Címke: hús

Kategóriák
Egyéb kategória

Tahinis húsgolyók

Pár napja tartottunk egy baráti koccintást, ahova mindenki kis falatokat vitt vacsorára. Nem volt sok időm, ezért egy egyszerű hummuszt készítettem pirított pitával, és ezeket a húsgolyókat.
Imádom a tahinit (tahina), sült húsokhoz egyszerűen elkeverem kevés citromlével, zúzott fokhagymával és sóval, és már kész is az öröm. De egy ilyen fűszeres húsgolyó simán elbírja magában is a tahinit. Múltkor kérdezték tőlem, hogy miből áll a tahini a szezámmagon kívül. Az ég világon semmi másból! A tahini tényleg szezámmag paszta, vagyis pépesített, őrölt szezámmag, éppen ezért nem tartható el a végtelenségig, az olaj ugyanis avasodhat, de egy évig hűtőben simán eláll. Nekünk soha nem kellett még ilyen sokáig tartogatni, de aki kevesebbet használ belőle az is bátran megveheti!
A recept végére beillesztettem egy videót a tahihi otthoni elkészítéséről, amiben persze használnak vizet, meg citromlét és olajat is, de ez senkit ne tévesszen meg, csak az ellenség megzavarása céljából csinálják, ipari körülmények között más 🙂
Na de a recept:
50 dkg darált marhahús (még jobb a birka)
1 fej hagyma lereszelve
10 dkg mazsola
10 dkg szárított sárgabarack nagyon apró kockákra vágva
1 csokor koriander zöld felaprítva (mehet bele menta is nyugodtan!)
2 ek tahini
1 kk római kömény
2 kk őrölt fahéj
1 kk chili
1 kk koriander mag
1 tojás
só
A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, és egy órára a hűtőbe tettem pihenni. Diónyi golyókat formáztam belőle, és kevés olívaolajon rázogatva megsütöttem. Tálalásnál tahinit locsoltam rá, és csepegtettem rá pár csepp citromlevet.


How To Make Tahini on Howcast

Kategóriák
Egyéb kategória

Szerdai brunch

Nagyon izgalmas napunk volt szerdán. A Tefal egy sajtótájékoztató keretében mutatta be új, Tefal Natura névre hallgató edénycsaládját, és arra kértek Lila Fügével, hogy főzzünk együtt az újságírókkal.
Mivel a délelőtt tíz már reggelinek késő, ebédnek még korán, arra gondoltunk, hogy brunchot csapunk.
Semmi megkötés nem volt, azt főzhettünk amit akarunk, úgyhogy az edényekre bíztuk magunkat, és abból kiindulva találtuk ki a menüt. Én nagyon megörültem a grillserpenyőnek, ugyanis nagyon régen vágytam már egy olyan darabra, aminek valóban vastag talpa van, ami tényleg jól felveszi, és eloszlatja a hőt.
Hamar kitaláltam, hogy bélszínt sütök majd benne, hiszen az alapanyag egyszerű, az elkészítésében lehetnek csak gondok, de ha van egy jó serpenyő, és nem sütöm túl, akkor olyan nagy baj nem lehet. “Köretnek” háromféle kenyér készült a cocotte-ban, egy sima fehérkenyér, egy hagymás, és egy tönkölylisztes, fűszeres. Leginkább ez utóbbi illet a bélszínhez. Sokan meglepődtek, hogy a kenyér cocotte-ban sült, pedig nem csak azért érdemes benne sütni, mert egyáltalán nem tapad bele, hanem egyszerűen kifordítható belőle, de sütés közben bent marad a gőz, így könnyebb lesz a kenyér. Abszolút pozitív tapasztalat volt az eddigi teflonedényeimmel szemben, hogy színt is kapott benne a kenyér. Formakenyeret szoktam még teflon serpenyőben sütni, és annak mindig világos marad az alja. Szerencsére a Natura edény annyira jól leadja a felvett hőt, hogy mindenhol szépen meg tudott pirulni a kenyér héja.
És akkor a receptek:
Bélszínérmék konyakos zöldbors mártással
4 személyre
8 ujjnyi vastag bélszín szelet
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
1 dl konyak
1 dl tejszín
1 csipet frissen reszelt szerecsendió
frissen őrölt bors
só 
1 csokor petrezselyem
1 ek konzerv zöldbors
A húst két órával a sütés előtt vegyük ki a hűtőből. A serpenyőt forrósítsuk fel szárazon, nagyon forróra, a legnagyobb lángon. A Tefálnak van ilyen thermospot-ja,  amikor abban eltűnik a jel, én még utána hagyom három percig, aztán teszem rá a hússzeleteket. Csak a húsok után adom mellé a vajat és az olajat, mert mindkettő hamar megég, és különben is, csak az íze kedvéért használtam 🙂
Másfél percig sütöm oldalanként a húst, majd egy előremelegített tányérba teszem pihenni tíz percre. Ha van rá lehetőség nem árt ilyenkor betenni a nyolcvan fokos sütőbe. Csak tálalásnál sózom és borsozom. 
A mártáshoz óvatosan a serpenyőbe öntöm a konyakot. (Fellobbanhat az alkohol gőze!) Hozzáöntöm a tejszínt, fűszerezem, és elzárom a lángot. Meghintem a petrezselyemmel, és a húsra locsolom.
Hozzávalók a kenyérhez:
50 dkg tejes kiörlésű tönkölyliszt
25 dkg simaliszt
25 dkg rétesliszt
7 g porélesztő
5 dl hideg víz
1 ek őrölt fűszerkömény
1 ek koriander mag
1 ek durvára örőlt bors
3 ek olívaolaj
A hozzávalókból alaposan kidagasztott tésztát készítettem előző este, betettem egy nejlonzacskóba, és betettem a hűtőbe. Reggel kivettem, átgyúrtam, megformáztam, és betettem a cocotte-ba. Ott hagytam szépen lassan duplájára kelni, majd 200 fokra előmelegített sütőbe toltam, és 50 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Citromos húsgombóc


