Kategóriák
Egyéb kategória

Irány a piac!

Ilyen remek pici paradicsommal van tele a Lehel piac, és gondolom az összes többi is. 250 Ft/kg áron kapható, és bár egy picit vastag a héja, nagyon finom édes. Szerintem ebből a fajtából készíthatő a legjobb paradicsom saláta, egy kis kézzel való szétnyomkodás után. Ez utóbbit boldogan átvállalja minden közelben tartozkodó egy és tizenhárom év közötti gyerek.
Vegyétek, és egyétek!

Kategóriák
Egyéb kategória

Firkász étterem

A Firkász a Tátra u. 18-ban található az Újlipót városban. Magukat a Régi értékek-jó ízű ételek szlogennel határozzák meg. És ez tökéletesen igaz is rájuk. Nem mondanám, hogy Budapest legjobb konyháját hozzák, de eddig még soha nem ettem ott olyat, amit kifogásolni tudnék, kivéve talán az árakat. Minden finom, a kiszolgálás is kedves. A konyhára talán leginkább a házias jelző illene a legjobban. Ha az ember ötödszörre foglal asztalt, már biztosra veheti, hogy a tulajdonos mosolyogva, kézfogással várja, és a nevén szólítja, mikor belép. Ez mindenkinek imponál, és rögtön érzi, itt bizony megbecsült vendég. Ami még sokat elmond a Firkászról, az talán az, hogy minden délben, ebédidőben is megtöltik a vendégek a helyet. Pedig mostanában inkább csak a vacsora helyek mennek igazán. Az utóbbi két hétben kétszer is ott ebédeltem, egyszer grillezett kecskesajtot ettem 2000-ért, egyszer pedig bárány steak-et 3500-ért, asztaltársaim rántott pontyot, és szegedi halászlét. Hogy miért sokallom az árakat? Mert a Firkász akárhogyis, inkább egy kávézó számomra, ahol elég jól főznek. Egy nagyon hangulatos kávéház, ahol minden a XIX. századot, és a XX. század lejét idézi.
Egy pár szó a borlapról: kiváló borok, Gundelhez mért árakon. Talán ez a legrosszabb. Mert olyan jól esett volna egy pohár könnyű rozé, de ahol ennyi pénzt kérnek egy üvegért, ott nekem tárolják a saját pincéjükben, vagy ha ott nem is, akkor legalább ne kelljen látnom, hogy a pincér épp felkap két üveg bort a dekorációnak kitett több száz üveg közül, amit állva tárolnak (!), és elvisz a hűtőbe.
Összességében, egy könnyű ebédre bátran ajánlom mindenkinek, aki hétköznap délben éppen arra jár, de egy előretervezett boros vacsorára inkább menejenek máshova!

Kategóriák
Egyéb kategória

Gyöngyszemet találtam!

