Címke: bla-bla-bla

Kategóriák
Egyéb kategória

A zsidó újév, Ros hásáná

Ros hásáná:(ראש השנה) a zsidó újév, az ember teremtésének évfordulója Tisri hónap elseje (a zsinagógai újév, a teremtés ünnepe, a naptári év kezdete) A szavak igazi jelentése: az év feje. Idén szeptember 13-14 napjára esik. Ahogyan nevében is benne van ez a nap az év feje, s mint ilyen, a hagyomány szerint nem annyira az önfeledt ünneplésnek, hanem sokkal inkább a következő évre való készülődésnek kell szentelnünk magunkat. Ezen a napon lelkünkbe pillantunk és megpróbáljuk a múlt év hibáit javítani, erélyeit erősíteni. Ros hásánát a Talmud az ítélkezés napjának (jom hádin) nevezi, és így ír róla: „Ros hásánákor minden élőlény elvonul Isten előtt…” Úgy tartjuk, ilyenkor három könyv van nyitva Isten előtt, az első könyvbe az igazak kerülnek; a másodikba a gonoszok; míg a harmadik könyvbe a közepesek. Az igazak ítélete és pecsételése: jó, tehát az élet. A gonoszok ítélete és pecsételése: rossz, tehát a halál. A közepesek ítélete és pecsételése; haladék. Róluk ilyenkor még nem dönt Isten, ők haladékot kapnak arra, hogy javítsanak életükön, hogy jövőre a jók közé kerülhessenek.
„A hetedik hónap első napja legyen nektek szombati nyugalom, emlékeztető kürtharsogással…”Azonban a sófár fújás napján hozott döntés nem végleges. Az emberek tíz nap haladékot kaptak, hogy végiggondolják cselekedeteiket, megbánják esetleges rossz tetteiket, jót tegyenek, javukra billentsék a mérleget, jobb viselkedést ígérjenek, amit aztán meg is tartanak, és imájukkal a Bíró (ezen a néven említik ilyenkor Istent) kegyelmébe ajánlják magukat. Jom Kippur, a kegyelem utolsó napja, a vallomás és bűnbánat kritikus ideje. Amint a nap lemegy, a sors tekercsei becsukódnak. A következő évre minden ember sorsa megpecsételődött. Az évi ítélethozatal napnyugtakor a sófár hangjával véget ér. De Jom Kippurig még van egy pár napunk, nézzük, mi történik addig.
Ros Hásáná első napjának délutánján – ha szombatra esik, akkor másnap – van a Táslich szertartás, melyet többnyire folyóparton végzünk. Szimbolikusan a vízbe vetjük bűneinket, hogy ezáltal tisztán kezdhessük meg az újesztendőt. Ezt egészen pontosan úgy kell elképzelni, hogy elsétálunk egy folyópartra, ahol a zsebünkből a piszkot beleszórjuk a vízbe, ami elviszi azt. Ezért mondták, hogy a zsidók a halakkal etetik meg a bűneiket. (Aki szeretne ilyet élőben látni, az menjen el 13-án, csütörtökön délután 17 órakor a Táslich szertartására a Lánchíd pesti oldalára. (Itt meghallgatható lesz a sófár hangja is. A „turisták” a Lánchídról szokták nézni 🙂 )
Az ünnepen, a templomban kötelező meghallgatni a sófár, vagyis egy kóser állat szarvából készült kürt hangját. Ez tórai előírás. A vallási törvények szerint napi minimum harminc sófárhangot kell hallani. Annak, hogy miért kell sófárt szólaltatni, több magyarázata is van. Az egyik ilyen az, hogy felrázza az embereket, és bűnbánatra készteti őket. Ami valóban igaz, nagyon hátborzongató, mondhatni misztikus hangja van. Egy másik magyarázat szerint a sófár hangjára megnyílik az ég és az imák és könyörgések közvetlenül az Örökkévalóhoz jutnak. Akár ezt is el tudom képzelni, annyira furcsa érzés vesz erőt az emberen, amikor ezt a hangot hallja. Az ünnep első napján Izsák megszületését, míg a második napon Izsák megkötözését olvassák a Tórából. Ez utóbbi történet arról szól, hogy amikor az Örökkévaló megakadályozza Izsák feláldozását, akkor Ábrahám egy kost áldozott fel fia helyett, ami egy bokorba volt gabalyodva a szarvánál fogva. Ez is az oka, hogy a sófár kosszarvból készül általában, de mint írtam minden kóser állat szarva megteszi. Ros hásáná ünnepén szokás különleges ételeket fogyasztani. A kalács ilyenkor nem hosszúkás, hanem kerek, áldásmondáskor nem sót, hanem mézet használnak. Az almát is mézbe mártva esszük. Gránátalma sem hiányozhat, hiszen a hagyomány szerint ennek 613 magja van, vagyis amennyi tórai parancsolatot kell betartanunk. Ezenkívül szokás halfejet is enni (Na, ezt mi kihagyjuk), és persze mézes sütit is (amit holnap megsütök) A sok édes, kerek étellel kívánjuk szimbolizálni, hogy az év kerek, teljes, és édes legyen. Érdekes, hogy a Talmud szerint a világ teremtése is ezen a napon fejeződött be, valamint ezen a napon fogantak az ősanyák: Sára, Rebeka, Ráhel, Lea. Ekkor szabadult ki József a börtönből, és később ekkor fejezték be a rabszolgamunkát őseink Egyiptomban. Az ezt követő napokat hívjuk egészen Jóm Kipurig a „bűnbánó napok”-nak.
„Lesáná tová tikátévu – Jó évre legyetek beírva!” 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Konyhám