Amikor nincs időm, vagy ötletem, vagy kedvem, vagy nincs itthon szinte semmi, olyankor szokott nálunk húsgombóc készülni. Nem tudom miért eszik meg a gyerekek inkább a gombóc formájú húst, mint ami szeletben van, vagy csak simán le van darálva, de könnyebben asztalhoz lehet ültetni őket vele, az biztos.
Ez a mostani ebéd azért nem volt egyértelműen gyerekbarát, mert világos színű szósz borította, és ilyenkor Dávid mindig tejfölre gyanakszik, pedig ez most kókusztej.
Gondolom, valamilyen vitaminhiányra vezethető vissza, de én minden tavasszal megőrülök a savanykás, sőt savanyú ételekért. Ebben a receptben is van citrom, sőt én még a tányéromban is nyomtam a tésztára.
Bárány lapockából készítettem, de nyugodtan lehet más húst is használni hozzá. Érdekes, hogy Dávid, aki nem szívesen eszik húst, valahogy a bárányt kedveli, pedig sok felnőttnek pont a báránnyal-birkával előítéletei vannak.

Hozzávalók:
50 dkg hús ledarálva
2 gerezd fokhagyma lereszelve
1 salotta hagyma nagyon apró kockákra vágva
0,5 lime reszelt héja
1 kk koriander mag megpirítva majd mozsárban porrá zúzva
3 szem szegfűbors megpirítva majd mozsárban porrá zúzva
1 késhegynyi szódabikarbóna
só

olívaolaj

2 doboz kókusztej
1 citrom reszelt héja és leve
0,25 kk kardamom mag megpirítva majd mozsárban porrá zúzva
0,25 kk római kömény megpirítva majd mozsárban porrá zúzva
0,25 kk garam masala
chili pehely ízlés szerint
só, bors
1 csokor kakukkfű (az volt itthon, de petrezselyem, vagy korianderzöld jobb lett volna)

3 tojásból és 30 dkg lisztből gyúrt széles metélt (vagy egy csomag bolti)

A húsból diónyi golyókat formáztam, és kevés olívaolajon pirosra sütöttem.
Minden hozzávalót, kivéve a kakukkfüvet, összekevertem a szószhoz és felforraltam, majd ráöntöttem a húsgombócokra.
Pont 40 perc alatt lett kész úgy, hogy a hús le volt hártyázva, csak ledarálni kellett, és a tésztát se frissen készítettem, hanem megszárítva várt a sorsára. Szerintem jó végzet egy házi metéltnek 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Egyben sült kecskecomb