1800 km levezetése után hulla fáradtan, és teljesen véletlenül töltöttünk öt napot az Őrségben. Nem oda indultunk, de erről majd később, most még írni sincs kedvem róla 🙁 Végül Zsuzsa egyik hozzászólása miatt mentünk mégis oda, mert nem tudtunk dönteni, hogy a Bakonyban próbálkozzunk, vagy az Őrségben. Nagyon régen jártam már arrafelé, még középiskolás koromban, és mondhatom, hatalmas változások történtek azóta. Leginkább pozitív dolgokra gondolok, bár a Vadása tó kicsit túl kiépített lett számomra, még valami vidéki romantikára emlékeztem. Remek szállásunk akadt (nagyon nehéz egy három éves tűzvész kisfiúval, és egy fájós lábú nagymamával mindenkinek megfelelő helyen nyaralni), találtunk egy csillagos ötös étteremet (étterem kritikák majd később), egy közepeset, ahol az ár-érték arány mégis tíz pontosra hozta ki az értékelést, és egy retteneteset is, de hát semmi sem lehet tökéletes. Aztán egyik nap elmentünk Magyarszombatfára a kecskesajtoshoz. (cím: Magyarszombatfa Gödörházi u 55/a ) Gondoltuk vásárolunk egy kis sajtot, ha már erre járunk, a jó sajtoknak soha nem tudok ellenállni. És akkor következett a csoda! Csöngetésünkre Búzás Attila a tulajdonos nyitott ajtót, és tartott egy nagyon kedves kóstolót. Ettem én már sok sajtot, sok jó sajtot is, és eddig biztos voltam benne, hogy igazán remek sajtokat csak a franciák tudnak készíteni. Vannak máshol is finom sajtok, de ha egy tíz pontos skálát nézek, akkor eddig a legjobb dán, vagy holland sajt is csak 8 pontot ért el számomra. Itt hamar rá kellett jönnöm, hogy jobb helyre nem hozhatott volna a sors, végre kimondhatom: Igen, megtaláltam! Egy magyar sajtkészítő, aki tíz pontos sajtokat készít, nem csak kecske, de tehéntejből is. Persze nem kellett sokat beszélgetnünk, hogy megtudjam, ő bizony Franciaországban tanulta a mesterégét, és van olyan sajtja, amihez valódi Roquefort penész kultúrát használ. Vásároltunk is tőle négy féle sajtot, aminek már sajnos kezdünk a végére járni, de szerencsére bármikor postán is rendelhetek, 24 órán belül itt van.
Nagyon szívesen ajánlom mindenki figyelmébe az Őrségi Ínyes Sajtmanufaktúrát, érdemes az összes terméküket kipróbálni! (gyerekeknek kecskesimogató is működik, ami az én fiamnál külön szerencse volt, nem éppen kedvence még a sok pikáns, “illatos” sajtremek)
A következő pár posztban egy leírok majd két ételt, amit ezekkel a sajtokkal készítettem.

Kategóriák
Egyéb kategória

UNICUM RECEPT

Talán nem is telik el nap úgy, hogy valaki ne tévedne az oldalamra az „Unicum recept” kereső szóval. Van egy rossz hírem: nem tudom. Senki sem tudja, mert titkos. De ha tudnám se lenne érdemes otthon próbálkozni vele, ugyanis ez a remek több, mint negyven féle gyógynövényből készül, már több, mint kétszáz éve ugyanúgy. (Ezért nem is értem azokat a gyenge utánzatokat, amik mindenféle keserűk néven kaphatóak, az ízük pocsék, tele vannak cukorral, mégis megveszik az emberek.)A gyógynövények egy részét harminc napig áztatják, a másik részét párolják. Ezek után legalább hat hónapig érlelik tölgyfahordóban. Bár az Unicum a gyomorkeserűk kategoriájába tartozik, egyszerre aperitif és digestiv, vagyis étkezés előtt étvágygerjesztőként fogyasztható, utána pedig az emésztés serkentésére.
Most a fotó kedvéért előszedtem a bűvös zöld üveget a fagyasztóból, de teszem is vissza, mert ebben a melegben csak valami fröccs szerűt kívánok, azt is 1dl bor, 4dl szóda arányban. De el fog jönni még az Unicum ideje is.
Mellesleg nem győzőm hangsúlyozni, hogy nem sértődnék meg, ha valaki megajándékozna egy öt literes Unicummal 🙂 Ha már ez a második postom a ZWACK családról!

