Kategóriák
Egyéb kategória

Csípős, de könnyű

Az van, hogy úgy eldugtam a fényképezőgépem -nehogy lábakéljen a költözés során- hogy napokig kerestem. De meglett szerencsére, úgy tűnik jó volt a hely.
Már reggel meleg volt elég rendesen, még szerencse, hogy a gyerekek ma osztálykirándulásra mentek. Én viszont pont ebben a dög melegben kívántam meg valami csípőset. Sok minden épp nincs itthon, gondolok itt húsra vagy rákra, viszont fűszerekkel jól el vagyok látva. 
Akadt egy cukkini és némi rizstészta is, így végülis valami thai curry szerűséget főztem, amibe a végén beledobtam a vékonyra metélt cukkinit, de azt már nem főztem tovább. Kellemesen ress maradt, csípett is, ahogy vártam, már csak agyereknek kell valamit kitalálni estére, mert ezt tuti nem tudja majd megenni.
Hozzávalók 4 személyre
1 kk koriander mag
4 ek szezámmagolaj
1 csomó újhagyma
2 gerezd fokhagyma
2 szál citromfű
1 gerezd fokhagyma
1 lime leve
1 ek osztrigaszósz
1 csokor koriander
2 pici zöld chili
1 ek méz
3 dl kókusztej
1 közepes cukkini
rizstészta
5 ek szezámmag
A koriandert száraz serpenyőben megpirítottam, majd benne is hagytam. A hagymát karikákra vágtam, és picit megfuttattam az olajon. Beledobtam a szintén felkarikázott citromfüvet és fokhagymát, majd belereszeltem egy picit a lime héjából. Felöntöttem az osztriga szósszal, és a mézzel, majd a kókusztejjel, beledobtam a chilit és koriandert. Elzártam alatta a lángot. Leöntöttem a rizstésztát forró vízzel és hagytam megpuhulni. Közben vékony csíkokra metéltem a cukkinit, és megforgattam a szószban. Szezámmaggal megszórva tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Zöld vacsora

 

Most úgy érzem, ha ezen a héten túl vagyok, akkor végre lezárhatom az év nehezebbik felét. Persze sejtem én, hogy ez nem így lesz, és majd a téli nagy hajtás alatt visszasírom a költözködéssel járó minden nyavalyát. Gyűlölök dobozolni. Mindent szépen becsomagolni, hogy ne törjön el, majd úgy elosztani a dobozokba, hogy még mindegyik megemelhető legyen anélkül, hogy leszakadna az alja. 
Ráadásul valami felirat se ártana rájuk, hogy legalább nagyjából sejtsük mi is van benne, ha gyorsan kellene valami. Ezen bizony a "konyhai apróság" felirat nem segít. Pedig négy olyan doboz is van, ami konyhai aprósággal van tele. És akkor még a könyveket és a gyerekjátékokat nem is említettem.
Nem tudom, mi volt velem tegnap, de kifejezetten zöld színű ételekre vágytam.
Le is szaladtunk Dáviddal a zöldségeshez, ahol akkora mesét adott elő a zöldséges néninek arról, hogy ő milyen zöldségeket szeret, sőt imád, hogy komolyan féltem tőle, hogy a fejünkre szakad a plafon. Kifelé jövet meg is jegyezte a néni, hogy irigylésre méltó a gyerek, aki ennyire szeret minden zöldfélét, még a spenótot és a spárgát is, amiről kiderült, hogy Dávid kedvencei. Attól féltem, hogy még recepteket is elkezd mesélni, de szerencsére odáig nem jutottunk.
Minden esetre, ha már így előadta magát, vacsoránál is kénytelen volt megenni a sok zöldséget, és a spenótot kivéve tényleg egész rendesen eltüntetett mindent a tányérjáról.
Ettünk spárgát, spenótot, újkrumplit, cukkinit, és a gyerek még külön rukkolát is, amit az egyik cserépben talált az erkélyen. (Azt tényleg imádja, nem csak mondja)
 
Spenót:
50 dkg spenót
5 dkg vaj
3 gerezd fokhagyma
10 dkg frissen reszelt parmezán
5 dkg mandulaforgács
só, bors, szerecsendió
A megmosott spenótot igyekeztem megszárítani, amennyire csak lehet, majd a fokhagymát megfuttattam a vajon, és rádobtam a spenótot. Csak addig pároltam, amíg épp összeesett. Belekevertem a mandulát és a parmezánt. Fűszereztem.
 