Tegnap elég pofátlanul betörtem Maci konyhájába, úgyhogy most rajtam a sor, hogy megmutassam hol szoktam sütni-főzni. Azt gondoltam, hogy majd ma szép napsütésben fotózhatok, de ez csak álom maradt, engem pedig már nagyon várnak a piacon a kofák, úgyhogy itt egy pár gyors fénykép. Az én konyhám szerintem kb. fele lehet Maciénak, és nagyon nehezen fotózható, ugyanis hosszú, de keskeny.Maci a kávéfőzőjét szereti nagyon, amit meg is értek, egy jó eszpresszó minden pénzt megér! Én a mosogatómba vagyok szerelmes, ha nagyobb lakásba költözünk, a mosogató biztosan velem jön!

Persze nagyon kivácsi vagyok mindnyájatok konyhájára, de még egy ilyen neveletlenséget nem szeretnék elkövetni, úgyhogy ha valaki öntként és dalolva felteszi a konyháját, annak megköszönöm 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Játék gasztroblogger palántáknak

Van a Tesconak egy jó szokása: évről évre lekoppintják a nagyobb játékgyárak méregdrága játékait, és fillérekért árulják. Minőségen most nem érdemes vitatkozni, ugyanis mindenki tudja, akinek 0-5 éves korú gyereke van, hogy soha nem lehet előre tudni, mi lesz az a játék ami tetszeni fog a csemetének. Van amivel minden nap elbíbelődik egy órát, de olyan is, amit borzasztó okosnak, jópofának gondolnak a szülők, esetleg egy vagyonba is került, mésem hajlandó játszani vele, maximum a dobozával.

Ez egy szakács, aminek a lényege, hogy a talpa gömbölyű, ezért soha nem áll stabilan. A kezében két tálcán egyensúlyozza az ételeket, amiket a játékosok tesznek rá le, és föl, a játékszabálynak megfelelően. Nagyon emlékeztet egy Mattel játékra, ami 7000 Ft, szemben a szakács 1200 forintos árával. A mi fiunk még csak három éves, de bizonyos szabályokat áthágva, nagyon szeret a szakáccsal játszani. Persze, most még viccesebb, ha mindent elhajítva felborul, mint amikor sikerül mindent felpakolni a helyére, majd le onnan, de alakul a dolog!

Egyébként 4 éves kórtól ajánlják.