Dr. Zwack, das ist ein Unicum!
Kategóriák
Egyéb kategória

Zsidó rituális fürdő, a mikve

Mint korábban már szó volt róla, a kóser háztartásokban az edényeket első használat előtt megmerítik a Mikvében, azaz a zsidó rituális fürdőben. Persze nem csak az edények „mennek” a mikvébe, hanem a zsidóasszonyok is. Először az esküvőjük előtt, utána pedig minden hónapban a menstruációjuk utolsó napjától számított hetedik napon. Ha egy új közösség telepedik le valahol, először mindig mikvét építenek. Ez a hely annyira fontos, hogyha egy városban valamilyen oknál fogva el kell adni a zsinagógát vagy a mikvét, akkor a zsinagógát szabad csak eladni.
Vallásos házaspároknál a férj és a feleség különleges havi ritmusban éli az életét. A menstruáció alatt, és utána azon a hét napon, amíg az asszony nem merítkezett meg a mikvében, tilos a házasélet. Ezt az időszakot Nidának nevezik. Ilyenkor a pár külön ágyban alszik, és még csak egymás kezét sem fogják meg, nehogy kísértésbe essenek 🙂
Ez a törvény annyira szigorú, hogy ha pl. a férj kér egy pohár vizet a feleségétől, akkor a nő nem adja közvetlenül oda neki a kezébe, hanem leteszi az asztalra, ahonnan a férje felveszi.
Fontos megemlíteni, hogy a Nida nem azért alakult ki, mert ilyenkor a nőt piszkosnak tartanák! Ez egy spirituális dolog, amit csak az érthet meg igazán, aki benne él. (Mi a férjemmel nem, úgyhogy csak kívülállóként tudok erről a témáról írni.)Valóban erős kötelmekkel jár, de hosszú ideig fenntartja a jó kapcsolatot a házaspár között, az unalom ritka vendég azoknál a családoknál, akik tartják a Nidát. A hetedik tiszta nap estéjén az asszony elmegy a mikvébe, ahol tetőtől talpig alaposan megtisztálkodik. Hajat mos, körmöt vág, stb. Utána lép a mikve medencébe, ahol teljesen megmerítkezik, elmond egy áldást, majd újra alámerül. Ezt egy felügyelő asszony „ellenőrzi”, aki arra hivatott, hogy megfigyelje, valóban mindenhol ellepte-e a nőt a víz (pl. nem maradt-e a hosszú haja a víz tetején?)
Két hét különalvás után, már a férj is, és a feleség is nagyon várja, hogy végre együtt lehessenek a mikve után, és végre ne csak beszélgessenek este! Könnyű kiszámolni, hogy ez a nap az ovulációs ciklus legtermékenyebb napja.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy vallásos zsidóknál minden hónapban van egy nászéjszaka.
A zsidókra – többek között – két törvény is vonatkozik a házasélettel kapcsolatban: a férfire, hogy nem kényszerítheti semmire a feleségét, amit ő nem kíván, illetve, hogy igyekeznie kell örömöt szerezni az asszonynak, a saját öröme csak másodlagos legyen. A nőre pedig, hogyha a férje otthon van, nem szabad halogatnia a mikvébe menést.
Azt gondolom, egy jó házasságban két hét után már egyik fél sem halogatja szívesen az ilyesmit.
A szefárd zsidóasszonyoknál szokás volt a „tiszta” napjaik alatt minden péntek délután felkeresni a mikvét, ahol a délelőtti sütés-főzés után kicsit megpihenhettek, relaxálhattak, beszélgethettek, sőt néhol még masszíroztattak is.
A férfiaknak külön mikvéjük van (Budapesten ugyanabban az épületben, ahol a női, csak az emeleten) és a vallásosak minden pénteken elmennek most is.
Mikvébe csak olyan zsidó nők járhatnak, akiknek zsidó a férjük. Azt tartják, hogy akinek a gyermeke a mikve után fogant, annak könnyű szülése lesz. De még annak is érdemes elmenni legalább életében egyszer a változókor előtt, aki nem tartja a Nidát, ugyanis hatalmas spirituális élmény.
A gyönyörűen felújított mikve a Kazinczy utcában található és előre be kell jelentkezni.
Kedves novella a mikvéről itt. 🙂
Fotók a mikve felújításáról itt, Kelemen Gábortól.