Eddig is szerettük a kecskehúst, különösen a gidát. Sokan idegenkednek tőle, pedig semmilyen különleges mellékíze nincs, nincs rossz szaga, nem rágós. Viszont van benne valamilyen kellemes vadság, kicsit olyan mintha bárány is és őz is lenne egyben. Persze erre a fajta húsra is igaz, ami az összes többire, hogy tudni kell kitől vesszük, és nem mindegy az se, hogyan készítjük el.
Nekem most olyan kecskegidához sikerül hozzájutnom, hogy a hentes, akit áthívtam, hogy bontsa szét, azt mondta, hogy ő még hasonlót se látott soha, annyira gyönyörű!
Régebben írtam a kecskehúsról, és akkor kaptam egy nagyon kedves levelet Zsófitól, hogy náluk minden tavasszal vágnak kecskegidákat, majd jelentkezik ha aktuális lesz.
El is jött a nagy nap, tavasz van, a gidák elérték a vágósúlyukat, és megkaptam a mélt, készüljek a kecskére. Sajnos nem tudtunk érte lemenni Szarvasra, de az egyik közlekedési társaság segítségével megérkezett a hús. Gyönyörű volt, friss, mellé csomagolva a belsősége, egy rúd szalámi és egy üveg pálinka 🙂
Vasárnap meg is sütöttem az egyik combot.
Kicsontoztam, bekentem a páccal, feltekertem és faszén parázs felett megsütöttem, majd vékony szeletekre vágva tálaltam. Isteni szaftos, puha lett.
A pác kb 2 kg filézett kecskecombra:
2 ek kömény szárazon megpirítva
3 gerezd fokhagyma lereszelve
6 szem szegfűbors mozsárban megtörve
1 csokor friss rozmaring apróra vágva
1 dl szójaszósz
3 ek méz
Tehettem volna bele chilit is, de az most a gyerekekre való tekintettel elmaradt.

Lassan sütötten, viszonylag távol a parázstól.

Kategóriák
Egyéb kategória

Borjúszűz fűszerkéregben


Kevés férfi szeret hipermarketekbe mászkálni vasárnap délben, de vannak esetek amikor egyenesen ők találják ki ezt a “programot”.
Pénteken vettem egy darab borjúszűzet, ki is találtam, hogy fűszerkéregben készítem majd el, csak arra kértem a férjem, hogy gondolja ki a köretet. Vasárnap reggel az erdőben sétálva meg is született a döntés, a férfi kuszkuszt akar.
Remek, kuszkusz nincs otthon. Pedig ő már el is képzelte, sok zöldfűszerrel, olívaolajjal, citrommal. Bulgur nem lesz jó? Nem, mint kiderült, egy férfi nem eszik bulgurt, ha nem muszáj!
Így esett, hogy hazafelé bementünk az egyik hiperbe. Persze nem volt kuszkusz, de nem baj (!), elmentünk egy másik hiperbe, ahol az üzletsoron kaptunk.
Namost, nekem csak egy kérdésem van: ha történetesen nekem jut eszembe a kuszkusz ami nincs itthon, akkor vajon hány helyre megyünk el érte vasárnap ebédidőben? 🙂
A borjúszűzet kivettem a hűtőből, és két óra alatt hagytam, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen. Egy tálcára egyenletes vékony rétegben rászórtam a fűszerkeveréket:
-mák darálatlanul
-bors durvára őrölve
-kömény késsel apróra vágva
Fogtam a húst, és belehempergettem a fűszerkeverékbe. Jól rányomkodtam, hogy sütésnél se peregjen le. Közben előmelegítettem a sütőt 90 fokra.
Negyed órát még pihetettem a húst, majd felforrósítottam egy öntöttvas serpenyőt. Enyhén megsóztam a húst, végül egy kanálnyi kacsazsíron egy-egy percig sütöttem minden oldalát. (négy oldalát, nem csak kettőt). Tányérra raktam, és öt percre betoltam a sütőbe, majd onnan kivéve tíz percig pihentettem mielőtt felszeleteltem.
A kuszkuszhoz kakukkfüvet, rozmaringot, apróra vágott aszalt sárgabarackot és kevés mentát kevertem. Balzsamecetes paradicsomsalátát is ettünk mellé.

