva
1 fej hagyma
5 dkg vaj
1 ek liszt
2 dl tejföl
2 dl tejszín
1 nagy csokor kapor
só,
bors
cukor,
ecet

A hagymát megdinszteltem a vajon, majd megsóztam. A tököt legyalultam, lesóztam, és kinyomkodtam. Rádobtam a hagymára. Két percig kevergettem, majd öntöttem rá egy kevés vizet. A tejfölt elkevertem a liszttel, sóval, borssa, cukorral, és ecettel. Behabartam vele a tököt. Ellenőriztem, hogy elég savnykés és édes-e, majd elzártam alatta a lángot.
Amikor lehűlt, hozzákevertem a tejszínt és az apróra vágott kaprot. 1-1 pici fasírttal tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csevap aszalt paradicsommal

Még ez is az esküvőre készült. Nem éppen autentikus csevap, de finom!
Egyszer úgy készítetteük, hogy a közepébe tettünk egy darabka aszalt paradicsomot, és nem hosszúkásra formáztuk, hanem gömbölyűre, csakhogy a férjem szerint a csevap egyik lényege az alakja, ezért most muszáj volt a kalsszik kolbászka formához ragaszkodnom.
Így a paradicsomot apró kockákra vágtam és belekevertem a húsba.
Készült még csirketekercs is, sajtkrémmel, gránátalma sziruppal. Érdekes, hogy mi szinte soha nem eszünk csirkemellet, de ha sok vendéget várok (vagy esetünkben más vár sok vendéget), akkor el kell hogy készüljön, mert sokaknál, főleg a fiatalabbakra jellemző ez, a hús egyenlő a csirkemellel. Pedig annyi más finom, ízes, szaftos hús létezik, de nem egyszer hallom, hogy valaki egyáltalán nem eszik birkát vagy bárányt, soha nem kóstolta a kecskét, de nem is akarja, a vadtól irtózik, a marha pedig egyszerűen szóba se jöhet.
Nemrég volt egy kellemes élményem, egy nagyon kedves hölgy vacsorázott nálunk, akiről előre tudtuk, hogy nem eszi meg a bárányt. Szerencsére nem finnyás volt, csupán volt egy nagyon rossz élménye a birkahússal, amitől napokig rosszul volt. Neki libamellet sütöttünk, de azért belekóstolt a bárányba is, és megállapította, hogy ez bizony nem az, amit néhol megpróbálna letuszkolni az ember torkán. Igen, a báránnyal van munka, mire az ember lehártyázza, leszedi róla a faggyút, és csak az a kevés marad rajta, ami az ízét adja, amitől igazán finom marad.
De ha teljesen ismeretlenek is enni fognak a főztömből, akkor én bizony nem akarok ízlés formáló lenni, megadom a választási lehetőséget, aztán mindenki döntse el maga.
Egy szó mint száz, készítettem göngyölt csirkemellet is, amit egy kis gránátalmás pecsenyelével dobtam fel. Működik.
Csevap:
50 dkg darált marhahús
50 dkg darált sertéshús
1 nagy fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 kk friss kakukkfű levélke
0,5 kk szódabikarbóna
só
sok frissen őrölt bors
15 dkg olajban eltett napon szárított paradicsom
A hagymát és a fokhagymát apró kockákra vágtam, a kakukkfüvet felaprítottam. A paradicsomot lecsepegtettem, és olyan apróra vágtam, mint a fokhagymát. Végül mindent összekevertem és vizes kézzel ujjnyi fasírtokat formáztam belőle. Azzal az olívaolajjal sütöttem meg, amiben az aszalt paradicsom el volt téve. Természetesen grillen, faszén felett lett volna az igazi, de sajnos ez most elmaradt. Lilahagymával és ecetes uborka kockákkal szórtam meg.

Göngyölt csirkemell:
8 db csirkemell filé
30 dkg feta sajt
20 dkg bacon
1 kk szárított oregánó
1 nagy fej hagyma
só
bors

1 dl vörösbor
1 dl gránátalma szirup
3 ek olívaolaj

A csirkemelleket hosszában bemetszettem, hogy nagyobb legyen a felülete. Sóztam, borsoztam, az egyik végébe tettem pár karika hagymát és egy szelet bacont.
A sajtot villával összetörtem, kicsit lazítottam rajta egy evőkanál olívaolajjal, és beleszórtam az oregánót.
A baconre tettem a sajtból, és feltekertem a húst. Fogpiszkálóval megtűztem, majd serpenyőben megsütöttem az olívaolajon minden oldalát. Végül a vörösbort beleöntöttem a serpenyőbe, és egy fakanállal felkapargattam a letapadt húspörköket. Hozzáöntöttem a gránátalma szirupot is, és jól beforraltam.
A húst vékony karikákra vágtam miután kihűlt, marinált paprikát szórtam a tetejére, és meglocsoltam a pecsenyelével.