Kategóriák
Egyéb kategória

Illés pince, Erdőbénye

Az Illés pince igazi ellentéte a Béresnek. Kis családi borászat, nagyon érdekes pincével.A pince (persze, mit pince, pince rendszer!) a falu főterén található, már ha azt a kereszteződést, ahol az utak összefutnak lehet főtérnek nevezni Erdőbényén.
Különös meglepetésben volt részünk, mikor este kilenckor arra sétálván a pincét nyitva találtuk. A tulajdonos hölgy fogadott bennünket, aki bár nagyon fáradt volt ezen a késői órán, mégis mosolygott, és körbevezetett a pincében minket. Mint megtudtuk tőle, pincéjük kétszintes, és hét ágú. A ház, ami a pince felett áll valaha hentesüzletként üzemelt, a pincében tartották a húsokat, a jégveremben pedig a jeget, ami a húst hűtötte. Télen hozták a Bodrogról a jeget, ami a nyáron is maximum 10-12 fokos pincében kiválóan eltartható volt. (Édesanyám adaléka a történethez: a hentes akkoriban egy igazi szép magyar ember volt, nevezetesenVángor bácsi. Milyen érdekes, hogy amíg Béreséknek nem készült el a birtokuk, ők is egy Vángor házában béreltek maguknak irodát. ) Az Illés család megvett egy másik pincét is a szomszédtól, összenyitották a kettőt, így lett ez a szép nagy pince a tulajdonuk. Egyébként a pincék valaha a Rákócziak tulajdonában voltak, és az egész falu alatt húzódtak. Később ehhez fúrtak úgynevezett sípokat a bényeiek, és lezártak maguknak belőle szakaszokat. Persze a hatalmas pincerendszerben nem csak bort tároltak, ennyi bor soha nem volt Hegyalján. Volt olyan, amikor 102 (!) kádármester dolgozott Erdőbényén. A hordókat, amiket megrendelésre készítettek a szállításig tárolni kellett valahol, nehogy kiszáradjanak. Van is egy vicces mondás akkoriból: ha Bényén feldobnak egy darab fát, akkor az vagy egy kádárt talál el, vagy egy kőfaragót. És valóban a családok többsége ebből a két szakmából kereste a kenyerét. (Édesapám kiegészítése: a pincék azért is nőttek régebben, mert szüret után télen, bizony nagyon unalmasak voltak a napok arrafelé. Pár hét pihenés után összejöttek az emberek, és hol itt, hol ott, ástak pár métert előre. Volt olyan, nem is ritkán, hogy összetalálkoztak a szomszéddal :-))
A pincében megtekinthető egy geológiai gyűjtemény is, melynek legértékesebb része az Erdőbénye Ligettetőről származó hal és növénylenyomatok, mivel itt találták meg Magyarország legidősebb szőlőlevél lenyomatát a VITIS TOKAIENSIS-t is.
Érdemes felkeresni őket, mindenkinek ajánlom, de ha lehet, kérdezzék meg, hogy mikor van ott a tulaj, mert ő sokkal jobban tudja bemutatni a pincét, mesélni a ház és a volt hentesüzlet történetéről!

