Akkor folytatnám a kóser konyha bemutatását. Nézzük magukat az ételeket!
Kóser minden
zöldség, és kóser minden
gyümölcs is. Ezeknél az élelmiszereknél csak arra kell figyelni, hogy nehogy valamilyen pici bogarat vagy kukacot megegyünk a növénnyel együtt, mert a bogarak nem kóserek.
Az állatok két részre oszthatók: kóserek, és nem kóserek.
Kóser szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa, galamb. Nem kóser pl. a strucc, a sas, a varjú és a többi ragadozó, vagy dögevő szárnyas. (Ha rajtam múlna, én a galambot is idesorolnám)
Kóser emlősök: minden olyan állat, ami hasított patájú és kérődzik. Ilyen a marha, a kecske, a birka, a szarvas. És persze mindenki kedvenc csemegéje a zsiráf. 🙂 Mivel zsiráfot elég nehéz lenne rituálisan megfelelően levágni, ezért csak maga az állat kóser, a húsához ritkán jutni 🙂
Nem kóser a szamár, a teve, a ló, és semmilyen öszvér állat sem, még akkor sem, ha két kóser állat keresztezéséből született.
Kóserek azok a
halak, amelyeknek van uszonyuk és pikkelyük is. Ilyen a ponty, a keszeg, a lazac stb. Nem kóser a harcsa, az angolna, a cápa stb. A halra nem vonatkozik a kóser vágás szabálya, azt mindenki leölheti maga.
Nem kóser sajnos egyik tenger gyümölcse sem, se a polip, se a kagyló, se a homár, se a garnéla. Szintén nem kóserek a bogarak, ízeltlábúak, ez alól egy sáska faj kivétel egyedül, aminek nem tudom a nevét, de én amúgy sem ennék sáskát.
Tréfli még az összes rágcsáló, a békák, csigák.
A kóser állatok is csak elviekben kóserek. Csak akkor fogyaszthatóak (és ez nagyon fontos), ha szakképzett metsző (sachter, sajchet) öli le őket. Miután az állat kivérzés következtében elpusztult, megvizsgálják a belső szerveit. A marhának pl. a gyomrát (nem nyelt-e le egy szöget legelés közben, ami kilyukasztotta a gyomrát), és a tüdejét (nincs-e rajta valamilyen betegségre, gümőkorra utaló jel, vagyis sima-e). Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt, akkor a marha első fele ehető. A hátsó felében van egy ideg, ami tiltott, nagyon nagy szakértelmet kíván az eltávolítása, ezért csak nagyon kevesen végzik el. Többek között ezért is ennyire drága a kóser marha, mert sajnos gyakran találkozni olyan állattal, amelyikről vágás után derül ki, hogy beteg volt, amellett a hátsó felét nem kóserként kell eladni.
Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj? (A libát sok helyen annyira tömik, hogy egyáltalán nem tudnak már mozogni, ha nem vágnák le őket elpusztulnának maguktól. Megjegyzem, ezeknek a libáknak a legjobb a májuk.) A vitára volt is egy régi, híres eset, amikor a pozsonyi rabbi és a sátoraljaújhelyi rabbi vitáztak a libamáj kóserségét illetően. Mindkettő vett egy libát, igazát bizonyítandó, hogy megél, vagy nem él meg a liba még egy évet. A pozsonyi rabbi libája (aki a kóserság mellett tört lándzsát) túlélte a próba esztendőt, míg a sátoraljaújhelyi rabbi (aki azt mondta, hogy egy tömött liba nem lehet kóser) libája elpusztult az év alatt. Mi ebből a tanulság? Semmi 🙂 Mindenki a saját rabbija szavát követi.
A tejtermékekről: kóser minden kóser állat teje, illetve az abból készített tejtermék, ha nem került bele semmilyen tiltott adalék. Még az ortodoxok is sokan elfogadják pl. azt a tényt, hogy vaj csak tehéntejből készíthető, ezért ha nincs benne más, akkor a bolti hechser (kósersági pecsét) nélküli vaj is ehető.
