Címke: főétel

Kategóriák
Egyéb kategória

Csípős marhacsíkok üvegtésztával

Évente egyszer rendszeresen megfogadom, hogy gyakrabban használom majd a wokot, mert jó ételek készíthetőek vele pillanatok alatt, nem sütöm/főzőm vele feleslegesen szét a zöldségeket és különben is öt éve kisírtam magamnak egy olyan 90 centis főzőlapot, aminek a közepén egy szuper woknak való láng ég, ami tényleg felforrósítja az edényt.
Ehhez képest félévente veszem csak elő a wokot, akkor pár napig tart a lelkesedés, aztán megint megy a legfelső polcra a mosogató fölé, hogy amikor legközelebb előkapom, helyes kis porréteget kelljen lemosogatni ról a 🙁
Legfrisseb fellángolásom következik: tízperces ebéd farkaséhes családnak.
Hozzávalók 4 személyre:
30 dkg marhafelsál
4 ek étolaj
1 nagy hagyma
2 szál sárgarépa
chili (szerintem nagyon csípősen finom ez az étel, de ha gyerekek is esznek belőle, akkor csak a tálalásnál érdemes a felnőtteknek a tetejére szórni belőle.)
2 ek sötét szójamártás
1 doboz kókusztej
2 kk koriander mag
2 kk nigella (fekete kömény)
2 kk madras curry por
1 ujjnyi friss gyömbér
8 maroknyi üvegtészta
Vizet forralok, és a tésztát leöntöm vele, majd enyhén megsózom. A húst 2-3 mm vastagságúra vágom. A hagymát vastagabb karikákra vágom, a fokhagymát felaprítom, a sárgarépát karikákra vágom a gyömbért pedig gyufaszál vasatgaságúra szeletelem.
Felforrósítom a wokot, majd beleöntöm az oljat, és gyorsan beledobom a húst, és megszuórom a nigellával. Fél percig rázogatom a legnagyobb lángon, majd hozzáadom a répát, gyömbért és a hagyamát is. Egy perc után meglocsolom szójaszósszal, beleszóróm a fokhagymát és a fűszereket. Kisebbre veszem a lángot és felöntöm a kókusztejjel. Ha nem lenne elég sós a szójamártástól, akkor enyhén sózom. Gyorsan leszűröm az üvegtésztát, és hozzákeverem.
Néha teszek hozzá pár kanálnyi mézet is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bárány pisztácia bundában

Boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!
Az évvége nem igazán úgy alakult, ahogy terveztem, de ezt cseppet sem bánom! Az itthoni tespedés helyet egy gyors, de intenzív évzáró buliban voltunk a Zemplénben.
Váratlan telefon, kocsiba ugrás, pár órás nyugodt beszélgetés, és már ott is kanyarogtunk az erdei utakon. Füstölt a kémény, gőzölgött a forralt bor, és ki volt találva a menü. Imádtam minden percét!
Ebédre készítettük ezt a bárányt egy csodálatos mártással, de annak majd később teszem fel a receptjét.
Arra gondoltam, hátha szerencsét hoz ez az ünnepi étel nekem is, és annak is, aki olvassa, és gyakran lesz részünk 2010-ben ilyen fogásokban! Én legalábbis ezt kívánom minden szerettemnek!
Bárány karaj filét kaptunk, amit hasonlóan kell elkészíteni, mint a kacsát.
Tilos klopfolni, túlsütni, túlpácolni!
Frissen őrölt borssal és kevés rozmaringgal dörzsöltük be, és egy órát hagytuk pihenni. Aztán addig hevítettünk egy vastag talpú serpenyőt, amíg füstölni kezdett. Ekkor cseppentettünk bele pár csepp olívaolajat, és rögtön beletettük a húst.
Két-két percig sütöttük mindkét oldalát, és durvazemű tengeri sóval sóztuk. Meleg tányérra téve 10 percig pihetettük. Rögtön beleforgattuk a pisztáciába, majd rukola salátával, héjában sült krumplival és a mártással tálaltuk.
Sajnos nem kaptunk pucolt pisztáciát, ezért sótlan, pörkölt pisztáciát vásároltunk. Megtörtük és a magokat egy percre forró vízbe dobtuk. Így megpuhult a héjuk, és könnyen le lehetett húzni.
Még egy pillanatra száraz serpenyőbe dobtuk a pisztáciát, hogy megszáradjon, majd késsel durvára vágtuk.