Kategóriák
Egyéb kategória

A sátoraljaújhelyi hászid

Sátoraljaújhelyen egy sírt kerestünk a temetőben. Tudni kell, hogy a vidéki zsidó temetők, ha körbe vannak kerítve, akkor általában zárva is vannak, ritkán látogatják őket, kevés ember maradt vidéken, aki eljárhatna. Ilyenkor általában van egy telefonszám a kapuban, amit hívni kell, ha be akarunk menni, és pár perc múlva megjelenik a kulcsok őrzője, és kinyitja a temetőt. Újhelyen szerencsénk volt, egy zsidó őrzi a temetőt (aki nem mellesleg hászid ősökkel rendelkezik, és magát is annak vallja), és nagyon barátságosnak, vendégszeretőnek bizonyult. Mikor kijöttünk az „új” temetőből, rögtön a kocsijába ültetett minket, és megmutatta a várost zsidó szemmel. Láthattuk hol volt a fürdőház, a kóser pékség, sörgyár, hol lakott a rabbi, hol volt a gettó, és hol lakik az édesanyja, aki most is kóser.
Mint megtudtuk, kóser húsért Nyíregyházára kell utazniuk, de kísérőnk régebben tanulta a kóser vágást, csak nem vizsgázott le, ezért saját vágásában tökéletesen megbízik. (Naná :-))
Még az antwerpeni főrabbi is megnézte egyszer, hogy hogy vág, és azt mondta neki, hogyha van kedve, akkor leteheti nála a vizsgát. Ez pedig nem akármi!
Sátoraljaújhely többek között Teitelbaum Mózes (Jiszmách Mose) „csodarabbiról” is híres. Persze az ő sírját is meglátogattuk, ha már volt szerencsénk ilyen fantasztikus útbaigazítót találnunk magunknak. A síron a gyertyák égtek, ugyanis nem sokkal korábban mentek el onnan szatmári hászidok. (Akik manapság sajnos egészen más miatt kapnak nyilvánosságot.)
Itt kaptunk egy rövid zsidó történelemleckét, egy kis vallásoktatást, és egy pár történetet Teitelbaum Mózesről. Megtudtuk, hogy T. M. hagyományos ortodox zsidó családba született, de idősebb korában érdeklődni kezdett a hászidizmus iránt. Ezért hát felkerekedett, és elment Galíciába, hogy megtudja, mi is az valójában. Pont Tisa BeÁv napján ért oda, és nagyon csodálkozott, hogy a zsinagógából éneklés, és tánc hangjait hallja. Mielőtt még felháborodottan megkérdezhette volna, hogy hogyan lehet ezen a szomorú böjtnapon vigadni a galíciai rabbi azt a választ adta, hogy a szívükben ők is szomorúak, de minden okkal, Isten akarata szerint történik, ami előtt fejet kell hajtani, s mi több, örömmel kell fogadni. Ez a gondolat annyira megfogta T.M-t, hogy idővel saját maga is a hászid lett.
T. M. később több csodálatos dolgot is tett. A legenda szerint ő gyógyította meg a betegeskedő Kossuth Lajost gyerekkorában, és édesanyjának a következő szavakat mondta: a fiad népének dísze-koronája lesz.
Teitelbaum rabbi egész életében komolyan várta a messiás mielőbbi megérkezését. Minden pénteken délután felkapaszkodott a Sátor-hegy tetejére, mert úgy értelmezte, a szombat beköszöntése előtt lesz a várva várt pillanat, és személyesen látni akarta a Messiás tündöklő megjelenését. Egész délután a hegytetőn időzőtt, mert onnan jó messzire el lehetett látni, ám amikor lebukott a nap a látóhatár szélén, elindult haza. A szombat beköszöntött, és a rabbi csalódottan tért vissza a városba, hogy egy hét múlva új reménnyel várja a megváltást. Mi persze libegővel mentünk fel a hegyre, ugyanis itt üzemel Magyarország leghosszabb libegője, ami annyira hosszú, hogy a közepén van egy megálló, ahova szakaszjeggyel lehet felmenni. Kicsit könnyebb dolgunk volt, mint annakidején a rabbinak. Amikor azután Teitelbaum rabbi 1841-ben megtért őseihez, a hitközség vezetői mesterük iránti tiszteletből úgy döntöttek, egy szegény, állástalan bóhert fogadnak fel, akinek ezután az lesz a feladata, hogy minden péntek délután, a szombat beköszöntése előtt megmássza a Sátor-hegyet, és jelentse a községnek, megérkezett-e a Messiás.
Teitelbaum rabbi 33 évig tevékenykedett Újhelyben. A tanítás mellett kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki. Vallási műveinek nagy részét a Szentírás könyveihez fűzött kommentárok, erkölcsprédikációk és un. Responzumok – feleletgyűjtemények adják. 1841-ben bekövetkezett halála után egy megosztott hitközséget hagyott hátra, olyannyira, hogy az általa alapított dinasztia egyik tagját sem ültethette az újhelyi rabbiszékbe, így utódai Máramarosszigetre költöztek, ahol népes és nagy kisugárzású hászid központot építettek ki.
A temetőből kijövet hatalmas meglepetés ért minket, ugyanis egy férfi mikve üzemel a temető mellett, amit a mai napig használnak. Persze itt is hallottunk egy pár vicces történetet az izraeli rabbiról, aki telefonon megüzente, hogy neki hideg vizű mikve kell, csak arra nem számított, hogy Újhelyen a forrásvíz 2-3 foknál nem melegebb. Volt is sikongatás, amikor megpróbált alámerülni, még szerencse, hogy van egy átfolyós vízmelegítő, amivel gyorsan orvosolni lehetett a problémát. 🙂 További híres újhelyi zsidók: Schwarz Vilmos 48-as honvéd főhadnagy, Engel József szobrász, Korpás (Klein) Alfréd lapszerkesztő, dr. Székely Albert főügyész, Schön Vilmos kórházigazgató, Reichard Salamon polgármester, Szépkuti Miklós költő és matematikus, József Attila barátja.
Érdemes még megemlíteni, hogy Újhelyen üzemel Magyarország legszigorúbban őrzött börtöne is, aminek az aljában Börtönmúzeum üzemel, ahova stílusosan csak csengetés után lehet bejutni, majd rázárják az emberre az ajtót. Persze itt is találtunk zsidó vonatkozású kiállítási tárgyat, ennek a hímzett kendőnek a „személyében”, amit nem nagyon sikerült lefotózni, de azért a csillag, és a héber betűk nagyon jól kivehetőek. Na meg persze a „Mózeske” felirat 🙂 Mi is itt vagyunk a képen 😉

