Kategóriák
Egyéb kategória

Hummusszal töltött paradicsom

Ma tízórai gyanánt vittem magammal egy helyre ezt a falatkát. Sütöttem hozzá bagelt, pácoltam sajtot, és készítettem grillezett zöldségeket is. És már itthon is vagyok 🙂
Na jó, ötkor keltem… A harminchat bagelnek idő kell, még akkor is, tegnap este elkészítettem őket, letakarva a hűtőbe toltam, ahol nagyon lassan megkelt reggelig, így hajnalban már csak főzni kellett, majd sütni.
A hummusz:
25 dkg csicseriborsó
2 ek tahina, vagyis szezámmag paszta
1 gerezd fokhagyma
1 citrom leve
1 kk római kömény
1 kk koriander
4 ek olívaolaj
só, bors

A borsót előző este beáztattam. Aki hirtelen felindulásból szeretne hummuszt készíteni, az nyugodtan használhat konzerv csicserit is. Másnap sós vízben egy csipet szódabikarbónával megfőztem.
Nem öntöttem le róla a főzőlét, mert azzal hígítottam a a masszát. Régebben mindig sokkal darabosabb, sokkal „háziasabb” volt a hummuszom, ami persze nem baj, de a bolti krémességet azért szerettem volna valahogy elérni. Hiába próbálkoztam, sehogy se sikerült. De most már tudom, hogy kézi botmixerrel nem lesz olyan, akárhogy is próbálom! A turmix viszont hozza a színvonalat!
Merőkanállal átmertem a borsót a turmixba, hozzáadtam a többi hozzávalót, és egy merőkanálnyi főzőlét is. Nagyon alaposan, többször átkeverve elturmixoltam. Ha úgy látjuk jónak, adjunk még hozzá főzőlét, a házi hummuszok ugyanis általában túl sűrűek.
Az elkészült pépet egy nylon zacskóba töltöttem, aminek lecsíptem a végét. Ezzel adagoltam a kivájt paradicsomok közepébe.
Minden szem paradicsomra nyomtam egy szem fenyőmagot, Dávid pedig egy-egy szem gránátalmamagot tett rá, mert az olyan, mint a fülbevalóm 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Segítség! Sárospataki kutyus gazdit keres.

Dorka barátnőm hamarosan Sárospatakról Budapestre költözik, és szerető gazdát keres a kutyájának. Ha mind ez még nem volna elég, a kutyaúr a napokban megnősült, és az ifjú menyecskét is hazavitte a házába! Kérem, aki tud segítesen!

„Költözünk. Muszáj…..Egy hónapig maradhatunk még a házunkban, mert már eladtuk. Ezzel semmi gond, de mikor három évvel ezelőtt befogadtuk ŐT, ezt nem tudtuk előre…
Nem vihetjük társasházba, emeletre. Nem bírná ki, szabad lélek, fél város a territóriuma….
A szomszédaink sem tolerálnák, ugyanis ugat. Élete árán is védi a házat, és engem, a gazdáját. Szófogadó, nagytestű, férfikutya… A legokosabb, legravaszabb, legodaadóbb, legkedvesebb kutya a világon. Pár hetes csöppség volt mikor szomszédunk majdnem elütötte, Cézár nem tudta honnan kerülje ki a kétméteres februári hólépocsolyát, ahová a gazdái kirakták… Németjuhász: gondolta Zsuzsa. okos szeme van, kár érte…. Hazavitte, de az édesanyja választás elé állította, már volt (van is) egy kuvasz, egy komondor, és egy fehér puli, (Csipke)..
Átjött hozzánk a kis kajla pucussal, aki úgy nézett rám, hogy amúgy nem túlzottan kutyás szívem szukamamává alakult nyomban, és végem lett. Három éve a kutyám…. Egyedül rám hallgat, és a nagyfiamra, a többieket játszótársának tekinti… Nagyon okos..talán túlzottan is.
Érzi, hogy baj van. sóhajtozik, néz, bökdös az orrával, átveszi minden rezdülésem…
Tegnapig napig úgy volt, hogy az unokatestvérem befogadja a költözésünk miatt. Miskolcra vitte volna, nagy, kertes házba.
Családi tragédia miatt ez megiúsult, ők is költöznek, külföldre, nagyon messzire… Tegnap tudtam meg..
Eddig, a biztos tudatban, hogy Era lesz a kutyám szerető gazdija, nem kerestem más megoldást.
Most pedig baj van..
Cézár két napig nem volt itthon, aztán hazajött.. Nem egyedül, egy nővel.. ez a látvány fogadott, mikor reggel benéztem a kutyaházba….
Megszakad a szívem, két kis árva, mindenki cserbenhagyja őket, születésüktől fogva.
Van egy menhely, Sátoraljaújhelyben, de nem szeretném… a kislány még csakcsak találna gazdát,pici, kedves, nőcisen ugat, de Cézárt senki nem vinné el… eleltatnák, két hónap múlvas..
Kérem, aki tud, segítsen..”