Kategóriák
Egyéb kategória

Birkavagdalt birsalmával


Kaptam fél kiló növendék birkahúst. Nem túl sok, és vendégeket vártam, úgyhogy valamivel ki kellett egészíteni, hogy elég legyen.
először marinált paprikával gondoltam, mert a piros szín nagyon szépen mutatott volna a hús között, de aztán rájöttem, hogy van itthon két szép birsalmám, és egy csomó dióm.
Idén szerencsére annyi dió termett szinte mindenhol az országban, hogy már 800 forintért is lehet kapni egy kiló pucolt diót, érdemes kihasználni, hátha jövőre rossz idő lesz a dióra, mint idén az aszúra.
Birsalmás birka fasírtot ettem már valamelyik arab piacon, tehát az ötlet nem az enyém sajnos, de vagdaltként is megállta a helyét. Zöldsalátával, csípős ecetes paprikával és hummusszal ettük. Jó kis téli vacsora!
Szerintem disznóból is elkészíthető, akinek nincs otthon birkája.
Hozzávalók:
50 dkg birkahús darálva
1 zsemle
2 birsalma
10 dkg dió
5 dkg mazsola
2 ek libazsír (Vagy valamilyen füstölt szalonna apró kockákra vágva. Természetesen ha disznóból készül, akkor nem nagyon kell hozzá zsírpótlás.)
2 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt szegfűszeg
1 kk őrölt szegfűbors
2 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
só, bors
chili ízlés szerint
A hagymát a zsíron megdinszteltem, a zsemlét vízbe beáztattam és kinyomkodtam. A diót nem vágtam össze, egyben hagytam. A birset kimagoztam, és kb. 3X3-as kockákra vágtam. Minden hozzávalót összekevertem, és egy sütőpapírral bélelt formába simítottam. 180 fokon 45 perc alatt készre sütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kakas töke

Vasárnap közös főzéssel próbáltuk feldobni a napot.
Leginkább szakadt az eső, fújt a szél, de amikor elkészült a fedett verandán az ebéd, fél órára kisütött a nap is.
Kakas és tyúk pörköltöt főztünk a kakas tökével, és túrós csuszával. Annyi tökünk nem volt, hogy húszan jól laktunk volna csak a tökökkel, de belefőtt a pörköltbe, hogy aztán szedjen belőle, aki akart, mert nem mindenkinek volt mersze hozzzá.
Érdekes, hogy a férfiak többsége örömmel falta a “kollégák” tökét, a nők irtóztak tőle leginkább. Volt egy olyan érzésem, hogy a férfiaknál ez valami tudatalatti beavatási szertartás, vagy potencianövelő rítus. Ha megeszi más hím tökét, annak a férfiassága is rá száll. 🙂
A gyerekek vegyes érzelmekkel viseltettek eziránt a belsőség iránt: a nagyobbak, akiknek feltűnt a felnőttek megosztottsága a témában, vagy elszaladtak még a pörkölt közeléből is, vagy hencegve, hogy mindenki lássa vagány tettüket tolták a villát a szájukba, rajta a pici belsőséggel.
A picik se szó se beszéd megették. Nincs mese, tanuljuk az ételekhez való hozzáállásunkat is tanuljuk. Legalábbis a legtöbb esetben.
A kakastökének kicsit zselés az állaga, leginkább a májhoz tudnám hasonlítani.
Ritka csemege, gondoljunk csak bele, egy kakasnak csupán két pici töke van. Ha tisztán a tököket használjuk a pörkölthöz, akkor meg kell mosni, a felesleges hártyákat leszedni róla, majd alaposan leöblíteni. Ugyanúgy készül mint a hagyományos pörkölt, de szerintem a resztelt májhoz hasonló eljárással is finom.
Ha pörköltbe főzzük, akkor arra kell figyelni, hogy kevesebb időre van szüksége, mint a húsnak, ezért csak később tegyük a fazékba, főleg ha ilyen öreg tyúkok és kakasok társaságában készül, mint a mostani ebédünk.
Nem tudom ki hogy van vele, de szerintem egy kétéves, kertben kapirgált tyúknak sokkal jobb íze van, mint egy fiatal csirkének. Mondhatnám, hogy a tapasztalt nők jobbak! 😉
A tyúk pörkölt zsíros. Ennek pl. férfiujjnyi zsír állt a tetején, volt mit felszívnia a lebbencstésztából készült túrós tésztának.
Csípős almapaprikával ettük. Mikor befejeztük újra elkezdett esni az eső, a forralt bort már bent ittuk a házban.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kacsáról