Kategóriák
Egyéb kategória

Karma Café-Leánybúcsú

Tegnap este volt a legjobb barátnőm leánybúcsúja. Mivel csak egy beszélgetős hangulatos helyre szeretett volna menni, az unokatestvére a Karma cafét választotta a Liszt Ferenc téren. A kép direkt ilyen sötét, szerintem jól jellemzi a hely hangulatát, a kis világító mécseseket, hangulatos lámpákat. Nagyon nagy előítélettel indultam, bár a Karmában még soha nem voltam, de több szomszédjában igen. Nekem a Liszt Ferenc tér nem a stílusom. Egy-egy sört meginni, ha éppen ott visz el az utunk, és 35 fok van, akkor tökéletes, de vacsorázni…
Először is nagyon drága. Ez nem biztos, hogy baj, ha annyira jó a konyha. De nem szavaztam bizalmat. Igazam lett, egy fő étel 4500 Ft átlagosan, és bár rosszat nem lehet rá mondani, de sajnos jót sem. Olyan megfelel kategória. Kár, mert akár remek is lehetne, a nagyon frekventált, turistabarát hely nem zárja ki a lehetőségét egy remek konyhának.
A kiszolgálás viszont remek volt. Egy nagyon kedves pincérnőt kaptunk, aki még akkor sem haragudott meg ránk, amikor véletlenül gáncsot vetettünk neki, és tizenöt pezsgős poharat tört apró szilánkokká.
A buli mégis lapos volt. Talán a hétköznap tehette. Mindenesetre a lányok 80%-a tíz körül kereket oldott, maradtunk öten. Rendeltünk még egy üveg pezsgőt, és hirtelen felindulásunkban titokban megkérdeztük a pincér fiúkat, nem tudnának-e valahonnan gyorsan leakasztani egy Chippendale fiút. Nagyon csodálkoztak a kérésemen, és sajnos nem tudtak. A főnők srác ellenben ajánlotta az egyik felszolgálóját. Kis szégyenlős volt a szentem, és kért egy pár percet gondolkodni. Egy órát gondolkodtak, de utána ketten is jöttek. Ő és a főnöke! Nagyon jól mulattunk, sokkal jobban, mintha hivatásos vetkőző fiú jött volna. Megbeszéltek szerint csak az ingüket és a nyakkendőjüket dobták le, és remekül szórakoztunk!
Az addigi három pont, amit az étterem kapott rögtön öt lett (az ötből), mert bár a konyha nem éppen Budapest legjobbja, de a személyzet kedvessége fantasztikus.
Köszönjük a srácoknak, hogy megmentették az estét, és örökre emlékezetes leánybúcsúja lehetett Juditnak.
Gondolom a fiúk is élvezték a szituációt, mert mikor mondtuk, hogy ezt megírjuk az Interneten, rögtön megkaptuk az e-mail címüket. Lányok, vegyétek ezt ajánlatnak, ha valaki hasonló mulatságra vágyik, írjon a két srácnak! (Cím nálam)

Kategóriák
Egyéb kategória

Bűneim

Bár egy-két hozzászólásomban már leírtam a gasztrobűneimet mások oldalán, most összefoglalom egy egész poszt formájában. Nemisbéka kérdezett.
Füstölthús kocka: ha nem sikerül házi füstölthúst szerezni, akkor szoktam ilyet dobni az ételbe, hogy eléggé füstös legyen az íze.
Darált hús: bár tisztában vagyok azzal az alapvető higiéniai szabállyal, hogy darált húst akkor sem szabad venni, ha ott darálják az orrunk előtt, én bizony mindig az Auchanból hozom haza.
Majonéz: Stahl Judit szerint, aki valaha megkóstolta az olíva olajból készült majonézt, az soha nem fog mást enni. Nekem nem jön be. Én a boltit szeretem. A Lidl-ben kapható 81%-ost, és a Metróban is szoktam venni egy Senna (?) nevezetű zöld kupakos nagy majonézt enyhe citrom ízzel.
Reszelt parmezán: sajnos a darabolt parmezánt annyira szeretjük, hogy két nap alatt eltüntetünk 30 dkg-ot csak úgy, ezért gyakoribb vendég nálunk a Plusban kapható saját márkás reszelt változat.
Pizza: rendelni is szoktunk, mikor pl. este nyolckor érünk haza. Még nem érünk az utcánkba, de már telefonálunk a futárnak, így hamar megérkezik. De van, amikor a szintén Plusz-os háromsajtos pizzáját sütjük otthon, egy kis plusz hagymával és fűszerrel kiegészítve (Erős Pista).
Mirelit vajastészta: soha nem állnék neki az elkészítésének, annyira meg vagyok elégedve a félkésszel.
Szeretem a kifőzdék tökfőzelékét, marhapörköltjét, és brassóiját is.
A kedvenc ételem egy napköziben gyakori fogás, ami annyira ízlett, hogy anyunak meg kellett kérdeznie a konyhás nénit, mi is az a Fehér hús. Azóta is havi rendszerességgel készül nálunk. Méghogy a Junior vállalat csak rosszat főzött 🙂
A kérdést szokás szerint tovább adom Zsuzskának és Mademoiselle-nek.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kóserságról röviden, II.