Spárga:
50 dkg zöld spárga
3+3 ek extraszűz olívaolaj
1 ek citromlé
csipetnyi reszelt citromhéj
nagy szemű tengeri só
frissen őrölt bors
Megmostam a spárgát, majd letörtem a szárukat ott, ahol hajlításra eltörtek, így semmi fás rész nem került bele. Felforrósítottam a serpenyőt és három perc alatt megsütöttem benne a spárgát. Rálocsoltam a maradék olajat, fűszereztem, megszórtam a citromhéjjal, és nyomtam rá kevés citromlét is.
 
Mártogatós a spárga mellé:
2 dl tejföl
10 dkg darált dió
5 dkg kéksajt
A sajtot szétnyomkodtam villával, majd elkevertem a tejföllel és a darált dióval.
 
Újkrumpli:
50 dkg újkrumpli
2 csomó újhagyma
2 ek friss rozmaring levélke nagyon apróra vágva
2 ek vaj
2 ek olívaolaj
só, bors
3 ek tokaji borecet
 
Megsikáltam a krumplikat, a nagyobbakat félbe, vagy negyedbe vágtam. Az olaj és a vaj keverékén, enyhén megsózva, lefedve megpároltam. Néha megkevertem. Ilyenkor még olyan magas a krumpli víztartalma, hogy folyadék nem is kell alá, elég lefedni, megpárolódik a saját levében. Amikor elkészült, rászórtam a karikákra vágott újhagymát, rozmaringot, majd meglocsoltam az ecettel és borsoztam.
 
Cukkini:
2 pici cukkini
olívaolaj
só, bors
Egyszerűen megsütöttem mindkét oldalát a cukkini karikáknak, sóztam, borsoztam.
 
Hát ennyi. Mi pezsgőztünk, Dávid még betolt egy vaníliafagyit.
 

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Új kedvenc

Tekintsünk el a mai időjárástól, és gondoljuk azt, hogy huszonöt fok van, napsütés, és szinte már kora nyári az időjárás. Nem tudok haragudni az esőre, már nagyon nagy volt a szárazság mindenhol, igaz tavaly ilyenkor annyi eső esett, hogy a fák még mindig abból élnek. De ha nem esik az eső, akkor nem fognak nőni a gombák. Na ugye!
És ha már kora nyár, jöjjön a legújabb kedvencem, a borsócsíra. Pár hete még boltban vettem az első borsócsíra csomagot, és már akkor teljesen beleszerettem az ízébe, annyira tavaszi, annyira friss és finom, hogy az valami elképesztő. Szerencsére most pont ekkora nálunk a borsó, úgyhogy még két-három napig lehet saját borsócsírát enni. Ha nincs a kertetekben borsó, vagy már nagyobb, akkor a Metroban a legnagyobb az esély rá, hogy kaptok. Mindenféle salátalevéllel és zsázsával keverve a legjobb 🙂
Szerintem a legfinomabb sült chili vinegrettel, de persze egy egyszerű olívaolaj-balzsamecet öntetet is elvisel.
Sült chili vinegrette
1 db nagyméretű chili paprika
1 db kaliforniai paprika
3 ek olívaolaj
1 ek körteecet (vagy valamilyen világos, enyhe, édeskés ecet)
1 kk porcukor
1 szál újhagyma nagyon vékony karikákra vágva
A paprikákat süssük meg a gáztűzhely lángján, vagy ha lehetséges, akkor grillen. Tegyük nylon zacskóba, majd miután a gőz megpuhította, pucoljuk meg. Óvatosan a chilivel! Vágjuk nagyon apróra, sőt, a chilit el is kaparhatjuk egy villával. Keverjük el az olajjal, ecettel, porcukorral, és sóval, újhagymával, majd adjuk a salátákhoz.