Kategóriák
Egyéb kategória

Füstölt marhanyelv

Tegnap este olyan szerencsés voltam, hogy a vendégeim hozták a vacsorát. De legalábbis a vacsora lelkét, egy hatalmas, füstölt marhanyelvet (micsoda képzavar!).
Persze heten nem birkóztunk meg egy egész nyelvvel, főleg, hogy ebből a létszámból hárman is hat év alattiak voltak, és inkább kergették egymást, mint az asztalnál üldögéltek.
Fiús anyaként mindig elcsodálkozom azon, hogy mennyire mások a kislányok! Két és fél éves, gyönyörű barna szemekkel, magas, csacsogó hangon mosolyogva közli, hogy a fiúk nem engedik legózni. Aztán bemegy a szobába, és azt mondja a srácoknak, hogy: én is szeretnék veletek játszani. Mit lehet erre válaszolni? Szó szerint ezt: Te vagy a főnök, azt tesszük, amit mondasz!
Így kell a férfiakat az ujjunk köré csavarni 🙂
És persze aki már elmúlt két éves, és igazi nő, az szeret szép szoknyákban, lilás kiegészítőkben (fontos a szín) járni, és ha csak hozzájut valami sminkeszközhöz, akkor már használja is.
Ma reggel legalább a nyelv fele a tálon várt rám, gyorsan pástétomot készítettem belőle. Nagyon-nagyon finom!
Hozzávalók:
1/2 füstölt, főtt marhanyelv
1 dl száraz vörösbor
1 ek libazsír
só, bors
1 kk majoránna
2 gerezd fokhagyma
2 ek mustár
A nyelvet felcsíkoztam, forró serpenyőben a libazsírra dobtam. Enyhén sóztam, de csak óvatosan, mert a nyelv különben is sós. Ráöntöttem a bort, és 5 percig pároltam. Nekem ennyi idő alatt teljesen visszasült zsírjára.
Késes robotgépbe tettem, erősen borsoztam, belenyomtam a fokhagymát, megszórtam majoránnával, rákanalaztam a mustárt.
Összeaprítottam, majd kenyérre kenve tálaltam. Még a férjem is imádta, pedig ő nincs oda a füstölt nyelvért.

Kategóriák
Egyéb kategória

Vers a konyhából

A versíró versenyen véget ért a közönségszavazás, és ez a vers nyert. Illik egy gasztroblogba, hiszen egy konyhában játszódik, egy gyerekkori emlék. Összeszorult a torkom, amikor elolvastam!
Gyönyörű, megérdemli a költő a laptopot, amit nyert! 🙂

Gamentzy Eduard:

Emlékezz!

A konyha volt a tengerünk,
– Emlékezz! – Hunyd le a szemed!
Hogy hullámzott a kockakő,
S az asztal lapja kis sziget.

Mi feküdtünk a homokon
És felettünk a lámpafény,
Naplementéről álmodott
A plafon végtelen egén.

S a félig nyitott ablakon
Bejött egy vitorláshajó.
A tűzhely felől fújt a szél,
A mindent-mindent ringató…

– Így nyaraltunk sok éven át
És ragyogott a kis sziget!
Kezünkhöz úsztak esténként
A felmosórongy-delfinek.

Kategóriák
Egyéb kategória

A hóhatár felett :-)

Innen Budapestről nagyon nehéz elhinni, hogy a Bükkben húsz centi friss, puha, fehér hó van!
Pedig igaz!
Egertől nem messze, már hóembert lehet építeni, lehet szánkózni, és hatalmas hó csatákat lehet vívni.
Hirtelen elhatározás volt, hogy menjünk fel a Bükkbe, először csak a Gödöllői dombságig akartunk elautókázni, hogy egy jót sétáljunk, de aztán úgy alakult, hogy egyszer csak már a Bükkben kanyarogtunk, és a hó egyre nagyobb lett.
Szánkót nem vittünk magunkkal, erre a csodára nem is számítottunk!
Így asztán jól megdobáltuk egymás hógolyóval (Hogy én mennyire béna vagyok! Úgy dobok, mint egy nő! :-), csináltunk hó angyalt, és hóembert is.
Ebédre egy közepesen gyenge vadpörköltet ettem puliszkával, ami úszott a vegetától, de mégis volt benne valami nagyon különleges, majd megpróbálom egy kicsit felturbózni.
Hazafelé az autópályán a legcsodálatosabb naplementét láttuk. Sajnos addigra a fényképezőgépet betettem a csomagtartóba, és mire meg tudtunk állni egy pihenőben, addigra a nap lebukott, csak a gyönyörű vörös eget hagyva maga után.
Akkora vörösen izzó korong volt a nap, mintha csak rajzolták volna! Komolyan mondom, hogy még soha nem láttam ilyen hatalmasnak! A hold néha megörvendeztet azzal, hogy sokkal közelebbinek, nagyobbnak látszik, mint más napokon, de a napot eddig még nem láttam ilyennek.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kedvenc zeller ételem