Akkor folytatnám a kóser konyha bemutatását. Nézzük magukat az ételeket!
Kóser minden zöldség, és kóser minden gyümölcs is. Ezeknél az élelmiszereknél csak arra kell figyelni, hogy nehogy valamilyen pici bogarat vagy kukacot megegyünk a növénnyel együtt, mert a bogarak nem kóserek.
Az állatok két részre oszthatók: kóserek, és nem kóserek.
Kóser szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa, galamb. Nem kóser pl. a strucc, a sas, a varjú és a többi ragadozó, vagy dögevő szárnyas. (Ha rajtam múlna, én a galambot is idesorolnám)
Kóser emlősök: minden olyan állat, ami hasított patájú és kérődzik. Ilyen a marha, a kecske, a birka, a szarvas. És persze mindenki kedvenc csemegéje a zsiráf. 🙂 Mivel zsiráfot elég nehéz lenne rituálisan megfelelően levágni, ezért csak maga az állat kóser, a húsához ritkán jutni 🙂
Nem kóser a szamár, a teve, a ló, és semmilyen öszvér állat sem, még akkor sem, ha két kóser állat keresztezéséből született.
Kóserek azok a halak, amelyeknek van uszonyuk és pikkelyük is. Ilyen a ponty, a keszeg, a lazac stb. Nem kóser a harcsa, az angolna, a cápa stb. A halra nem vonatkozik a kóser vágás szabálya, azt mindenki leölheti maga.
Nem kóser sajnos egyik tenger gyümölcse sem, se a polip, se a kagyló, se a homár, se a garnéla. Szintén nem kóserek a bogarak, ízeltlábúak, ez alól egy sáska faj kivétel egyedül, aminek nem tudom a nevét, de én amúgy sem ennék sáskát.
Tréfli még az összes rágcsáló, a békák, csigák.
A kóser állatok is csak elviekben kóserek. Csak akkor fogyaszthatóak (és ez nagyon fontos), ha szakképzett metsző (sachter, sajchet) öli le őket. Miután az állat kivérzés következtében elpusztult, megvizsgálják a belső szerveit. A marhának pl. a gyomrát (nem nyelt-e le egy szöget legelés közben, ami kilyukasztotta a gyomrát), és a tüdejét (nincs-e rajta valamilyen betegségre, gümőkorra utaló jel, vagyis sima-e). Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt, akkor a marha első fele ehető. A hátsó felében van egy ideg, ami tiltott, nagyon nagy szakértelmet kíván az eltávolítása, ezért csak nagyon kevesen végzik el. Többek között ezért is ennyire drága a kóser marha, mert sajnos gyakran találkozni olyan állattal, amelyikről vágás után derül ki, hogy beteg volt, amellett a hátsó felét nem kóserként kell eladni.
Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj? (A libát sok helyen annyira tömik, hogy egyáltalán nem tudnak már mozogni, ha nem vágnák le őket elpusztulnának maguktól. Megjegyzem, ezeknek a libáknak a legjobb a májuk.) A vitára volt is egy régi, híres eset, amikor a pozsonyi rabbi és a sátoraljaújhelyi rabbi vitáztak a libamáj kóserségét illetően. Mindkettő vett egy libát, igazát bizonyítandó, hogy megél, vagy nem él meg a liba még egy évet. A pozsonyi rabbi libája (aki a kóserság mellett tört lándzsát) túlélte a próba esztendőt, míg a sátoraljaújhelyi rabbi (aki azt mondta, hogy egy tömött liba nem lehet kóser) libája elpusztult az év alatt. Mi ebből a tanulság? Semmi 🙂 Mindenki a saját rabbija szavát követi.