Péntek este vacsorára vártam Péter Annát és a Csite családot. Norbiék Anna előtt érkeztek pár perccel és miután Norbi megnézte, hogy miből készül a vacsora, nekem szegezte a kérdést:
Nem olvastad Anna mai írását?! Tilos a kacsamell bőrét beirdalni!
Húh, mi van? De miért? Én mindig beirdalom, és jól szokott sikerülni a kacsamell. Rozé lesz, puha, a bőre ropogós.
Hát mindegy, nem volt már mit tenni, a kacsamellek ott sorakoztak, a bőrük beirdalva, enyhén meglocsolva pár csepp kakukkfűves-rozmaringos olívaolajjal.

A legfontosabb a kacsamell sütésnél a mellek mérete. Maximum 20 dekás darabokat vásároljunk! Néha a piacon 70-80 dekás melleket árulnak, de azokból igazán jó rozé mellet sütni szinte lehetetlen. Gondolom a májra hizlalt hatalmas kacsák mellei ezek, és valamit kezdeni kell azokkal is.
Azt gondolom felesleges leírnom, hogy a kacsamell rozéra sütése nem lehetőség, hanem tilos átsütni! Azzal megöljük ezt a csodálatos húst!
Pici, vákumcsomagolt melleket a Metróban szoktam vásárolni, a Valdortól. Most pl. 17 dkg-os volt mindegyik, 2400 ft/kg-os áron. Szinte soha nem kell a bennmaradt tokokat keresni rajta, most is nyolc mellből egyben volt mindössze egy-kettő.
Nagyon felforrósítom a serpenyőket. Szerencsére öt égős gáztűzhelyem van, így egyszerre akár nyolc mellet is süthetek. A legkisebb láng alkalmatlan kacsasütésre, egyszerűen nem ad le annyi hőt.
Vastagtalpú serpenyőket használok.
Amikor már nagyon forró a serpenyő, bele teszem a kacsamellet bőrével lefelé, és egy picit visszaveszem a lángot. Négy perc után megfordítom, és újabb négy percig sütöm. Mielőtt elzárom a lángot, az újammal megnyomkodom a melleket: ha túl puha akkor adok még neki pár percet.
Tudom, ez a meghatározás nem túl pontos, és egy rozé kacsamellben kezdő háziasszony nem sokra megy vele, de a harmadik nekifutásra már biztosan benne lesz az ujjában az érzés 🙂 Addig is érdemes egy picit bevágni az egyik mellett, és belekukucskálni, mennyire sült át belülről.
Az elkészült melleket egy meleg tányérra szedem, és tíz percig pihentetem.
Most a mikróba raktam a tányért, (természetesen a mikró nem működik) mert ott kellemes langyos a hőmérséklet. Szegény Zsuzsa majdnem elájult, amikor azt hitte, hogy sütés után még megmikrózom a húst! Ha csak nagy melleket kapok (akkor inkább nem veszek kacsát), akkor a serpenyős sütés után tíz percre betolom a tányérra szedett melleket a 150 fokos sütőbe.
Ha sikerül 20 dkg alatti kacsamellet vásárolnom, akkor tálalás előtt nem szeletelem fel. Húsz deka fölött igen.
Kecskesajtos-sütőtökös rizottóval tálaltam, és mandarinos, vaníliás gránátalma esszenciát csepegtettem a húsra. Erről holnap bővebben, mert most ez lett a dilim, egyszerűen el vagyok ájulva az ízétől, és az eredménytől, amit a pár csepp a húsokkal, halakkal művel.
A kacsás kép nem pénteken, hanem pár hete készült, és Lila Füge kakaópácos kacsája van rajta.