Kategóriák
Egyéb kategória

Béres szőlőbirtok és pincészet, Erdőbénye

Sajnos véget ért a nyár számomra, hazajöttünk Hegyaljáról. Mint régebben is írtam, Erdőbénye a szívem csücske, ezért most is nagyon nagy szomorúsággal töltött el, mikor hazafelé már Szerencset is elhagytuk. Fantasztikus napokat töltöttünk el a Zemplénben, pincéről pincére, programról programra járva. Épp most volt a Zemplén Fesztivál, úgyhogy nem csak borozgattunk, de közben remek előadásokat is élvezhettünk.
Legjobban a Béres birtokon előadott kamarazene vett le minket a lábunkról, amit ingyenes borkóstoló tett még feledhetetlenebbé. Igaz előtte való nap már jártunk a birtokon, egy üzem, és pincelátogatással egybekötött borkóstolón, mégis megtiszteltetésnek vettük, hogy személyesen Béres úr kínálta a remek borait a vendégeknek. A zenét az Excanto Együttes szolgáltatta, akiket ezelőtt sajnos nem ismertem, de annyira elvarázsoltak minket, hogy ezentúl keresni fogjuk a fellépéseiket. Egy kicsit a birtokról: külön „házi feladat” volt számomra ellátogatni ide, nem mintha magamtól nem tettem volna meg, de édesapám emlékezett a nagy diófára a Lőcsén, ahol a birtok felépült, és olvasta, hogy a fát meghagyták. Mint megtudtuk, ez a fa valóban sarkalatos pontja volt az építkezésnek, már a tervek is a fa köré készültek, és a fa meghálálta a gondoskodást, túlélte az építkezést, most pedig kellemes árnyékot biztosít. És a kilátás! Nem tudom, másnak is ilyen gyönyörűséget jelent-e Erdőbényét nézegetni, miután egy picit a fejébeszállt a bor, de ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki, megbánni biztosan nem fogja. A kóstolót Hudák Péter a főborász tartotta, öt remek bort kóstoltunk: Tokaji Sárgamuskotály 2005, szárazTokaji Hárslevelű 2004, félédesTokaji Furmint 2004, szárazTokaji Hárslevelű 2003, félédesTokaji Cuvée 2004, édes. A kóstoló végén kaptunk még egy ráadás hatodikat, a Magita kisasszonyról elnevezett cuvét. Milyen érdekes az ember, persze, hogy ezt találtam a legszebbnek!
Egy pár szót még magáról az épületről: valaha egy pici borház állt a Lőcsén, ezt elbontották, és az elbontott köveket felhasználták a pinceépítéshez, a pince ajtó köré. Kedves gesztus, olyan, mintha a régiek szelleme ott maradt volna még egy picikét.