A tejtermékekről: kóser minden kóser állat teje, illetve az abból készített tejtermék, ha nem került bele semmilyen tiltott adalék. Még az ortodoxok is sokan elfogadják pl. azt a tényt, hogy vaj csak tehéntejből készíthető, ezért ha nincs benne más, akkor a bolti hechser (kósersági pecsét) nélküli vaj is ehető.
Tilos a tejes és a húsos ételek keverése. Nem csak egyszerre főzni nem szabad őket, de teljesen külön edényeket kell használni hozzájuk. Mivel ezek az ételek a gyomorban is keveredhetnek, ezért húsos étel fogyasztása után várni kell egy bizonyos időt, amíg tejes ételt ehetünk. (Változó időtartam: engedékenyebbeknél egy óra, szigorúaknál hat) Tejes étel után van ahol várnak egy órát, de van ahol elég egy szájöblítés, és jöhet a hús. Ez nem igaz a kemény sajtokra, mert az sokáig a gyomorban marad.
Tojás: kóser minden kóser állat tojása, ha nincs benne egyetlen vércsepp sem. Ha van, akkor nem elég kiszedni, a tojás tréfli. Általában a fehér héjú tojásokban ritkábban van vér.
Vannak párve ételek, azaz párosak, amit mind húsoshoz, mind tejeshez lehet enni. Ezek a zöldségek, gyümölcsök, gabonák. A tojás, a hal, cukor, stb.
Nagyon fontos még a bor illetve a borból készült termékek kósersága (ecet pl.) A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús.
Kóser minden tojás nélküli száraztészta (általában az olasz tészták), cukor, liszt, só, csípős fűszerek. Magyarországon kóser a Vénusz olaj, a Floriol, a Bertolli extraszűz olívaolaj. Kóser a Coca Cola, a Pepsi, a Nestea, minden ízesítetlen sör, vodka, rum, gin, whisky.
Kóser termékek kaphatóak a Rothschild kóser boltjában, (Dob u. 12) és a többi nem kóser üzletükben is van külön kóser polc. Hús a VII. Dob u. 35-ben, ajánlatos előre telefonálni. (++36-1- 344-5165 ) Ugyanitt az udvarból lehet bemenni egy kis boltba, ami sokkal olcsóbb mint a Rothschild. Pékség: Cari mama Pizzériája (tejes pizza, kenyér, barchesz és parve pékáruk, tejáru) VII. Kazinczy u. 28. (A pizza eszméletlen drága, de a pékáru megfizethető).
Sok kóser áru van az Ázsia boltban a nagycsarnokban, illetve a két Kulináris üzletben, csak figyelni kell a hechsert. Aki komolyan gondolja a kóser konyha vezetését, annak 3-4 havonta érdemes kimennie Bécsbe, mert sokkal nagyobb a választék, és sokkal kedvezőbb árakat is találni, mint Magyarországon.
Mindent a kóser borokról: http://www.judapest.org/?p=990
Kóser halakról itt olvashattok. A kóser E számokról pedig itt.
Egy nagyon jó kis kóser lista a Magyarországon kapható kóser termékekről itt olvasható, de sajnos nem bővítik az utóbbi időben 🙁
Bécsi kóser üzletek térképpel pedig itt találhatók.Azt még fontos megjegyeznem, hogy a kóserságnak is vannak fokozatai, amit az egyik rabbi elismer kósernak, azt a másik nem biztos, de ebbe már igazán nem akarok belemenni.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kóserságról röviden, I.