Medve dr ismét nagyon hasznos információkkal egészítette aki a posztot, be is másolom ide.

Na, a kacsa az bonyolult kissé. Melle szintén.Világszerte kétféle eredetű kacsát használnak. (Ha jól tudom.) A tőkés récétől származó DK –Ázsiában háziasított kacsát és az eredetileg Dél Amerika trópusi részén honos vad pézsmarécétől származó pézsmakacsát. Az előbbi-pld. a libával összehasonlítva- a domesztikáció során jócskán megváltozott, megvátoztak a testmérete, testarányai, ivari dimorfizmusa, röpképessége stb. – és számtalan fajtája, változata alakult ki. A magyar kacsa szó erre az állatra utal. A pézsmakacsa kevésbé tér el ősétől, de jócskán változott ez is. A képet bonyolítja, hogy a kettő fajhibridjét is használják ez a mulard (öszvér ) kacsa. A hasznosítási irány szerint beszélünk hús(pecsenye ) kacsáról és máj v. tömő kacsáról. Ha fajonként nézzük:A kacsa v. pekingi (pecsenye) hús kacsa húsa izletes, feszes rostszerkezetű zsíros kissé vöröses hús. Ez az állat nagy fiatal kori növekedési eréllyel rendelkezik, a takarmányt jól hasznosítja, 49- 58 napos korban vágva 2,8-3, 7 kg tömegű a két ivar közt csekély a testtömeg és felépítési különbség. (Ez a húsfeldolgozóknak nagyon fontos) A hústípusú kacsa legértékesebb része a mellizomzat, tömege az élő testtömeghez képest a 10. hét után már nem nő marad 10-12%. Ezért vágják a 8-10 héten. Ekkor még viszonylag kevéssé van elzsírosodva Ez lehet a kisebb jól letollazott filé- szerintem. A pekingi kacsát is lehet tömni- hízott májat előállítani belőle. Ennek a jelentősége ma már kicsi-háztájiban csinálják, ha egyáltalán. Ekkor 10-12 hetesen fogják tömésre hizlalásra, 2-3 akár 4 hétig hizlalják. Jó nagy, zsíros nehezen tollazható – ez is lehet a nagy és tokos mellfilé bár nem valószínű mert mint említettem ma már a pekingi fajta hizlalása nem elterjedt.A pézsmakacsaHústípusúA pészmakacsa fiatalkori növekedési erélye kisebb, és jelentős ivari eltérések vannak. Hímje (a gácsér) kb másfélszeresére nő meg mint a tojó, és jobban gyarapodik az izomzata. (tesztoszteron ). Talán 11 -13 hetesen vágják, jó nagy4,5-5kg .Nagy vörös mellhússal rendelkezik.A pészma tojót kb 10 hetesen vágják, csak 2,6-3 kg, és kisebb vöröses mellfilével bír. Azt hiszem még ezek is jól kopaszthatóak-tehát nem igazán tollasak. A pészmarécét is tömhetik, de nem gyakori . Idősebb korban azt hiszem 12-13 hetesen beállítják, 2 hét alatt 500g os májat lehet tömni. Ez a máj sok zsírt veszít a sütésnél. A gácsérokat használták, mert jobb a májkihozatal. Zsíros vöröses nagy mellfilé van belőle. Nem gyakori a kihizlalt tömött pészmakacsa de talán lehet vele találkozni.A kacsa és a pézsmakacsa fajhibridje a mulard kacsa . A tojó a házikacsa, a gácsér a pészmaréce utóduk a mulard kacsa.HústipúsúkéntA két alkotó faj között van a növekedési erélye és az élőtömege, melltömege is. Melltömeg aránya viszont magas . A mellfilé értékes márványozott nem túl nagy filét ad. Nem gyakori a tisztán hústípusú mulard termelés.Májtípusként:Sokkal gyakoribb viszont a hízott májtermelés . A hízot mulard jó májkihozatalú és értékes viszonylag nagy mellfilével rendelkező , nem túl zsíros húsú madár. Ráadásul csak két hétig kell tömni és nem túl sűrűn. Ezért és a szaporasága miatt szorította ki a májlibát Franciországban. Ezt a hízott állatot amikor vágják szép nagy , de nem óriási és nem túl zsíros filéje van. Na most akkor igazodjunk el kacsamell ügyben.Ha valamit rosszul írtam kéretik korrigálni, de nagyvonalakban valahogy így. Bocs hogy leírtam , de kacsa(mell) ügyben sok félreértés lehet.

