Tegnap csajos napom volt, jobban mondva gyerekek és csajok. Ahogy elnéztem a várost, ez a korai nyári idő mindenkit kikergetett a szabadba, köztünk minket is. Először csak valahova egy nagy játszótérre mentünk volna, szendvicsekkel, sütivel és üdítővel, de ahogy néztük, mindenhol volt valamilyen szervezett majális, mi pedig inkább magunkban akartunk lenni. Fel is mentünk a Hármashatárhegyre, vittünk, babakocsit, pokrócot, labdát, grillsütőt, és amit el lehet képzelni, horgászbotot és lepkehálót csak azért nem, mert az nincs senkinek, pedig az összképhez hozzátartozott volna.
Sétával kezdtük, hogy kellően megéhezzünk, de kiderült, hogy van olyan barátnőm, aki öt éve nem hagyta el a betont, és egy nejlonszatyorral gondolta a sétát, de hamar rájött, hogy azt cipelni az erdőben rettenetesen kényelmetlen. Aztán volt olyan, aki folyamatosan attól rettegett, hogy a kacskaringós úton eltévedünk. Kacskaringós, de nem elágazó útról beszélünk. Na és a harmadikról meg kiderült, hogy utál túrázni, ezt a tevékenységet csak én erőltetem állandóan (negyed órás sétáról beszélünk), és inkább terítsük már le azt a pokrócot, reméli nem másznak rá a bogarak, és napozzunk. Na, hát ilyenek az én barátnőim 🙂
Nagyon jól éreztük magunkat, mindenkit megkapott kicsit a nap, megcsípett pár helyen a szúnyog, de nagyon jót beszélgettünk és ettünk, sőt még tüzet gyújtani is tudtunk a férfiak nélkül. Volt grillezett csirkemell, remélem ezen senki nem csodálkozik az előzmények után, de volt bárányborda is, amit aztán mégis mindenki szeretett. Készítettünk paradicsomsalátát, és mindenki legnagyobb meglepetésére, eszméletlen jó ízű, édes, lédús koktélparadicsomot sikerült vennünk, mintha nyár lenne, olyat. De a csúcs, az a köret volt, a vagyis a vegáknak a főétel.
Hazafelé szerettünk volna még fagyizni, de a budaiak a Daubnernél álltak sorban mind egy szálig, a Pestiek pedig a Fragolában, így ez elmaradt.
Ő volt a legszebb lány, akárhogy is nézzük!
Lassan sült, krémsajtos padlizsán
2 egész padlizsán
1 doboz Philadelphia krémsajt (lehet zöldfűszeres is)
2 gerezd fokhagyma összezúzva
2 nagy zsályalevél vékonyan felszeletelve
1 ek apróra vágott friss rozmaring
frissen őrölt bors
2 ek olívaolaj
só
A padlizsánt hosszába félbe vágjuk, majd csíkokat metszünk a húsába, de vigyázunk, hogy a héját ne vágjuk át. Kicsit széthúzzuk a csíkokat, és besózzuk, beolajozzuk a padlizsánt. Vágott felével tesszük a grillrácsra, és öt percig így sütjük. Megfordítjuk, és elosztjuk rajta a krémsajtot. Amikor már annyira megsült, hogy a padlizsán leve kezd átbugyogni a krémsajton, akkor kicsit széthúzzuk a bevágásokat, és egy villával a vágatokba is engedjük befolyni a sajtot. Akkor jó, amikor már sok helyen bugyog, és villával beleszúrva érezhető, hogy krémesen puhára sült az egész.
Ez is egy nagyon finom padlizsánrecept, talán a vágás is jobban látszik a képen, tessék kipróbálni!
A cím úgy lenne teljes, hogy Dávid és a válogatós haverok. Vagy Dávid, aki válogat, ha itt vannak a haverok. Vagy Dávid semmit nem eszik meg amit a haverok se, amikor itt vannak a haverok. Vagy Dávid semmit nem eszik meg amit a haverok se, és a haverok se eszik meg, amit különben megennének, de Dávid nem eszi meg. 
Amikor ilyen ételeket eszek, akkor mindig úgy érzem, hogy tudnék vega lenni, sőt szeretnék az lenni. Aztán persze az első házi hamburgernél meggondolnám magam, de örülök, ha kevesebb húst eszek!
Múlt héten ez volt a közönségkedvenc a 
Tudom, hogy sokan frászt kapnak, amikor a sütőben való főzést ajánlgatom itt a blogon, mint a világ legkényelmesebb megoldását – az ebédre elkészüljön az étel, de közben ne is legyünk otthon – problémának. A nyári szünetben sokfélét készítettem így, reggel gyorsan összedobtam az alapokat, beállítottam a sütőt egy viszonylag alacsony hőfokra, de hosszú időre, és már zártuk is a kertkaput magunk mögött.
Egyik este olvasgattuk a recepteket a fiammal, és azt játszottuk, hogy ő eldönti, finom-e az étel, vagy sem, amikor a töltött karalábé került sorra. Megbeszéltük a technikai részleteket, hogy szerintem amikor a rézlábosra alul-felül pártüzet kell tenni, az hasonlatos a 
Szerintünk fosóka a becsületes neve, de ha nagyon flancolni akarok, akkor hívhatjuk könnyed franciássággal mirabella szilvának is. Valóban egészen máshogy hangzik, bár nem fedi a valóságot. Barátnőm ragaszkodik a lotyószilva megnevezéshez, a lényeg, hogy egy gyönyörű, apró, sárga, vagy picit nagyobb és piros szilvafajtáról van szó, amit sokan díszfaként ültetnek a kertjükbe, de leginkább vadon nő az erdőszéleken, szerte az országban.
Az útszéli, az nem egy szajha, akit az egész család jól ismer, csak nem beszélünk róla a nagy közös ebédeken, hanem egy sütemény, amit amolyan értékmentőként sütöttek az öregek. 
Zöldséget szoktatok pácolni? Én minden évben készítek egy-két üveggel, aztán egy ültő helyünkben felfaljuk. Akkor mindig megfogadom, hogy sokat teszek el majd télire, de ez még soha nem történt meg, mindig csak négy-öt üveg árválkodik a kamrapolcon, hogy aztán januárban már csak a helye legyen. A padlizsánt faszénen sütöm, aztán csak lefagyasztom, nem teszem üvegekbe. A sültpaprikát ecetes lében teszem el, de ilyen finom, páclében érő zöldséget csak alkalmanként készítek. Talán az olaj ára miatt… 
Last call. Minden szempontból, legalábbis sárgabarack ügyben. Idén kb. itt a vége a szezonnak, még lesznek akik gyorsan befőzik az utolsó szemeket hétvégén vagy a jövő héten, a szerencsések pedig bedobálják a cefrébe az odavalót, de a barack lassan leérik. Nyár közepe van, már olyan gyümölcsök jönnek majd, amit inkább őszinek tartunk, mint a szilva, vagy az őszibarack. Azért szombaton még csapunk egy nagy bulit a kajszi tiszteletére.