Kóser bonyodalmak, avagy gondolatok a kóserságról.
Kaptam egy e-mailt valakitől, hogy ő is szeretne kóser konyhát vezetni, mondjam el, hogyan kell. Ebben a posztban csak a konyháról, mint a lakás részéről, illetve az edényekről írok egy pár dolgot, de közel se mindent! Ez nem olyan egyszerű, nagyon sok mindent kell tudni hozzá, de ha az ember komolyan gondolja, előbb utóbb menni fog. A rabbik azt szokták tanácsolni, hogy először ne legyen igazi kóser minden, csak próbáljunk meg úgy csinálni, mintha. Tanuló időnek tökéletes.
Ez azt jelenti, hogy maradhatnak a régi edények, de jelöljünk ki közülük külön húsosat és tejeset, és ezentúl csak olyanokat együnk belőle, ami elvileg kóser is lehetne. Általában a kék a tejes jele (kék bögre, csík a kistányéron), a piros pedig a húsosé (a konyharuhán is). Ha már itt nem hibázunk, akkor érdemes már csak új edényeket vásárolni, nehogy valami olyan hibát kövessünk el, hogy a szép új kóser porcelánt ki kelljen dobni.
Minden új edényt használat előtt el kell vinni a mikvébe, a zsidó rituális fürdőbe megmeríteni, a megfelelő áldás kíséretében. (A Mikvéről is készül egy iromány) Mivel a mikve elsősorban spirituális megtisztuláshoz vezet, és nem fizikálishoz, ezért itt nem a koszt mossuk le az edényekről, hanem spirituálisan előkészítjük az edényt a kóser ételek főzésére. Éppen ezért mielőtt odavinnénk a lábosainkat, alaposan el kell mosogatni, minden címkétől meg kell szabadítani, hogy a víz mindenhol érintkezhessen vele. Ha nincs mikve a környéken, semmi vész, megteszi egy folyó, de a tenger is. Ahol nagyon sok vallásos zsidó él, vannak olyan konyhafelszerelés üzletek, ahol bent az üzletben rögtön meg is lehet meríteni az edényt, és nem kell máshova elvinni. Elég kényelmes megoldás.
Fontos, hogy teljesen elkülönítsük a tejes ételekhez használt edényeket a húsos ételekhez használtaktól. Erre rendszerint külön konyhaszekrényt használunk. Ha valaki megteheti, jó, ha két mosogatója is van, sokkal kényelmesebbé teszi az életet, mint állandóan kézben tartott edényeket mosogatva arra vigyázni, hogy ne érjen a mosogatóhoz. Általában a mosogatógép húsos, mert többször eszünk húst, mint tejet, több edényt piszkolunk. Ha már két gépünk nincs 🙂
Van, akinek két hűtője is van, de erre igazából nincs szükség, ugyanis a becsomagolt, hideg ételek nyugodtan lehetnek egy hűtőben. (Fontos a hideg)
Persze a konyhapultot el kell különíteni egymástól, külön pulton készíteni a húsos, és külön pulton a tejes ételeket.
Ha valaki meglévő konyháját szeretné kóserolni, nagy fába vágja a fejszéjét! Érdemes segítséget kérni egy rabbitól. Mi is ezt tettük, sőt ha valami gondunk van, mostanság is telefonálunk neki. Jobb megoldás az edény kidobálásnál! Minden eszközt, gépet, ami érintkezhet közvetlenül az élelmiszerrel kóserólni kell. A sütőt alaposan ki kell takarítani, majd ha van benne öntisztító program, akkor azzal kiégetni. Ha nincs, akkor sokáig hevíteni, majd gázzal működő „mini lángszóróval” mindenhol kiégetni, amíg izzik. Utána hagyni kihűlni.
A konyhapultot (laminált fa, márvány) le kell sikálni, vizet önteni rá, majd forró vasalóval mindenhol „kivasalni”. Nekem tömörfa a munkapultom (nem lehet kóserolni), amire egy műanyag táblát teszek ha kósert főzők, pontosan betartva, hogy a tábla alja mindig alulra kerüljön. A fémmosogatót szintén lángszórózni kell.
Vannak edények, amiket lehet kóserolni. Ilyen a rozsdamentes acél. Hő hatására az edények beszívják magukba a bennük készített ételt, ezért nem elég az edényeket elmosni ahhoz, hogy kóserek legyenek. Sok edényt úgy lehet kóserrá tenni (kóserolni), hogy nagyon forró vízbe kell bemártani egy pár másodpercre és így a hõ hatására kitisztul, és ezután rögtön hideg vízzel kell leöblíteni. Ezt akkor lehet megtenni, ha az edényt elõtte 24 órán át nem használták. Nem lehet viszont a teflont, a kerámiát, a porcelánt és a hőálló üveget sem. Ez utóbbi edények magukba szívják az ételt, és már nem lehet eltávolítani onnan. Érdekes, hogy egy sima üvegpohár mosogatás után mindig kóser, de a hőálló üveget nem lehet kóserólni. (Én szombatra új edényeket vettem, és nagyon figyelek rájuk. Mégis előfordult már, mivel nem minden kóser nálunk, hogy a fiam a kóser salátára rádobott valami tréfli dolgot. Gyorsan hívtam a rabbit, aki megnyugtatott, hogy nincs semmi baj, mert az étel nem volt meleg. Öntsek ki mindent, hideg vízzel mosogassam el, és hagyjam állni. Igaz nekem, ha valamivel komoly probléma történne, akkor sem kell kidobni, mert jó lesz hétköznapokra, de mégis újat kéne venni.)
Ezek az előírások nagyon bonyolultnak tűnnek (azok is), de hamar bele lehet jönni. Igaz az is, hogy ilyen fél kóser konyhát vezetni, mint amit én vezetek, sokkal több munkával jár, mint egyszer megcsinálni az egészet, és aztán tartani az előírásokat, de mit tehet az ember, ha olyan gyarló, hogy képtelen lemondani bizonyos dolgokról? 🙂
Megjegyzem, hogy ortodox vendégeim természetesen csak úgy esznek az általam főzött ételekből, ha jóval étkezés előtt megérkeznek, és felügyelhetik az ételkészítést. Ezzel nincs probléma, legalább többet lehet beszélgetni. De ha csak úgy időre hívnék ilyen vendégeket, akikkel nem is vagyok napi kapcsolatban, akkor nem várhatnám el, hogy egyen a tányéromból. Ebben az esetben eldobható műanyag tányérral terítek, és hozatom az ételt. Így a legegyszerűbb, és senki nem haragudhat meg a másikra ok nélkül.
Az ételekről és a mikvéről legközelebb írok. Folyt. Köv.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kérdésre válaszolva