Fotó innen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kabbalat Shabbat – Morocco Night

Régen voltam ennyire jó Kabbalat Shabbaton, mint péntek este!
Csupa jó arc fiatal, kellemes beszélgetések, közös éneklés, olyan jó kis szombat érzés…
Magyarországon is van már Moishe House, és meghívtak, hogy főzzek velük, készítsünk marokkói zsidó vacsorát a többieknek.
A legjobb buli mindig a konyhában van, úgyhogy sokan együtt készítettük a vacsorát, és még többen ettünk belőle. 25 főre készültek, de amikor asztalhoz ültünk, én 34 fiatalt számoltam.
Hét körül befutott két “gasztróceleb” is (most biztosan imádnak, hogy ilyeneket írok :-), Kollár Tamás és Zeibig Márton akik a paprika tv-ben futó lakásétterem c. sorozatot nyomják, és megígérték, hogy novemberben valamikor ők főznek. Mi elmegyünk, az biztos!
Tehát, jól kitaláltam, hogy készítsünk majd fügés csirkecombot, citromos csicserit, és aszalt gyümölcsös pitét 25 főre. El is képzeltem, hogy ez az én konyhámban mennyi időt vesz majd igénybe, és nagyon bátran megrendeltem a hozzávalókat.
A baj ott kezdődött, hogy mindig elfelejtem, hogy a konyhák többségében nem kilencven centis főzőlap van, öt gázégővel, csupán hatvan centis, négy égővel. Na, ehhez képest a Moishe házban három égős a tűzhely, amiből az egyik csak félig ég. Amikor ez bebizonyosodott, kicsit bepánikoltam, hogy nem lesz itt vacsora! De szerencsére érkezett egy dupla rezsó, és az este meg lett mentve. Igaz, a pite végül nem készült el, mert a sütőben a combok sültek a sütemény helyett, de szerintem senki nem maradt éhen. (Legalábbis nagyon remélem!)
Azt még le kell írnom, hogy sehol nem olvastam a budapesti házról, hogy gyerekbarát lenne, pedig Eszterék annyira jól szórakoztatták Dávidot, hogy szinte nem is láttunk belőle semmit, egyszer került elő csupán, énekelt egy kicsit, evett egy adag kuszkuszt, és elment aludni 🙂
Fügés csirkecomb 6 főre
6 csirkecomb
1 nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
20 dkg aszalt füge
10 dkg fekete olajbogyó
10 dkg méz
1 ek koriander mag
0,5 ek római kömény
1 citrom
só, bors
olívaolaj
A combokat besóztam, és olajon minden oldalát pirosra sütöttem. Eredetileg ez egy lábosban készülő étel, úgyhogy az eredetit írom.
A köményt és a koriandermagot száraz serpenyőben megpirítottam. A hagymát karikákra vágtam és a lábos aljára szórtam. Rátettem a combokat, megszórtam a fűszerekkel, a felkarikázott citrommal, és az olajbogyóval. A fokhagymát apróra vágtam, és az olívaolajjal elkevertem. Ráöntöttem a combokra a mézzel együtt. Beleszórtam a fügét is, és felöntöttem annyi zöldséglevessel, amennyi ellepi.
Lassan, legalább egy óráig főztem, ameddig a combok is, éa a füge is teljesen megpuhult, és a ráöntött zöldséglé besűrűsödött, harmadára főtt.
Zöldséges kuszkusszal tálaltam. (Most a combok nagy részét sütőben sütöttük, alufólia alatt. Így is megpuhult, de a hagyma karamellizálódott az alján. Egészen más lett az étel. Nem jobb vagy rosszabb, de nagyon más.)
Citromos csicseri 6 főre
30 dkg csicseriborsó (24 órára beáztatva)
2 dl olívaolaj
20 dkg zöld olajbogyó
1 paradicsomkonzerv
2 fej citrom
1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 pici chili
1 rúd fahéj
5 cm gyömbér
koriander mag
római kömény
só, bors
1 csokor menta
A csicserit sós vízben puhára főztem. A hagymát, fokhagymát és gyömbért az olívaolaj felén megfuttattam. Hozzáöntöttem a leszűrt csicserit, elkevertem a paradicsommal, fűszerekkel, és annyi vízzel amennyi ellepi.
A citromot hosszában gerezdekre vágtam héjjal együtt, és a csicserihez tettem az olajbogyóval együtt. Kb. egy órát főztem. Tálalásnál megszórtam mentával és meglocsoltam a maradék olívaolajjal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Paprikás krumpli