Kategóriák
Egyéb kategória

Báránycomb

Van aki olyan bátor, hogy csonttal együtt megsüti a báránycombot, én egyszer próbálkoztam ezzel, és nem voltam elájulva a végeredménytől, azóta mindig kicsontoztatom a hentessel.
Egy finom báránycomb 1,5-2 kg összesen. A vastagabb inakat, szívós hártyákat mindig leszedem róla.
Csontozás után általában valamivel megfűszerezem. Nem napokig pácolom, de szórok rá borsot, fokhagymát, rozmaringot mindenképp, esetleg petrezselymet.
Ez most épp egy “arabos” combnak indult, úgyhogy fokhagymát, római köményt, koriander magot és citromot adtam neki, majd feltekertem, legalábbis megpróbáltam hengeres formára alakítani, majd megkötöztem.
Betoltam a 200 fokos sütőbe, majd 10 perc után mérsékeltem a hőt 150 fokra. Egy óra múlva szúrtam bele a maghőmérőt. Állítólag a bárány akkor van teljesen elkészítve, megsütve, ha 79 fokot mutat a maghőmérő. Tapasztalataim szerint akkor már erősen túlsütöttem.
Ezért 70 fokon mindig elzáróm a sütőt, és megpróbálom minél kevésbé lehűteni a húst, de hagyni egy órát pihenni. Én szeretem szép vékonyra szeletelni a bárányt, de ez ízlés kérdése.
Apropó, maghőmérő: nekem egy nagyon olcsó párezer forintos tűm van, mivel ritkán sütök egyben igazán jó húsokat, ez igazán megteszi. A húshőmérő nem úri huncutság, hanem tényleg hasznos, és a tökéletes eredmény érdekében nélkülözhetetlen eszköz. Gondolkozom egy komolyabb szerszám beszerzésén, de a 200 dolláros ára még erősen visszatart… 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Spanyol “pörkölt”

Azért olyan kevés, és azért a kép hátuljában bújtattam csak el, mert ennyi maradt belőle. Vendégek voltak, és szinte az utolsó falatig eltüntettük, annyira jól sikerült.
Egy jó sűrű, sok szaftos pörköltszerűséget készítettem, amit a sok mandula mellett a kenyérbél és a fehérbort tett igazán különlegessé.
Eredetileg sertés lapockából kellett volna készíteni, de csak borjú lábszár volt itthon. Nagyon finom lett vele, de el tudom képzelni, hogy egy kis plusz zsír nem ártott volna neki.
Gázon kezdtem a főzést, aztán 150 fokos sütőbe toltam, és ott sütöttem másfél óráig. Szokás szerint elmentünk addig otthonról, gyönyörű napsütés volt, a sütő leállt magától. Mikor hazaértünk már csak be kellett fejezni a vacsorát, megteríteni, és várni a vendégeket.
Hozzávalók:
1 kg borjúlábszár
1 fej hagyma
1 fej fokhagyma
10 dkg mandula
0,5 szelet fehérkenyér
4 dl száraz fehérbor
3 babérlevél
1 kk édes pirospaprika
1 kk enyhén csípős pirospaprika
só, bors
1 dl olívaolaj
1,5 dl paradicsomlé (3 nagy szem paradicsom hiányában)
A kenyérbelet apró darabokra tépkedtem, és barna héjától megfosztott mandulával együtt kicsit megpirítottam egy kevés olívaolajon. Kiszedtem az edényből, és félreraktam.
Az edény aljára öntöttem a maradék olívaolajat, majd rászórtam a felkockázott húst. Babérlevéllel, paprikával, sóval, borssal fűszereztem. A fokhagyma fejet vízszintesen félbevágtam, és egy muszlin kendőbe kötöttem, majd beletettem a raguba. A hagymát is félbevágtam, azt is a húshoz tettem, felöntöttem a borral és a paradicsomlével, felforraltam, lefedtem és betoltam a sütőbe 150 fokra 1,5 órára.
Kivettem a hagymát, a becsomagolt fokhagymafejből kinyomkodtam a gerezdeket, kanállal leszedtem a legtöbb levet a raguról, hozzáadtam a mandulát és a kenyeret, majd botmixerrel pépesítettem, végül visszaöntöttem a húshoz az egészet és újra felforraltam.
Ismételni fogjuk!