Imádom a zellert! Érdekes, de gyerekkoromban a szüleim csak zellerkrémlevest főztek belőle, és persze a húslevesbe is került.
Nem tudom hol találkoztam először a wokban pirított zellercsíkokkal, de olyan 10 éve történhetett, és azóta se vesztett nálam a csillogásából.
Kicsit csalóka, amikor felcsíkozom a zellert, ugyanis egy nagyobbacska fejből hatalmas mennyiségű csík lesz, de a wokban hamar összeesik, arról nem is beszélve, hogy mindenki szereti!
Az édeskés sült zellerhez nagyon illik mindenféle csípős dolog, és most nagyon klassz chiliket lehetett kapni a piacon. 15 centi hosszúak, közepesen csípősek, mennyei az ízük! Miután kikapartam a közepéből a magokat, és kivágtam a paprika erét, éppen csak annyira maradt csípős, amitől nagyon kellemes a szájnak. Még Dávid is evett belőle!
A chilis zeller nagyon finom egy szelet natúr hús mellé, de langyosan pirítósra halmozva is isteni!
Hozzávalók:
1 nagy fej zeller gumó (az enyém 75 dekás volt mielőtt megtisztítottam)
5 ek olívaolaj
6 szem 15 cm hosszú chili
2 nagy fej hagyma
2 ek méz
só, bors
koriander
római kömény
majoránna
A zellert megpucoltam, ujjnyi vastag szeletekre vágtam, és uborka gyalun legyalultam. A hagymát karikákra vágtam, a chilit kimagoztam, kivágtam az erét, majd fél centis darabokra szeleteltem. A koriandert és a köményt száraz wokban picit megpirítottam. Öntöttem rá egy kevés olívaolajat, majd rádobtam a zellert. Sóztam, borsoztam, rázogatva-dobálgatva megpirítottam. Félre tettem, újabb adag olajat löttyintettem a wokba, és rászórtam a hagymát a chilivel és a majoránnával együtt. Mikor már teljesen összeesett, rákanalaztam a mézet is. visszaöntöttem a zellert és átmelegítettem az egészet.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres aszalt szilva

Tartom magam ahhoz, hogy tavasz van, de néha be kell látnom, hogy a hőmérő nem hazudik. Vagy ha az mégis, akkor a hatalmas szél semmiképp.
Dávid itthon volt egy pár napig, délelőtt a játszótéren próbáltuk meg elütni az időt, igaz fél óra elteltével tűzpiros arccal, a hidegtől elgémberedett újakkal próbáltunk hintázni, aztán beláttuk, hogy a focizás maradt csak nekünk, ha nem akarunk megfagyni.
Szaladtunk hazafelé, és valamilyen forró, fahéjas, szegfűszeges dolgon gondolkoztam, ami szép lassan ki is kristályosodott, forralt bor volt az 🙂
Annyira mégsem rossza a helyzet, hogy hétköznap délelőtt forralt borozzak egyedül, de a hozzávalókra továbbra is vágytam. Így főztem egy olyan lélekmelegítőt, amiből Dávid is ehet, és mégis minden benne van, amire vágyom, még a vörösbor is.
Készítettem egy túrógombócot, amit aszalt szilvapürével tálaltam.
Hozzávalók:
25 dkg magozott aszalt szilva
1 dl vörösbor
1 ek vaj
4 ek méz
1 kk őrölt fahéj
2 csipet őrölt szegfűszeg
A szilvát késes robotgépben összeaprítottam, egy kis lábosban ráöntöttem a bort, vajat, a mézet, és a fűszereket is. Kevergetve 4-5 percig forraltam, hogy az alkohol elpárologjon belőle, és a méz miatt le ne égjen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Az erdőben köszönnek