Édesanyám hatalmas áldozatra képes édesapámért: 1971 óta úgy főzi a paprikás krumplit, ahogy ő szereti. Pedig se anyu, se én nem szeretjük a bő lére eresztett, nem szétfővő krumpliból készült paprikás krumplit. Apu viszont igen, ezért mindig ilyen készül a szülői házban.
Sőt, míg én kockákra vágom a krumplit, apu csak a hosszában felszeleteltet díjazza 🙂
Úgyhogy a felnőtt lét egyértelmű haszna, hogy saját magam főzőm a paprikás krumplimat, és úgy eszem, ahogy én akarom: villával kicsit szétnyomkodva a tányérban, jól megborsozva, és egy pár kanál tejföllel a tetején. Ez így viszont nem fotogén, sőt! Úgyhogy a képen az “átalakítás” előtti állapot látható.
A paprikás krumpli tipikusan az az étel, ami készülhet kóser változatban is, de akkor választanom kéne a tejföl vagy a kolbász között (tejes vagy húsos), sőt a szalonnának is ki kéne maradni. Ezért aztán mi soha nem eszünk kóser paprikás krumplit 🙂
Hozzávalók:
2 kg szétfővő krumpli
0,5 kg hagyma
1 paprika
1 paradicsom
10 dkg füstölt szalonna
só, bors
pirospaprika
1 kk kömény
szerecsendió
20 dkg füstölt kolbász
4 szál virsli
A szalonnát apró kockákra vágom, és kiolvasztom a zsírját. Megfonnyasztom rajta a hagymát, és meghintem a pirospaprikával. Rögtön rádobom a kockákra vágott krumplit, paradicsomot, és zöldpaprikát, köményt, és reszelek bele egy kevés szerecsendiót. Sózóm, borsozom.
Felöntöm annyi vízzel amennyi ellepi, lefedem, és puhára főzöm.
Csak ekkor teszem bele a kolbászt és a virslit, így mire ezek is megfőnek, a krumpli kicsit szétesik. Néha teszek bele egy pár gerezd fokhagymát is, de nem mindig.
Kovászos uborkával az igazi, de az első idei még csak most kovászolódik, addig megteszi a csemegeuborka is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Chiles en Nogada