Tilos a tejes és a húsos ételek keverése. Nem csak egyszerre főzni nem szabad őket, de teljesen külön edényeket kell használni hozzájuk. Mivel ezek az ételek a gyomorban is keveredhetnek, ezért húsos étel fogyasztása után várni kell egy bizonyos időt, amíg tejes ételt ehetünk. (Változó időtartam: engedékenyebbeknél egy óra, szigorúaknál hat) Tejes étel után van ahol várnak egy órát, de van ahol elég egy szájöblítés, és jöhet a hús. Ez nem igaz a kemény sajtokra, mert az sokáig a gyomorban marad.
Tojás: kóser minden kóser állat tojása, ha nincs benne egyetlen vércsepp sem. Ha van, akkor nem elég kiszedni, a tojás tréfli. Általában a fehér héjú tojásokban ritkábban van vér.
Vannak párve ételek, azaz párosak, amit mind húsoshoz, mind tejeshez lehet enni. Ezek a zöldségek, gyümölcsök, gabonák. A tojás, a hal, cukor, stb.
Nagyon fontos még a
bor illetve a borból készült termékek kósersága (ecet pl.) A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús.
Kóser minden tojás nélküli száraztészta (általában az olasz tészták), cukor, liszt, só, csípős fűszerek. Magyarországon kóser a Vénusz olaj, a Floriol, a Bertolli extraszűz olívaolaj. Kóser a Coca Cola, a Pepsi, a Nestea, minden ízesítetlen sör, vodka, rum, gin, whisky.
Kóser termékek kaphatóak a Rothschild kóser boltjában, (Dob u. 12) és a többi nem kóser üzletükben is van külön kóser polc. Hús a VII. Dob u. 35-ben, ajánlatos előre telefonálni. (++36-1- 344-5165 ) Ugyanitt az udvarból lehet bemenni egy kis boltba, ami sokkal olcsóbb mint a Rothschild. Pékség: Cari mama Pizzériája (tejes pizza, kenyér, barchesz és parve pékáruk, tejáru) VII. Kazinczy u. 28. (A pizza eszméletlen drága, de a pékáru megfizethető).
Sok kóser áru van az Ázsia boltban a nagycsarnokban, illetve a két Kulináris üzletben, csak figyelni kell a hechsert. Aki komolyan gondolja a kóser konyha vezetését, annak 3-4 havonta érdemes kimennie Bécsbe, mert sokkal nagyobb a választék, és sokkal kedvezőbb árakat is találni, mint Magyarországon.
Mindent a kóser borokról:
http://www.judapest.org/?p=990Kóser halakról
itt olvashattok. A kóser E számokról pedig
itt.
Egy nagyon jó kis
kóser lista a Magyarországon kapható kóser termékekről itt olvasható, de sajnos nem bővítik az utóbbi időben 🙁
Bécsi kóser üzletek térképpel pedig
itt találhatók.Azt még fontos megjegyeznem, hogy a kóserságnak is vannak fokozatai, amit az egyik rabbi elismer kósernak, azt a másik nem biztos, de ebbe már igazán nem akarok belemenni.
Ilyen remek pici paradicsommal van tele a Lehel piac, és gondolom az összes többi is. 250 Ft/kg áron kapható, és bár egy picit vastag a héja, nagyon finom édes. Szerintem ebből a fajtából készíthatő a legjobb paradicsom saláta, egy kis kézzel való szétnyomkodás után. Ez utóbbit boldogan átvállalja minden közelben tartozkodó egy és tizenhárom év közötti gyerek.