Rengeteg dolgot tudnék mondani, miért is jó az erdőt járni, de van egy igazán szembetűnő dolog, amit mindenki észrevesz, az erdőben ugyanis köszönnek egymásnak az emberek!
És nem csak köszönnek, de mosolyognak is, sőt egy-egy jó szavuk is van a másikhoz.
Gábor szerint az erdő vérnyomás csökkentő, neki legalább hússzal alacsonyabb lesz a vérnyomása egy óra után, persze ez csak megérzés, de ha valaki úgy érzi, hogy szétáradt a testében a nyugalom, akkor az biztosan úgy is van!
Tavaly nyár óta Dávid is hajlandó 3-4 órát gyalogolni, főleg ha valami számára is érdekes hely az uticél, vagy egy kellemes piknikre van kilátás.
Legújabb mániája a gombászás. (Bár ha jobban belegondolok, másfél éve már volt egy ilyen fellángolása) Persze mikor máskor, mit télen? Remélem megmarad nyárig az érdeklődése, mert ebben az időben szinte csak taplókat láttunk, pár kivénhedt világító tölcsérgomba és téli fülőke dobta fel csupán az utunkat. Én mindig azt hittem, hogy a világító tölcsérgomba nyáron nő, de ezek valahogy vagy eltévedtek, vagy nagyon ügyesen átteleltek, minden estre Dávid legnagyobb gyönyörűségére ott voltak. Hatalmas örömmel szajkózta, hogy nem szabad megenni, mert nagyon rosszul leszünk tőle 🙂
Egy négyéves nagyon jól tud tájékozódni már a felfestett jelzések alapján, és ha kap egy iránytűt, akkor alig lehet hazafelé beparancsolni az autóba, és szinte ki kell csavarni a kezéből a térképet.
Aztán otthonról azzal hívja fel a nagymamát, hogy ő most már nagyon egészséges lett, mert 4 órát sétált a jó levegőn 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Fetahab reggelire

Nagyon ritkán látok vendégül valakiket reggelire, pedig annyira jó dolgokat lehet készíteni. Ez a fetahab egy munkareggelire készült. A fiúk először gyanakodva nézegették, mert azt hitték hogy valami desszert, és amikor elmondtam, hogy feta van benne, és marinált paprika, akkor el kellett telnie pár percnek mire hajlandóak voltak megkóstolni, az édes túrókrémnek tetsző reggelit.
Leveles tésztából sütöttem hozzá pici sajtos kifliket, de szerintem egy egyszerű pirítóssal is nagyon finom lett volna.
Hozzávalók:
20 dkg feta
3 dl tejszín
2 lap zselatin
só, bors
kakukkfű
1-2 gerezd fokhagyma (mivel ez munkareggeli volt, én mindössze egy gerezdnyit tettem hozzá, de ha itthonra készítettem volna, akkor nem sajnáltam volna belőle egy kicsit többet!)
olívaolaj
marinált paprika
Összetörtem a fetát egy kevés olívaolajjal lazítva a massza tömörségén. Borsoztam, megszórtam kakukkfűvel, belenyomtam a fokhagymát is. A tejszínből kemény habot vertem, sóztam, majd belekevertem a feloldott zselatint. Összekevertem a fetakrémmel.
Akinek van habszifonja, az késes robotgéppel dolgozza el a fetát a fűszerekkel nagyon alaposan, töltse a robotgépbe a tejszínnel és a feloldott zselatinnal, és készítsen belőle habot. Így a hab sokkal könnyebb lesz, de nagyon fontos, hogy ne legyenek benne csomók, fűszerdarabok, mert akkor a szifon eldugulhat.
Poharakba csíkokra vágott marinált paprikát tettem, arra adagoltam a fetahabot.
Fél órára behűtöttem fogyasztás előtt. A tetejére csöpögtettem pár csepp olívaolajat.

Kategóriák
Egyéb kategória

Válogatós gyerekek meséje

Már többször panaszkodtam itt, hogy bizony Dávid fiam nem éppen egy jó evő. Mondhatjuk azt is, hogy szinte semmit nem eszik, de azért ez nem teljesen igaz, mert imádja az üres tésztát egy kis olíva olajjal, a fokhagymás pirítóst, a csokit, és szerencsére egyetlen főtt ételként a húslevest jó sok tésztával.
Persze eléldegélne csokin és túró rudin, ha hagynám, de ő még a cukrászdában is inkább egy szem pogácsát kér, mint egy gesztenyepürét.
Az utóbbi egy hónapban javul a helyzet, megette a krumplilevest, ízlett neki a kelkáposzta, sőt hétvégén jól besóletozott.
Szerencsére a gyümölcsökkel nem áll ilyen rosszul, alma, narancs jöhet bármikor.
Viszont valamelyik nap megnézte a Jamie Oliver vidéki konyháját, és teljesen lekötötte a látvány. Azt mondta, hogy ez mese, amiben egy fiú főz. Hurrá!
Tetszik neki, hogy rajzos részek választják el a recepteket, jópofának találja, ahogy Jamie magasról sózza az ételt, olyannyira, hogy fel is kellett vennem neki pár részt, és uzsonnára sárgarépát kért olívaolajjal.
Már várom, amikor minden ételnél felszólít majd, hogy: Anya, locsoljuk meg egy kevés jó minőségű, extra szűz olívaolajjal… 🙂


Vicától kaptam ezt a jó kis oliva olaj válogatást Jamie módra 🙂