Folytatása következik…

Kategóriák
Egyéb kategória

Zsidó Tudományok Szabadegyeteme

Kedves kérésnek eleget téve, ajánlom mindenki figyelmébe a Chabad által szervezett Zsidó Tudományok Szabadegyetemét. Ez most egy nyári intenzív szemeszter, melynek fő témája a házasság. Igaz, hogy már elkezdődőtt, de ha valakit érdekel, akkor még most is érdemes bekapcsolódni az előadásokba. Reggel 9-kor kezdődik, és egészen este 19.15-ig tart, természetesen napközben kóser étkezéssel. Ha valaki csak délután tudna menni, akkor a délutáni időpont: 17.00-21.00-ig tart. A szabadegyetem teljesen nyitott, úgyhogy ha valaki nem zsidó, de érdekli a Tóra, a Talmud, a Kabbala, stb. akkor bátran jelentkezzen. Bővebb infó itt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Egy hét szünet

Egy hétig nem leszek, délután elutazunk Tokaj-hegyaljára. Pontosabban Erdőbényére.
Hurrá, hurrá, hurrá!

Kategóriák
Egyéb kategória

Az utolsó budapesi szabadtéri piac

Kaptam egy kedves levelet, amiben arra kérnek, hogy hívjam fel a többi gasztroblogger figyelmét arra, hogy a terézvárosi önkormányzat be akarja záratni a Hunyadi téren lévő szabadtéri piacot.
Sajnos nekem ez a piac nagyon kiesik abból a területből, ahol vásárolni szoktam, (a másik Kulináris van hozzánk közelebb), de teljesen megértem az aggodalmat.
Mikor a XIII. kerület ezen részére költöztünk, a mi sarkunkon is volt egy pici, lepukkant, koszos piac. Már alig volt benne árusítás, mert az önkormányzat 40 éve nem költött rá egy fillért sem, csak a bérleti díjakat szedte. De szerettük, mert egymás mellett mégiscsak volt 5-6 zöldséges, két hentes. A hentesek teljesen eltűntek a környékről, a zöldségesekből kettő elköltözött pár sarokkal arrébb, de már nem ugyanaz. Nem lehet átlátni az árukat, drágábbak lettek, kevesebb zöldséget, viszont több kólát és csokit árulnak. Szóval hiányzik a piac, ahol reggelente gyümölcsöt vettünk, mielőtt kitoltuk a babakocsikat a játszótérre. Most egy parkoló van a helyén, mert a lakosságnak erre van szüksége az önkormányzat szerint. A havi parkolási díj már csak a fele az eredetinek, mégis csak a helyek fele foglalt. Pedig mennyivel jobb lett volna, ha inkább felújítják, és megmardhat!
Úgy gondolom, hogy minden egyes piac bezárásával a családok ellen vétenek azzal, hogy egyre jobban adja magát a lehetőség: szombaton shoppingoljunk egyet a hipermarketben, vasárnap ebédre pedig együnk mirelit pizzát. Próbálnak hangosan küzdeni az iskolai büfék egészségesebbé tételéért, de arra nem gondolnak, hogy minden a családokban kezdődik el. Pedig milyen jó kis családépítő tréning kimenni a piacra, először szétnézni, aztán vásárolni, és a végén megenni egy lángost!