Kategóriák
Egyéb kategória

Tatár. A tökéletes. Hogy is?

Nagyon szeretem a tatárbifszteket, de évente kétszer szokott készülni, úgy is belefutok máshol is egy párszor. Soha nem bánom, imádom.
Csakhogy Zsófi könyvében van egy annyira gusztusos tatárfotó, hogy mióta tavaly évvégén megérkezett Chilitől a könyv, hetente volt nálunk itthon tatár, egyszerűen annyira kívánatos! A hentesek is biztosan tapsoltak a gyönyörűségtől, amikor meglátták.
Igenám, de Jamie Oliver is tatárral bombázza a gasztronómiai fantáziámat, ő egy kicsit bátor megoldást kínál: bárányból készíti a tatárt.
Most kevertem a hármunk receptjét (Zsófi, Jamie, és jómagam) és úgy érzem elkészítettem a tökéletes tatárt! Csak szerényen…
A bárány csak enyhén kivehető, de szinte mindenki sejtette, hogy benne van, erre következtettek a mentából. Jól tippeltek!
Hozzávalók:
30 dkg bélszín
20 dkg bárány gerincfilé
8 ek olívaolaj
1 kis csokor petrezselyem
1 kis csokor menta
1 kis csokor snidling
5 ek kapribogyó
5 db ecetes uborka
1 ek konzerv zöldbors
1 narancs leve
1 ek Tabasco
tengeri só
A legnehezebb az egészben a hús apróra vágása késsel. Csak frissen élezett késsel tudom megoldani, úgyhogy a köszörűsnél kezdem a napot.
A húst egészen apróra vágom, ugyanezt teszem az ecetes uborkával is. A zöldborsot csak kicsit összetöröm a kés lapjával. A mentát, snidlinget és petrezselymet felaprítom.
Összekeverem a hozzávalókat, és azonnal fogyasztjuk. Nem tesz neki jót az állás, már a fotón is látszik, amit fél órával az összekeverés után készítettem, hogy a hús kezd egy kicsit színehagyottá válni, magába szívja a savakat, és az már sajnos nem olyan. Ha véletlenül sok maradna, akkor azt inkább meg szoktam sütni húsgolyónak.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kacsáról

Péntek este vacsorára vártam Péter Annát és a Csite családot. Norbiék Anna előtt érkeztek pár perccel és miután Norbi megnézte, hogy miből készül a vacsora, nekem szegezte a kérdést:
Nem olvastad Anna mai írását?! Tilos a kacsamell bőrét beirdalni!
Húh, mi van? De miért? Én mindig beirdalom, és jól szokott sikerülni a kacsamell. Rozé lesz, puha, a bőre ropogós.
Hát mindegy, nem volt már mit tenni, a kacsamellek ott sorakoztak, a bőrük beirdalva, enyhén meglocsolva pár csepp kakukkfűves-rozmaringos olívaolajjal.