Kategóriák
Egyéb kategória

Krémes spárga kosárka

Tényleg spárga szezon van, napról-napra olcsóbb a zöldségesnél.
A zöld spárgát sokkal jobban kedvelem, mint a fehéret, de most ez volt kapható. Nem tudom, ti hogy vagyok vele kedves olvasók, de szerintem sokkal jobb a spárgát nem túl sokat macerálni, egyszerűen egy picit megfuttatni vajon, vagy meggrillezni. 
Ha sokat teszünk hozzá, túlfűszerezzük, vagy túlsütjük-főzzük (vagy ahogy kedvenc gasztrosznobjaim mondanák túlkészítjük 😀 ), akkor csak elrontjuk, megöljük a lényeget.
Ez a kosárka harminc perc alatt elkészül, és a fél órából húsz percet sül, igaz, félkész leveles tésztát használtam hozzá.
Csak egy jó kis saláta vagy még az sem, és teljes a boldogság.
Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
20 dkg fetasajt
20 dkg krémsajt (Philadelphia, de ha csak tejföl van, legyen az)
1 csipet szárított majoránna
2 csomag spárga (1kg)
Maldon só
frissen őrölt fekete bors
A sajtot összetörtem villával, és elkevertem a krémsajttal, majd a majorannával. Megpucoltam a spárgát és akkora darabokat vágtam belőle, mint amekkora kosárkát készítettem a tésztából (Az aljából leves készült.) A sajtot belekentem a kosárkába, jó vastagon. Ebbe ültettem a spárgákat, és mehetett a sütőbe. 200 fokon harminc perc alatt készül el. A spárga ennyi idő alatt pont tökéletes, még bőven roppanós, de nem kemény állagú lesz. Csak miután elkészül, akkor sóztam és borsoztam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye, első napok

 

 
Tavaszi szünet van, felpakoltunk és lecuccoltunk Erdőbényére. Tavasz van, a kutya boldog, a gyereket nem lehet kiparancsolni a házból, csak ha megfenyegetem, akkor is számítógépezni szeretne, de most inkább a kutyakergetést választotta a gyomlálás helyett. Nem mintha tudná mi az a gyomlálás, de érezte, hogy jobb, ha fut három kört nyafogás nélkül, mintha gyerekmunkára kényszerül. Érdekes, hogy a kutya mennyire haragszik a teherautókra, lovas kocsira, és a motorosokra. Otthon ezekkel mind nagy békességben él.
 
Kijött a vízszerelő, kiderült, hogy a bátyja apu osztálytársa volt, de ennek ellenére se tudta beindítani a vízművet. Bízunk benne, hogy csak szelepcserére lesz szükség, és holnap már nem Norbiéknál kell fürdenünk a szembe házban. Nem akarom részletezni, hogy ez mit jelent, de Gábor naponta ötször fordul az Attilától kölcsönkért kannával a kútról. Aztán valaki perceken át magyarázta szintén apunak, hogy haragszik az unkatestvérére, mert a nyolcadik szomszédtól kellett megtudnia, hogy meghalt az ura. Hihetetlen, hogy apáméknak annyira egyforma az arcuk a bátyaival, hogy mindenki megismeri őket, még ha nem is tudnak különbséget tenni köztünk.

Ja, tegnap meg elsétál egy család a kapu előtt, köszönünk, erre megkérdezik, hogy Eszter vagyok-e? Amikor a Fűszeres is elhangzott, akkor már sejtettem, hogy nem rokon, bár tavaly a temetőben így szólított apu egyik harmad unokatestvére. Kiderült, hogy Gabah a családjával épp házat néz Erdőbényén, és gondolta, hogy találkozunk majd. Vicces.

Mondta is Gábor, hogy legyek rendes az urammal, és ha már itt a bogrács, főzzek benne egy nagy adag pörköltöt. Ebből maradt egy csomó főtt krumpli. Ételt ki nem dobunk, úgyhogy ebből a krumpliból készült a mai ebédünk. És a bényei pészahról nem is tudom mit gondoljak. Jaj nekem!

 

Fetás krumplilepény
Hozzávalók:
 
50 dkg főttkrumpli
1 tojás
10 dkg feta sajt
1 kk apróra vágott rozmaring levélke
2 ek tejszín
só, bors
1 nagy fej hagyma
sütéshez olaj
tetejére tejföl
 
A krumplit úgy-ahogy összetörtem villával, majd belemorzsoltam a sajtot, belekevertem a tojást és a fűszereket. A hagymát olajon megdinszteltem, és az mehetett a krumpliba. Evőkanállal adagoltam egy-egy kanálnyit belőle kevés olajra, és szép pirosra sütöttem. Elég törékeny volt liszt nélkül, de azért meg lehetett fordítani.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtos medvehagymagombóc