A mexikóiak nemzeti étele.
Múlt héten egy kedves levelet kaptam, és “randiztam” egy lánnyal, aki évekig Mexikóban élt, de most érthető okokból hazajött egy időre. (jelentem, nem vagyok lázas)
Nem véletlenül csempészett haza tíz darab poblanos chilit, mert szerette volna, ha elkészítem a mexikóiak nemzeti ételét a Chiles en Nogada-t, amihez fontos ez a fajta paprika. Állítólag csak nagyon enyhén csíp, ezért aztán külföldön is szerethető a gyerekek körében is.
Az este annyira jól sikerült, hogy szót bor követett, majd bort szó követett, és pár órával később a chilik ott maradtak az étteremben. Másnap persze nyoma se volt, de addigra már annyira vágytam kipróbálni ezt az ételt, hogy vettem hozzá “hegyes erőset”, mégiscsak csíp, és keményebb húsú, mint a sima zöldpaprika, ami ugye sárga 🙂
Az étel három színű: zöld chili, fehér mártás, piros gránátalma mag, épp mint a mexikói zászló.
Támadtak nehézségeim a recepttel, ugyanis a mártást hámozott, vagyis a vékony barna bőrétől megszabadított dióból kellett volna elkészíteni. Gondoltam, az a technika, ami a mandulánál működik, vagyis a forró vízben főzés fél percig, majd a héjból való kinyomás, itt nem lesz jó, de hogy egyáltalán nem fog működni, arra nem számítottam. Így csak fele mennyiségű diót, és fele mandulát használtam.
Maga az étel annyira finom, és annyira különleges lett, hogy egészen biztosan gyakran kerül majd az asztalunkra.
Dávidnak piros kaliforniai paprikába töltöttem, hogy véletlenül se csípjen.
Hozzávalók:
10 poblanos chili paprika (vagy hegyes erős paprika)
A paprikákat gázláng fölött megsütöttem, nylon zacskóba tettem, majd miután megpuhult a héja, lehúztam róla. Kiszedtem a magházat, és papírtörlőn megszárogattam a paprikahúsát.

1 kg disznócomb (én növendék birkacombot használtam, mert a férjemnek sikerült szereznie)
2 fej hagyma
só
A húst felkockáztam, és lassú tűzön megfőztem. A megfőtt, leszűrt húst késsel egészen apróra vágtam. Szerintem ez a rész akár el is maradhatott volna a birkánál, elég lett volna hagymán megpirítani a húst.

1 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
só, bors
2 kk fahéj
1 kk koriander
1 lime reszelt héja
3 ek mazsola
cukor ízlés szerint
1 őszibarack apró kockákra vágva
1 körte apró kockákra vágva
1 kg paradicsom, kimagozva, apró kockákra vágva
zsír a “levesről” leszedve, vagy 3 ek zsiradék

A megfőtt húst apró kockákra vágtam, szinte ledaráltam a késsel. A zsíron megfonnyasztottam a hagymát, sóztam borsoztam, megszórtam a korianderrel és a fahéjjal, rádobtam a húst és az összezúzott fokhagymát is. Pár percig kevergettem, majd beletettem a mazsolát, és a paradicsomot is. Addig főztem, amíg a paradicsom leve elfőtt, ekkor kevertem bele a körtét és a barackot. Egy csepp cukorral ízesítettem.
A raguval megtöltöttem a paprikákat, pár percre betoltam a sütőbe, hogy felforrósodjon.
Közben elkészítettem a mártást:
10 dkg dió
10 dkg barna héjától megfosztott mandula
3 dl tej
2 dl tejföl
1 csipet fahéj
1 ek cukor
só, bors