A legfontosabb a kacsamell sütésnél a mellek mérete. Maximum 20 dekás darabokat vásároljunk! Néha a piacon 70-80 dekás melleket árulnak, de azokból igazán jó rozé mellet sütni szinte lehetetlen. Gondolom a májra hizlalt hatalmas kacsák mellei ezek, és valamit kezdeni kell azokkal is.
Azt gondolom felesleges leírnom, hogy a kacsamell rozéra sütése nem lehetőség, hanem tilos átsütni! Azzal megöljük ezt a csodálatos húst!
Pici, vákumcsomagolt melleket a Metróban szoktam vásárolni, a Valdortól. Most pl. 17 dkg-os volt mindegyik, 2400 ft/kg-os áron. Szinte soha nem kell a bennmaradt tokokat keresni rajta, most is nyolc mellből egyben volt mindössze egy-kettő.
Nagyon felforrósítom a serpenyőket. Szerencsére öt égős gáztűzhelyem van, így egyszerre akár nyolc mellet is süthetek. A legkisebb láng alkalmatlan kacsasütésre, egyszerűen nem ad le annyi hőt.
Vastagtalpú serpenyőket használok.
Amikor már nagyon forró a serpenyő, bele teszem a kacsamellet bőrével lefelé, és egy picit visszaveszem a lángot. Négy perc után megfordítom, és újabb négy percig sütöm. Mielőtt elzárom a lángot, az újammal megnyomkodom a melleket: ha túl puha akkor adok még neki pár percet.
Tudom, ez a meghatározás nem túl pontos, és egy rozé kacsamellben kezdő háziasszony nem sokra megy vele, de a harmadik nekifutásra már biztosan benne lesz az ujjában az érzés 🙂 Addig is érdemes egy picit bevágni az egyik mellett, és belekukucskálni, mennyire sült át belülről.
Az elkészült melleket egy meleg tányérra szedem, és tíz percig pihentetem.
Most a mikróba raktam a tányért, (természetesen a mikró nem működik) mert ott kellemes langyos a hőmérséklet. Szegény Zsuzsa majdnem elájult, amikor azt hitte, hogy sütés után még megmikrózom a húst! Ha csak nagy melleket kapok (akkor inkább nem veszek kacsát), akkor a serpenyős sütés után tíz percre betolom a tányérra szedett melleket a 150 fokos sütőbe.
Ha sikerül 20 dkg alatti kacsamellet vásárolnom, akkor tálalás előtt nem szeletelem fel. Húsz deka fölött igen.
Kecskesajtos-sütőtökös rizottóval tálaltam, és mandarinos, vaníliás gránátalma esszenciát csepegtettem a húsra. Erről holnap bővebben, mert most ez lett a dilim, egyszerűen el vagyok ájulva az ízétől, és az eredménytől, amit a pár csepp a húsokkal, halakkal művel.
A kacsás kép nem pénteken, hanem pár hete készült, és Lila Füge kakaópácos kacsája van rajta.

Medve dr ismét nagyon hasznos információkkal egészítette aki a posztot, be is másolom ide.