A Firkász a Tátra u. 18-ban található az Újlipót városban. Magukat a Régi értékek-jó ízű ételek szlogennel határozzák meg. És ez tökéletesen igaz is rájuk. Nem mondanám, hogy Budapest legjobb konyháját hozzák, de eddig még soha nem ettem ott olyat, amit kifogásolni tudnék, kivéve talán az árakat. Minden finom, a kiszolgálás is kedves. A konyhára talán leginkább a házias jelző illene a legjobban. Ha az ember ötödszörre foglal asztalt, már biztosra veheti, hogy a tulajdonos mosolyogva, kézfogással várja, és a nevén szólítja, mikor belép. Ez mindenkinek imponál, és rögtön érzi, itt bizony megbecsült vendég. Ami még sokat elmond a Firkászról, az talán az, hogy minden délben, ebédidőben is megtöltik a vendégek a helyet. Pedig mostanában inkább csak a vacsora helyek mennek igazán. Az utóbbi két hétben kétszer is ott ebédeltem, egyszer grillezett kecskesajtot ettem 2000-ért, egyszer pedig bárány steak-et 3500-ért, asztaltársaim rántott pontyot, és szegedi halászlét. Hogy miért sokallom az árakat? Mert a Firkász akárhogyis, inkább egy kávézó számomra, ahol elég jól főznek. Egy nagyon hangulatos kávéház, ahol minden a XIX. századot, és a XX. század lejét idézi.
1800 km levezetése után hulla fáradtan, és teljesen véletlenül töltöttünk öt napot az Őrségben. Nem oda indultunk, de erről majd később, most még írni sincs kedvem róla 🙁 Végül Zsuzsa egyik hozzászólása miatt mentünk mégis oda, mert nem tudtunk dönteni, hogy a Bakonyban próbálkozzunk, vagy az Őrségben. Nagyon régen jártam már arrafelé, még középiskolás koromban, és mondhatom, hatalmas változások történtek azóta. Leginkább pozitív dolgokra gondolok, bár a Vadása tó kicsit túl kiépített lett számomra, még valami vidéki romantikára emlékeztem. Remek szállásunk akadt (nagyon nehéz egy három éves tűzvész kisfiúval, és egy fájós lábú nagymamával mindenkinek megfelelő helyen nyaralni), találtunk egy csillagos ötös étteremet (étterem kritikák majd később), egy közepeset, ahol az ár-érték arány mégis tíz pontosra hozta ki az értékelést, és egy retteneteset is, de hát semmi sem lehet tökéletes. Aztán egyik nap elmentünk Magyarszombatfára a kecskesajtoshoz. (cím: Magyarszombatfa Gödörházi u 55/a ) Gondoltuk vásárolunk egy kis sajtot, ha már erre járunk, a jó sajtoknak soha nem tudok ellenállni. És akkor következett a csoda! Csöngetésünkre Búzás Attila a tulajdonos nyitott ajtót, és tartott egy nagyon kedves kóstolót. Ettem én már sok sajtot, sok jó sajtot is, és eddig biztos voltam benne, hogy igazán remek sajtokat csak a franciák tudnak készíteni. Vannak máshol is finom sajtok, de ha egy tíz pontos skálát nézek, akkor eddig a legjobb dán, vagy holland sajt is csak 8 pontot ért el számomra. 
Itt hamar rá kellett jönnöm, hogy jobb helyre nem hozhatott volna a sors, végre kimondhatom: Igen, megtaláltam! Egy magyar sajtkészítő, aki tíz pontos sajtokat készít, nem csak kecske, de tehéntejből is. Persze nem kellett sokat beszélgetnünk, hogy megtudjam, ő bizony Franciaországban tanulta a mesterégét, és van olyan sajtja, amihez valódi Roquefort penész kultúrát használ. Vásároltunk is tőle négy féle sajtot, aminek már sajnos kezdünk a végére járni, de szerencsére bármikor postán is rendelhetek, 24 órán belül itt van.