Zsófi Krakkóból kérdezte, mit szól a családom a gasztrobloggerkedéshez?
Már évek óta szeretem lefotózni, ha valami nagyon jól sikerült. Eddig leginkább barátnőmet kínoztam vele, aki meg is jegyezte, hogy ha főzők valami finomat, akkor neki rögtön küldök róla egy képet 🙂 Úgyhogy vettem a lapot, és nem bombázom képekkel, esetleg ha sikerül kóstolót küldeni. Hozzá kell tennem, hogy mindketten kisgyerekes család vagyunk, ezért nem túl gyakoriak a közös vacsoráink, legutóbb is úgy sikerült átcsábítani őket, hogy a férjének nagyon tetszett a hamburgerem fotója, ami mellett a Whopper sajtburgernek tűnt.
Egyébként a férjem nagyon rendes, de az evés sokkal jobban érdekli, amikor éhesen hazajön a munkából, mint a fotó, úgyhogy voltak már arcvágások, pedig 3 percnél többet nem töltök ilyesmivel, főleg ha segít!
Ami megváltozott mióta írom a blogot, hogy sokkal több receptet olvasok, és csak gyűlnek, és gyűlnek azok az ételek, amiket meg kell főznöm a jövőben. Nem tudom hová fejlődhet még ez a dolog, de abban már biztos vagyok, hogy a következő két-három hónapban ritkán kell majd ismételnem magam főzés terén.
Láttam valamelyik külföldi blogon, hogy a kedves kolléga profi fotó stúdiót épített már magának hatalmas reflektorokkal. Itt még nem tartok…
Nagyon nehéz követni ki kapta már meg ezt a körkérdést, de nagyon kíváncsi vagyok Táplálék Zsuzsára (akiben igazi írónő veszett el, de mégse, hiszen olvashatjuk fantasztikus írásait), és Mademoiselle válaszára, bár mostanában sok más elfoglaltsága van.