Bár idén még nem sok medvehagymás étel volt itt, már annyit olvastam máshol, hogy szinte unom. Sok-sok kísérletezgetés után azt kell mondjam, a medvehagyma mindenhogy jó, de legjobb egyszerűen tejfölbe belevágva, és pirítósra kanalazva. Ennek ellenére persze kihasználom az alkalmat, és főzők belőle amit csak tudok, ez a gombóc pl. határozottan jó lett, főleg medvehagymás tejföllel a tetején 🙂
 Nem hívom gnocchinak, mert medvehagymánál már csak gnocchi van többet minálunk, úgyhogy maradjunk a gombócnál, elvégre főttkrumplis tészta, az pedig gombóc, akárhogyis nézzük.
Biztosan észrevettétek, hogy az elmúlt pár hétben nem nagyon írtam a blogra, ennek az az oka, hogy hatalmas költözésben vagyunk, ez még el tart majd legalább egy hónapig, de ígérem mától rendesen jönnek majd a receptek. Aztán majd teszek fel képeket is, hogyan lesz a kis angyalföldi konyhámból két másik.
Hozzávalók:
70 dkg lisztes burgonya
15 dkg tehéntúró
10 dkg kecskesajt
2 tojás sárgája
13 dkg simaliszt
só, bors
fél csokor medvehagyma
A krumplit megpucoltam, felkockáztam, és megfőztem. Áttörtem, hozzákevertem a túrót, a sajtot, a falkockázott medvehagymát , tojássárgáját és a fűszereket. Apró, diónyi gombócokat   formáztam belőlük, és vajon megsütöttem. Isteni finom! Jó köretként is, de magában is vagy tejföllel a tetején.

Kategóriák
Egyéb kategória

Birka helyett

 

Elutaztunk vasárnap, és  senki más nem akart birkát enni rajtam kívül. Finnyás egy társaság, lássuk be, bár megértem őket, egy rosszul elkészített birkánál ugyanis kevés olyan étel van, amitől hetekig rázza az embert a hideg, ha csak ételre gondol. Sajnos nekem is volt részem már ilyenben, így hiába győzködtem a társaságot, hogy higgyék el, nem lesz ázott birkabunda ízű a vacsora, inkább leszavazták. Aztán már nekem se volt kedvem semmilyen húst enni, addig-addig magyaráztak, hogy végül gnocchit ettünk, méghozzá úgy, hogy a gnocchit nem is nekem kellett elkészítenem. Hurrá, mégis csak tudok nyomást gyakorolni az emberekre 🙂 Bevallom, minden hozzávalót a szomszédos szupermarketben vettünk, kivéve a juhsajtot és a kakukkfüvet, amit nyáron közösen gyűjtöttünk. Remélem nem felejtem el nyáron is elkészíteni, amikor van friss paradicsom és cukkini is!
A cukkinit előre megpirítottam, ettől kicsit karakteresebb lett az íze, így már sajt sem kívánkozott a tetejére, bár a fiúk morzsoltak rá egy kevés juhsajtot. A gnocchi így készült.
 
Hozzávalók:
2 konzerv paradicsom
2 csomó újhagyma
4 kisebb cukkini
2 kk kakukkfű
4 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só, bors
 
A cukkinit felkarikáztam, és forró grillserpenyőben szépen megpirítottam az egyik oldalukat. Nem sóztam, és nem is olajoztam. Az újhagymát felszeleteltem a zöldjével együtt, és olívaolajban megfuttattam kicsit. Erre öntöttem a paradicsomkonzerveket, amit fűszereztem, fokhagymáztam, majd hozzáadtam a cukkinit is.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Utolsó krémleves a télen

Már csak azért is az utolsó, mert ma már március van, és az ugyebár már tavasz. Igazából valódi, házias zöldborsó levesről álmodozom, arról ami olyan édes, hogy gyönyörűség minden egyes kanál belőle, de addig is, amíg erre várnom kell, megeszek én minden más levest is, mert a leves jó. Télen is és tavasszal is. 
Múlt héten volt egy jó kis arab vacsoránk, ott volt ez a leves, aminek igazából szír gyökerei vannak, de abba sárgarépa nem kerül. Én is csak azért tettem bele, mert sikerült jó minőségű, édes répát vásárolnom, és ez nem elrontotta, hanem javította a leves ízét. 
Hozzávalók:
50 dkg sárgarépa
3 dl vöröslencse (nem tudom hány deka lehet, egy bögrével mértem)
3 dl török joghurt, vagy lecsepegtetett sima joghurt
1 szál póréhagyma
2 kk római kömény
1 ek méz
só, bors, ízlés szerint chili
olívaolaj
A pórét megdinszteltem az olajon, majd rádobtam a karikákra vágott sárgarépát is. Felöntöttem forró vízzel, és belefőztem a lencsét is. Fűszereztem, és leturmixoltam. Csak akkor kevertem bele a joghurtot, amikor elkészült. Tálalásnál még olívaolajat és római köményt tettem a tetejére.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mediterrán zöldségleves

 

 
Gondolom teljesen lenullázódott a vitaminkészletem, azért kívánom ennyire a sok zöldséget, de ezt a levest már másodszorra főzőm a héten. Sűrű, annyira, hogy szinte megáll benne a kanál, de én így szeretem. Kuktában zöldségpucolással együtt fél óra alatt meg is van.
 