Talán nem is telik el nap úgy, hogy valaki ne tévedne az oldalamra az „Unicum recept” kereső szóval. Van egy rossz hírem: nem tudom. Senki sem tudja, mert titkos. De ha tudnám se lenne érdemes otthon próbálkozni vele, ugyanis ez a remek több, mint negyven féle gyógynövényből készül, már több, mint kétszáz éve ugyanúgy. (Ezért nem is értem azokat a gyenge utánzatokat, amik mindenféle keserűk néven kaphatóak, az ízük pocsék, tele vannak cukorral, mégis megveszik az emberek.)A gyógynövények egy részét harminc napig áztatják, a másik részét párolják. Ezek után legalább hat hónapig érlelik tölgyfahordóban. Bár az Unicum a gyomorkeserűk kategoriájába tartozik, egyszerre aperitif és digestiv, vagyis étkezés előtt étvágygerjesztőként fogyasztható, utána pedig az emésztés serkentésére.
Mint korábban már szó volt róla, a kóser háztartásokban az edényeket első használat előtt megmerítik a Mikvében, azaz a zsidó rituális fürdőben. Persze nem csak az edények „mennek” a mikvébe, hanem a zsidóasszonyok is. Először az esküvőjük előtt, utána pedig minden hónapban a menstruációjuk utolsó napjától számított hetedik napon. Ha egy új közösség telepedik le valahol, először mindig mikvét építenek. Ez a hely annyira fontos, hogyha egy városban valamilyen oknál fogva el kell adni a zsinagógát vagy a mikvét, akkor a zsinagógát szabad csak eladni.
Valóban erős kötelmekkel jár, de hosszú ideig fenntartja a jó kapcsolatot a házaspár között, az unalom ritka vendég azoknál a családoknál, akik tartják a Nidát. A hetedik tiszta nap estéjén az asszony elmegy a mikvébe, ahol tetőtől talpig alaposan megtisztálkodik. Hajat mos, körmöt vág, stb. Utána lép a mikve medencébe, ahol teljesen megmerítkezik, elmond egy áldást, majd újra alámerül. Ezt egy felügyelő asszony „ellenőrzi”, aki arra hivatott, hogy megfigyelje, valóban mindenhol ellepte-e a nőt a víz (pl. nem maradt-e a hosszú haja a víz tetején?)
Tegnap este volt a legjobb barátnőm leánybúcsúja. Mivel csak egy beszélgetős hangulatos helyre szeretett volna menni, az unokatestvére a Karma cafét választotta a Liszt Ferenc téren. A kép direkt ilyen sötét, szerintem jól jellemzi a hely hangulatát, a kis világító mécseseket, hangulatos lámpákat. 
Nagyon nagy előítélettel indultam, bár a Karmában még soha nem voltam, de több szomszédjában igen. Nekem a Liszt Ferenc tér nem a stílusom. Egy-egy sört meginni, ha éppen ott visz el az utunk, és 35 fok van, akkor tökéletes, de vacsorázni…
A buli mégis lapos volt. Talán a hétköznap tehette. Mindenesetre a lányok 80%-a tíz körül kereket oldott, maradtunk öten. Rendeltünk még egy üveg pezsgőt, és hirtelen felindulásunkban titokban megkérdeztük a pincér fiúkat, nem tudnának-e valahonnan gyorsan leakasztani egy Chippendale fiút. Nagyon csodálkoztak a kérésemen, és sajnos nem tudtak. A főnők srác ellenben ajánlotta az egyik felszolgálóját. Kis szégyenlős volt a szentem, és kért egy pár percet gondolkodni. Egy órát gondolkodtak, de utána ketten is jöttek. Ő és a főnöke! 
Nagyon jól mulattunk, sokkal jobban, mintha hivatásos vetkőző fiú jött volna. Megbeszéltek szerint csak az ingüket és a nyakkendőjüket dobták le, és remekül szórakoztunk!
Bár egy-két hozzászólásomban már leírtam a gasztrobűneimet mások oldalán, most összefoglalom egy egész poszt formájában. Nemisbéka kérdezett.
Kóser bonyodalmak, avagy gondolatok a kóserságról.