Árválkodott egy fél gumó zeller a hűtőben. Eredetileg levesbe szántam, de a leves elmaradt, és gyorsan kezdeni kellett vele valamit, mielőtt tönre megy. Igazából köret volt a saláta, de annyira finom, hogy simán megállja a helyét hús nélkül is.
Sőt, tulajdonképpen annyira jól sikerült, hogy egy héten belül harmadszor esszük, egyszerűen csak rájárunk a hűtőben. A lényeg az öntet, bármire jó, de szerintem zellerrel igazán különleges.
A csirke mellett sütöttem 2 fej fóliába tekert fokhagymát, szép lassan, krémesre. Ez volt az öntet alapja. És mivel grillezett fokhagymával minden jobb, a zeller is tökéletes lett tőle.
Hozzávalók:
1/2 nagy gumó zeller, vékonyan lereszelve
2 fej fokhagyma
2 ek extraszűz olívaolaj
csipetnyi nagyszemű só
frissen őrült bors
1 citrom leve és reszelt héja
10 dkg tejszínes krémsajt
1 dl tejszín
frissen reszelt szerecsendió
csipetnyi cayenne bors
kevés petrezselyem
10 dkg durvára vágott dió
A fokhagyma tetejét levágtam, majd alufóliába göngyöltem, sóztam, borsoztam és meglocsoltam kevés olívaolajjal. 180 fokra előmelegített sütőbe tettem 40 percre, majd megnyitottam a csomagot, és további 20 percig sütöttem, hogy egy kis színe is legyen.
A héjából kinyomkodtam fokhagyma gerezdeket, és botmixerrel pépesítettem a citrommal, krémsajttal, tejszínnel és a fűszerekkel. Miután az öntet selymes állagú lett, belekevertem a diót is.
A zellert lereszeltem, és elkevertem az öntettel. Jót tesz neki, ha áll egy órát.
Oké, az első napokban elbuktam az újévi fogadalmam, miszerint csak hetente kétszer eszem húst. Azzal magyaráz(kod)om, hogy január van, és elég szegényes a zöldség kínálat, de legalábbis jóval drágább, mint júliusban. 
Nagyon megörültem, amikor megláttam, hogy milyen olcsó a fehér hagyma az Aldiban. Imádom ezt a fajta hagymát, édes, lédús, ropogós, de nincs az a durva hagymaszaga, mint a vörösnek. Hétvégén szívesen esszük vacsorára is, teljesen nyomtalanul el lehet tüntetni a szagát egy fogmosással, mondhatni csókálló :-)
Most épp egy saláta készült belőle, minden más idényzöldség benne. Egy pohár borral mondhatni ünnepi vacsora. Aki keveselné, az nyugodtan süthet mellé húst, szerintem a tök édessége miatt elbír valami zsírosabbat is, mondjuk tarját, esetleg lazacot.
Ha megcsináltátok a múltkori ananászfagyit vacsorára, akkor legyen most ez a böjtje. Szerintem nem rossz böjt!
Az alapanyagokat és a posztot az ALDI és az ALDI Háziasszonyai támogatták. (x)
Nem írom le, hogy milyen idő van, szerintem lég ezt most elviselni, annak legalábbis, aki nem nyaral épp, mert mondjuk a Balaton partján ettől jobbat elképzelni is nehéz! Maradjunk annyiban, hogy nem éppen a belvárosiak kedvence. Viszont enni ilyenkor is muszáj. Szerencsére kevesebbet kíván az ember, este pedig szinte semmit, de azért néha mégis jól esne valami. Elmenni kinek van kedve, miután végre hazaért a viszonylag hűvös, 26 fokos lesötétített lakásba? Maradnak a jó kis saláták, amihez semmit nem kell főzni, vagy az olyan kiadós ételek, amik mellett nem kell ott állni, aztán jól behűthetőek, vagy…
Legyen egy nap, amikor nem csinálunk semmit,DE TÉNYLEG SEMMIT, ok? 
Hozzávalók:
Gyerekkorom egyik kedvenc Utasellátós szendvicse a körözöttes molnárka volt. Nem nagyon lehetett molnárkát kapni a környékünkön, de ha sikerült vennünk, akkor anyu mindig gyorsan bekeverte hozzá a körözöttet. Szerencsére ő is jobban szerette a juhtúróból és vajból készülő változatot, de sima tehéntúróból se maradt meg soha.