A fahéj miatt kicsit olyan mediterrán hangulata lesz tőle az ebédnek, úgyhogy a tetejére csepegtetek plusz olívaolajt is. Szerintem szinte mindenféle zöldség mehet bele, amit ilyenkor találni lehet a zöldségesnél. Ebből kimaradt, mert múltkor elfogyott, de az előzőbe, miután megfőtt a leves, és beledobtam pár marék mirelit zöldborsót is, ezzel már nem főztem tovább, csak megvártam, amíg újraforr és el is zártam alatta a lángot.
 
 
 
Hozzávalók:
 
2 fej hagyma
 
4 szál sárgarépa
 
2 szál fehérrépa
 
½ fej pici zellergumó
 
1 karalábé
 
1 konzerv paradicsom
 
3 marék gersli
 
2 ág zsálya
 
2 babérlevél
 
1 kk fahéj
 
10 szem egész bors
 
 
olívaolaj
 
 
 
A hagymát megdinsztelem az olajon, majd rászórom a megtisztított és felaprított zöldségeket. Pár percig ezeket is pirítgatom, majd ráborítom a paradicsomot, a megmosott gerslit és a fűszereket. Felöntöm vízzel és lezárom a kuktát. Forrástól számított húsz perc múlva kész is.
 

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Télvégi gnocchi

Feljött a barátnőm, aki arról híres, hogy hajlandó nagyon pepecs munkákra is, úgymint a gnocchi gyönyörű, egyformára alakítása villával, vagy mértanilag tökéletes csipetke kömbölyítgetése. Ez utóbbira egyébként dédapám is hajlandó volt, sőt a csak úgy slendriánul tépkedett tésztát nem engedte a gulyásleves közelébe se.
Bevallom, én nem vagyok ennyie türelmes, csak ha vendégek jönnek, éppen ezért ilyesmit, amivel foglalkozni kell, hogy minden egyes pici darab jól nézzen ki, inkább nem készítek vendégeknek. Soha nem felejtem el, amikor tíz főre készítettem egyszer tortellinit… Ebből is látszik, hogy nem vagyok egy olasz mamma.
Van még nyáron szárított vargányám is bőven, sőt trombitagombám is annyi, hogy a héten is lesz valamilyen gombás étel, valószínűleg leves. 
Hozzávalók a gnocchihoz:
75 dkg lisztes krumpli, héjában megfőzve, megpucolva
3 tojás sárgája
10 dkg liszt (+ sokkal több a szóráshoz)
só, szerecsendió reszelve
Sokan ragaszkodnak hozzá, hogy a gnocchit forrón áttört krumplival kell készíteni. Nekem úgy még soha nem lett az igazi, de úgy, hogy áttöröm a forró krumplit, kiterítem, majd hagyom kihűlni, úgy működött. 
Tehát a hideg krumplihoz keverem a tojások sárgáját, és apránként a lisztet. Fontos, hogy tényleg apránként!
Sózom, reszelek bele szerecsendiót, esetleg borsot is, majd vékony rudakat sodrok belőle, azokat vágom kis falatokra, amit villával formázok. Forró, sós vízben kifőzöm, és azonnal a mártásba forgatom:
5 dkg vaj
2 dl tejszín
10 dkg parmezán lereszelve
1 csokor petrezselyem
2 marék szárított vargánya 
1 marék szárított trombitagomba 
só, bors
Persze lehet friss gombával, esetleg gomba nélkül is készíteni, ebben az esetben jó, ha kerül bele egy diónyi kéksajt is. A vajat megolvasztom, megtöröm a markommal a trombitagombát és a vajra szórom. A vargányát szeletekben hagyom. Felöntöm fél deci vízzel, hogy kicsit megfőjön, majd ráöntöm a tejszínt, és beleszórom a parmezánt. Összefőzőm, végül megszórom a petrezselyemmel és fűszerezem.