Fűszer és Lélek archívum

Két éve már alaposan kiveséztük a nagy magyar fokhagyma témát. A helyzet azóta se változott sokat, kicsit talán rosszabb lett. A fokhagymák nagy része továbbra is kínai, amit magyar kezek csomagolnak gyakran piros-fehér-zöld szalaggal átkötött hálóba, igaz, legalább ráírják, hogy Magyarországon csomagolt áru. Köszönjük.

Akkor ezt írtam, érdemes elolvasni a kommenteket:

Pár éve még volt egy megbízható fokhagymásunk, ahol anyuval minden ősszel vettünk 10 kiló fokhagymát, és az elég volt a családnak az új fokhagyma idényéig.
Már akkor is sok helyen csak a kínai fokhagymát lehetett kapni, de azért egy kis utánjárással beszerezhető volt magyar is.
Akkoriban az Arany János utcában volt egy munkám, és egyszer belefutottam abba, ahogy Dzsáánnni éppen lekapja a tíz körméről a beszállítót, amiért kínai fokhagymát hozott az olasz éttermébe 🙂
Bárkivel beszéltem eddig, senki nem értette, hogy miként lehetséges az, hogy megéri Kínából idehozni a fokhagymát, és hogy emberek ezt miért is veszik meg, amikor csak teszi az ember bele az ételbe, de az íze valahogy elmarad…
Azóta eltelt pár év, és a helyzet sokkal rosszabb lett!
A magyar fokhagyma olyan rossz minőségű lett, hogy egy fejnél többet nem merek belőle vásárolni.
Barna rothadó pöttyök vannak a gerezdeken, egy hét után pedig a fejnyi fokhagymából jó, ha két gerezdet fel tudok használni. És októberre csak ilyen kapható. Próbálkoztam piacon, zöldségesnél, hiper és szupermarketben mindenhol. Ha emlékeim nem csalnak, januárra eljutunk majd oda, hogy csak kínai lesz a polcokon, igaz azok nem rohadnak, de belegondolni se merek, hogy milyen növényvédő szerekkel kezelik.
Érdemes arra is figyelni, hogy sokszor piros-fehér-zöld szalaggal díszített fokhagymafüzért csak Magyarországon csomagolják, de Kínában termesztik.
Miért tűnt el a magyar fokhagyma?
Hol vásároljak jó minőségű magyar fokhagymát?
Miért tűnt el a magyar fokhagyma?

Sajnos megbízható folyamatos fokhagymaforrásom azóta sincs, bár próbálkozunk anyuval erősen, de be kell lássam, az üllői nem éppen fokhagyma nagyhatalom. Néha mégis kerül egy-két kiló jóféle fokhagyma a kamrába, de olykor az is pillanatok alatt rothadásnak indul, menteni kell. Ilyenkor készül nálunk a fokhagyma konfit, vagyis a lassan sült, majd zsírban eltett fokhagyma.

Hogy készül?

A francia szakácskönyvem szerint 80 fokon minimum hatvan percig konfitáljuk a megpucolt, egész fokhagymagerezdeket a sütőben. Szerintem ez a minimum hatvan perc egyenlő két órával. Lehet hozzá növényi olajat is használni, de kacsazsírban a legfinomabb. Esetleg libazsírban.

Mire jó?

Röviden mindenre. Késsel kiszedni a zsírból, és a még langyos kenyéren szétkenni, majd egy csipet sóval megszórni.

Kifőzni egy adag tésztát, megszórni friss rozmaringgal, csepegtetni rá pár csepp citromlét és belekeverni jó sok villával szétnyomott konfitált fokhagymát.

Grillezett hús tetejére, vagy grillezett zöldségekkel köretnek. Vagy ahogy az új Chili és Vanília könyvben láttam: kelkáposzta főzelékbe.

Vagy pirítósra chilivel:

20 gerezd konfitált fokhagyma zsírjában

1 kk friss kakukkfű

1 ek chilikrém

1 kk cukor

1 ek enyhe fehérbor ecet

A fokhagymát kevés zsírral együtt egy serpenyőbe teszem, és kicsit lepirítom, amíg színt kap. Kiszedem a zsírból, és felszeletelem. Közben a zsírom karamellizálom a cukrot, majd felöntöm az ecettel és belekeverem a chilikrémet is. Visszateszem a fokhagymát és meghintem a kakukkfűvel. Mehet is a pirítósra.

A facebookon a Fűszeres erősen ajánlott!

Ez egy komplett vacsora fejenként 200 forintból. Tökéletesen elég, főleg egy pohár sörrel, de nélküle is. Bevallom, én hetekig ellennék rajta, főleg ha tényleg marhahússal készül, és folyik ki belőle a rengeteg sajt. Na így nem olyan olcsó, úgyhogy maradhatunk a szerényebb változatnál is, az is elképesztően finom, és laktató is rendesen. Négy kétkezes szendvics mindössze 800 forintból kijön.

A szendvicset valamikor az 1930-as években készítették először New York-i zsidók. Az igazságot soha nem fogjuk megtudni, de két legenda létezik.

Az egyik szerint Reuben Kulakofsky Litvániából emigrált zsidó szakács volt a feltalálója, aki pókerjátszmákra készítette a szendvicset. A másik változat  szerint Arnold Reuben készítette először az üzletében, aki német származású zsidó volt, és ő volt a tulajdonosa a mára már megszűnt, nagyhírű Reuben’s Delicatessen-nek. Végülis mindegy, a lényeg, hogy több mint nyolcvan éve nagyon népszerű New Yorkban. A Reuben szendvics másik változata a Rachel szendvics. Ebben főtt marhával helyettesítik a sonkát, és majonézes káposztasalátával, vagyis coleslaw-val a savanyú káposztát. Na, ez még egy nagyon finom, és olcsó vacsora, de most nem volt itthon friss káposztám, amiből a coleslaw-t készíthettem volna.

Hozzávalók fejenként:

2 szelet teljes kiőrlésű rozskenyér vagy egy nagyobb rozs buci

sózott marhasonka vagyis pastrami, de maradjunk a kapható sonkáknál szerintem

(Amerikában hihetetlen mennyiséget, akár 25 dkg-ot tesznek egy szendvicsbe)

2 szelet ementáli sajt

savanyú káposzta

3 ek Ezersziget öntet

vaj

A kenyeret vajazzuk meg jó vastagon, majd tegyünk rá egy adag savanyú káposztát, amit locsoljunk meg az ezersziget öntettel. Erre kerüljön a sonka, majd a sajt. A tetejére tegyünk újra kenyeret, és toljuk forró sütőbe (vagy süssük serpenyőben óvatosan, hogy a kenyér ne égjen meg, de a belseje forró legyen), amíg a belseje is teljesen átforrósodik, és a sajt jól megolvad.

Itt a Fűszeres a Facebookon!