A dió és a mandula egy éjszakát ázott a tejben. Másnap összeturmixoltam, és beletettem a tejfölt is. Sóztam, borsoztam, beleszórtam a fahéjat és a cukrot is, majd rálocsoltam a paprikára.
Megszórtam koriander zölddel, és gránátalma maggal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Paradicsomos rozskenyérmorzsával sült csirke

Szép hosszú címe van, de elkészíteni nagyon egyszerű.
Eddig ha kenyérmorzsával sütöttem valamilyen húst, mindig fehérkenyeret használtam, de most megszikkadt rendesen egy darab rozskenyerem. Erősen fűszereztem, mert a rozskenyérnek nagyon intenzív az íze, és féltem, hogy mindent elnyom majd. Persze így is a morzsa volt a főszereplő az ételben, de egyáltalán nem volt bántó a túlsúlya.
Harminc perc alatt elkészíthető ebéd.
Hozzávalók:
2 csirkemell
2 szelet házi rozskenyér
1 gerezd fokhagyma
1/2 csokor petrezselyem
1 ág rozmaring
5-6 szem szárított paradicsom
olívaolaj
só, bors
A csirkemelleket kettévágtam, hogy négy szeletet kapjak. Sóztam, borsoztam, és serpenyőben megsütöttem, de nagyon figyeltem, hogy ne süssem túl, ne szárítsam ki.
A rozskenyérnek levágtam a héját, és a késes robotgépben felaprítottam. Hozzákevertem az apróra vágott rozmaringot és fokhagymát, a 2-3 mm vastagra felszeletelt paradicsomot, az összezúzott fokhagymát, meglocsoltam pár csepp olívaolajjal, és egy picit meg is sóztam.
A morzsát a csirkemellre halmoztam, és öt percre a sütőbe toltam.
Tulajdonképpen a morzsában bármi elhagyható, és bármivel helyettesíthető 🙂
Mi roppanósra főzött brokkolival ettük, de egy saláta jobban illett volna hozzá.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ravioli házilag

Pappito blogjában olvastam, hogy egy olasz étterembe vitték őket csapatépítésre, ahol raviolit gyártottak többek között. (én is Új-Zélandon akarok élni!)
Annyira megkívántam a raviolit, hogy gyártottam is egy adaggal. Nagyon egyszerű, de elég időigényes, persze nem baj, ha az ember a szeretteinek pepecsel a konyhában.
A recept szerintem 4 főre szól, a töltelék szabadon változtatható, nekem ezek voltak itthon.
Hozzávalók a tésztához:
40 dkg finomliszt
4 tojás

Hozzávalók a töltelékhez:
10 dkg füstölt csirkemell sonka
5 dkg kaliforniai paprika
só, bors
1 gerezd fokhagyma

3 ek vaj
5 zsályalevél

A lisztből és a tojásokból kemény, rugalmas tésztát gyúrtam. Fóliába tekerve egy órát pihentettem. A tésztát géppel vékony lappá nyújtottam. Nem a legvékonyabb fokozaton fejeztem be, hanem az utolsó előttivel, hogy legyen egy pici vastagsága a tésztának.
Egymás mellé fektettem két lapot, és mindkettőt megkentem vékonyan tojás fehérjével.
Az egyik lapot óvatosan megnyomkodtam pogácsaszaggatóval, de csak annyira, hogy ne szakadjon át, de a nyoma látszódjon. Ezeknek a köröknek a közepére tettem 1-1 kiskanálnyi tölteléket.
A töltelékhez ledaráltam a sonkát a paprikával és a fokhagymával, majd sóztam, borsoztam.
A másik tésztalapot óvatosan ráfektettem az elsőre, és a töltelék körül lenyomkodtam.
Kiszaggattam a köröket, és még egyszer szorosan összenyomkodtam a tésztát.
Sós, forró vízben kifőztem.
Közben a vajban megsütöttem a zsályát, és erre szedtem a raviolikat. Akinek van kedve, reszeljen rá parmezánt!