Na, a kacsa az bonyolult kissé. Melle szintén.Világszerte kétféle eredetű kacsát használnak. (Ha jól tudom.) A tőkés récétől származó DK –Ázsiában háziasított kacsát és az eredetileg Dél Amerika trópusi részén honos vad pézsmarécétől származó pézsmakacsát. Az előbbi-pld. a libával összehasonlítva- a domesztikáció során jócskán megváltozott, megvátoztak a testmérete, testarányai, ivari dimorfizmusa, röpképessége stb. – és számtalan fajtája, változata alakult ki. A magyar kacsa szó erre az állatra utal. A pézsmakacsa kevésbé tér el ősétől, de jócskán változott ez is. A képet bonyolítja, hogy a kettő fajhibridjét is használják ez a mulard (öszvér ) kacsa. A hasznosítási irány szerint beszélünk hús(pecsenye ) kacsáról és máj v. tömő kacsáról. Ha fajonként nézzük:A kacsa v. pekingi (pecsenye) hús kacsa húsa izletes, feszes rostszerkezetű zsíros kissé vöröses hús. Ez az állat nagy fiatal kori növekedési eréllyel rendelkezik, a takarmányt jól hasznosítja, 49- 58 napos korban vágva 2,8-3, 7 kg tömegű a két ivar közt csekély a testtömeg és felépítési különbség. (Ez a húsfeldolgozóknak nagyon fontos) A hústípusú kacsa legértékesebb része a mellizomzat, tömege az élő testtömeghez képest a 10. hét után már nem nő marad 10-12%. Ezért vágják a 8-10 héten. Ekkor még viszonylag kevéssé van elzsírosodva Ez lehet a kisebb jól letollazott filé- szerintem. A pekingi kacsát is lehet tömni- hízott májat előállítani belőle. Ennek a jelentősége ma már kicsi-háztájiban csinálják, ha egyáltalán. Ekkor 10-12 hetesen fogják tömésre hizlalásra, 2-3 akár 4 hétig hizlalják. Jó nagy, zsíros nehezen tollazható – ez is lehet a nagy és tokos mellfilé bár nem valószínű mert mint említettem ma már a pekingi fajta hizlalása nem elterjedt.A pézsmakacsaHústípusúA pészmakacsa fiatalkori növekedési erélye kisebb, és jelentős ivari eltérések vannak. Hímje (a gácsér) kb másfélszeresére nő meg mint a tojó, és jobban gyarapodik az izomzata. (tesztoszteron ). Talán 11 -13 hetesen vágják, jó nagy4,5-5kg .Nagy vörös mellhússal rendelkezik.A pészma tojót kb 10 hetesen vágják, csak 2,6-3 kg, és kisebb vöröses mellfilével bír. Azt hiszem még ezek is jól kopaszthatóak-tehát nem igazán tollasak. A pészmarécét is tömhetik, de nem gyakori . Idősebb korban azt hiszem 12-13 hetesen beállítják, 2 hét alatt 500g os májat lehet tömni. Ez a máj sok zsírt veszít a sütésnél. A gácsérokat használták, mert jobb a májkihozatal. Zsíros vöröses nagy mellfilé van belőle. Nem gyakori a kihizlalt tömött pészmakacsa de talán lehet vele találkozni.A kacsa és a pézsmakacsa fajhibridje a mulard kacsa . A tojó a házikacsa, a gácsér a pészmaréce utóduk a mulard kacsa.HústipúsúkéntA két alkotó faj között van a növekedési erélye és az élőtömege, melltömege is. Melltömeg aránya viszont magas . A mellfilé értékes márványozott nem túl nagy filét ad. Nem gyakori a tisztán hústípusú mulard termelés.Májtípusként:Sokkal gyakoribb viszont a hízott májtermelés . A hízot mulard jó májkihozatalú és értékes viszonylag nagy mellfilével rendelkező , nem túl zsíros húsú madár. Ráadásul csak két hétig kell tömni és nem túl sűrűn. Ezért és a szaporasága miatt szorította ki a májlibát Franciországban. Ezt a hízott állatot amikor vágják szép nagy , de nem óriási és nem túl zsíros filéje van. Na most akkor igazodjunk el kacsamell ügyben.Ha valamit rosszul írtam kéretik korrigálni, de nagyvonalakban valahogy így. Bocs hogy leírtam , de kacsa(mell) ügyben sok félreértés lehet.

Fotó innen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Paradicsomos rozskenyérmorzsával sült csirke

Szép hosszú címe van, de elkészíteni nagyon egyszerű.
Eddig ha kenyérmorzsával sütöttem valamilyen húst, mindig fehérkenyeret használtam, de most megszikkadt rendesen egy darab rozskenyerem. Erősen fűszereztem, mert a rozskenyérnek nagyon intenzív az íze, és féltem, hogy mindent elnyom majd. Persze így is a morzsa volt a főszereplő az ételben, de egyáltalán nem volt bántó a túlsúlya.
Harminc perc alatt elkészíthető ebéd.
Hozzávalók:
2 csirkemell
2 szelet házi rozskenyér
1 gerezd fokhagyma
1/2 csokor petrezselyem
1 ág rozmaring
5-6 szem szárított paradicsom
olívaolaj
só, bors
A csirkemelleket kettévágtam, hogy négy szeletet kapjak. Sóztam, borsoztam, és serpenyőben megsütöttem, de nagyon figyeltem, hogy ne süssem túl, ne szárítsam ki.
A rozskenyérnek levágtam a héját, és a késes robotgépben felaprítottam. Hozzákevertem az apróra vágott rozmaringot és fokhagymát, a 2-3 mm vastagra felszeletelt paradicsomot, az összezúzott fokhagymát, meglocsoltam pár csepp olívaolajjal, és egy picit meg is sóztam.
A morzsát a csirkemellre halmoztam, és öt percre a sütőbe toltam.
Tulajdonképpen a morzsában bármi elhagyható, és bármivel helyettesíthető 🙂
Mi roppanósra főzött brokkolival ettük, de egy saláta jobban illett volna hozzá.