http://www.lmv.hu/hunyadi

http://www.lmv.hu/node/1664

Kategóriák
Egyéb kategória

Tisá BeÁv böjtnap

Az év legszomorúbb és legtragikusabb napja a zsidó naptár szerint áv 9-ei böjt, תשעה באב Tisá BeÁv. Idén július 24.-re esett ez a nap, akkor éppen nyaraltam, ezért nem tudtam róla írni, azóta meg még nem sikerült teljesen visszazökkennem, de ami késik nem múlik!
Ezen a böjt- és gyásznapon egyszerre emlékezünk az Első Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom elpusztulására is, amely érdekes módón i. sz. 70-ben ugyanezen a napon történt.
Az Első Templomot a babilóniaiak rombolták porig, majd kifosztották és felgyújtották, a második szentélyt pedig a rómaiak. Ez az első, majd később a második zsidó állam megszűnését is jelentette, és a zsidók kiűzetését országukból.
Ezen a napon sok tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság:
Az Tóra szerint Isten ezen a napon döntötte el, hogy a kételkedés miatt negyven évig kell vándorolniuk a pusztában, hogy egy új nemzedék jusson csak beKánaánba, az ígéret földjére.
I.e. 586-ban az első templomot kifosztották és porig égették a babilóniaiak
70-ben a második templomota rómaiak rombolták le.
135-ben A Bar Kochba féle felkelést leverik a rómaiak, Bar Kochbát megölik, az utolsó erődöt, Betér várát e napon foglalják el.
136-ban– A Bar Kochba felkelés után egy évvel lerombolták a rómaiak Jeruzsálemet és átnevezik Aelia Capitolia névre.
A későbbi századokban is többször is történtek Tisá BeÁvkor tragikus események a zsidó nép életében.
A zsidó hagyomány azt is tartja, hogy Józsefet ezen a napon adták el Egyiptomba rabszolgának. Tehát a zsidó nép egyiptomi rabszolgaságasága is ezen a napon dőlt el.
1095-ben az első keresztes hábororúl dönt II. Orbán pápa.
1242-ben a Talmud megégése.
1290-ben I. Eduard, az angolok királya aláírja a zsidók száműzéséről szóló dokumentumot Angliában.
1492-ben az Alhambrai dekrétumot Tisá BeÁv napján bocsátották ki Spanyolországban amelynek értelmében kiűztek az országból minden zsidót, s azok így a száműzetés, a halál vagy a kikeresztelkedés között választhattak.
1914-ben az ezen a napon kezdődőtt az Első Világháború.
1942-ben ezen a napon kezdődik meg a tömegmészárlás Treblinkában.
Tisá BeÁv teljes böjtnap, akárcsak Jom Kippur. Előző nap, áv 8-án napnyugtától kezdve a következő nap estéjéig sem enni, sem inni nem szabad!
A böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást (mely rendszerint tojás) hamuval hintjük meg.
Tizedike délig nem eszünk húst és nem iszunk bort, mert a szentély egészen addig égett. A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás. A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat. Nem viselünk bőrcipőt. A zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jövünk össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán). Suttogunk, mintha halottas házat látogatnánk. Kerüljük az üdvözlést, köszönést és kézfogást. Nem mosolygunk.
Nem tanulmányozzuk a Tórát, mert az megörvendezteti a szívünket. Az ortodoxok között vannak, akik ilyenkor nem dolgoznak, bár a Tóra ezt nem tiltja. Tilos a házasélet.
Délig alacsony zsámolyon ülünk. A zsinagógában este Jeremiás sirálmait (מגילת איכה – Megilát Échá) olvassák, és gyászéneket énekelük. A nap folyamán gyászimákat mondunk az ima után. Leveszik a a frigyszekrény függönyét és a felolvasóasztal terítőjét. A vallási jelvényeket (tálisz és tfilin) nem veszik föl reggel a férfiak, csak délután.
Hát igen, nem éppen vidám nap, ráadásul böjtölni is kell, ami elég furcsa egy gasztroblogon, ezért nem is volt kedvem így nyaralás környékén erről posztolni, de ez is egy fontos nap, muszáj róla írni.