Kategóriák
Egyéb kategória

Häagen-Dazs, mert kell egy kis kényeztetés

Bár az első Häagen-Dazs fagyizó már jó féléve megnyitott Budapesten is, a hivatalos sajtóbemutató csak tegnap este volt a New York palotában, kóstolóval egybekötve. Ez annyit jelent, hogy fagyit vacsoráztunk pezsgővel. Meg tudnám szokni. 🙂
Sajnos a málna sorbet nem volt a kóstolandók között, pedig az a kedvencem. Számomra az a mintapéldánya annak, hogy milyennek is kéne lennie egy jeges édességnek. Nincs benne cukor, nincs benne víz, nincs benne adalékanyag, csak a málna, az intenzív málna íz.
Kóstoltunk, vaníliát, Belga csokit, krémes epret, Bailey’s-t, és Cookies & Cream-t. Én ezekből eddig csak a Belga csokit próbáltam, most is az lett a nyerő, de miután bekanalaztuk az ötféle finomságot, fel lettünk szólítva, hogy a pultnál még egy csomó ízt kipróbálhatunk, fáradjunk oda. Hát, jó, ha muszáj, én igazán nem vagyok semmi jónak az elrontója! Így történt, hogy eltüntettünk még egy Dulce de Leche-t, és egy Macadamia Nut Brittle-t is.
A Dulce de Leche egy nagyon édes, karamell öntettel rétegzett gyönyör. Mondták is, hogy a Häagen-Dazs célközönsége a tudatos, luxusra vágyó nő. A tudatossal teljesen egyetértek, bevallom, vágyok is a luxusra, és hát igen, nő is vagyok. Úgyhogy ezt nekem találták ki.
Különben tényleg a nők azok, akik képesek egy kanál fagyit percekig forgatni a szájukban lehunyt szemmel, én pl. nagyon is el tudnám képzelni, hogy a kádban, habok között fagyizzak. De csak zuhanyzónk van, szerencsére. 🙂
Úgy hallottam, hogy készül a cég egy új fagylaltozó nyitására, valahol a belvárosban, aminek nagyon örülök, mert a mostani üzlet az Aréna plázában annyira kiesik mindenből, hogy elmondani nem lehet!
A Häagen-Dazs céget, (mint szinte minden jót a világon 🙂 , egy zsidó házaspár alapította Bronxban, név szerint: Reuben és Rose Mattus. Ennek megfelelően az Amerikában gyártott Häagen-Dazs kóser, és nagy valószínűséggel a Franciaországból hozzánk érkező is az, de ezt még megpróbálom pontosan kideríteni.
És hogy miért ez a neve? Nem, nem azért, amit Forza barátom is megírt a blogjában. Egyébként azt a szösszenetet Ónodi Eszter is felolvasta az este során, tehát valódi Urban Legend.
A név maga valójában nem is jelent semmit, de van egy olyan játéka, hogy mindenki asszociál róla valamire. Ezt használták ki az alapítók is, őket például a dán legelőkre emlékeztette, és arra, hogy a dánok mennyire rendesek voltak a zsidókkal a II. világháborúban.
A dánok egyébként nem is használnak ummlautot. És hát, nem is dázs-nak kéne ejteni, de lássuk be, egy magyar csak jobban tudja, hogy mi a helyes kiejtési módja a z és az s betűknek. Ugye?
Azt még megjegyzem, hogy első pillanatra megdöbben az ember, amikor azt látja kiírva, hogy egy gombóc 600Ft, minden további 400. Nos, az az igazság, hogy az egy gombóc az kettő hatalmas, és ebben a fagyiban nincs se levegő, se hozzáadott víz, úgyhogy elég tömény. Kell egy kis luxus mindenkinek!

Kategóriák
Egyéb kategória

Túrógombóc vörösboros eperöntettel

A túrógombóc mindenki kedvence. Én is imádom a túrógombócot, és viszonylag gyakran főzök is. Néha csak egyszerűen, a tejbegrízt keverve össze a túróval, de ha előre tudom, hogy túrógombóc lesz, akkor hagyományos módon készítem, mert úgy jobban szeretjük.
Most éppen eperöntettel készült, de szoktam vaníliaöntettel, vaníliafagyival, és prézlivel is. Szeretem mandulába, vagy durvára darált, pirított dióba, mogyoróba forgatni, valahogy kellemes kontrasztot alkot a puha túróval.
Hozzávalók:
50 dkg tehéntúró
3 tojás szétválasztva
12 dkg búzadara (a durumbúza darája sokkal jobb erre a célra, mint a sima)
3 ek cukor
1 csipet só
10 dkg szárazon megpirított mandula
50 dkg eper
1,5 vörösbor
1 kk fahéj
1/2 citrom reszelt héja
A grízt összekeverem a cukorral, a túróval, sóval, és a tojások sárgájával. Egy éjszakára hűtőbe teszem pihenni. Másnap keményre verem a habot, és óvatosan a túrós masszához keverem. diónyi gombócokat formálok belőle, és forró, de nem nagylángon lobogó, enyhén sós vízben kifőzőm. Nem szabad egyszerre túl sokat a vízbe tenni, mert nagyon lehűti azt. miután feljött a víz színére, még egy percig főzőm, és kiszedem. Beleforgatom a mandulaforgácsba.
Közben a megtisztított epret negyedekre vágom, és a fahéjjal, citromhéjával addig főzöm, amíg besűrűsödik. Ráöntöm a bort, és újra besűrítem. Szerintem cukor nem kell hozzá, de ez ízlés kérdése. Télen készíthető eper helyett lekvárból is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Itt kapható a legjobb…

Az olvasók segítségét kértem, hol kapható Magyarországon jó minőségű, megbízható élelmiszer. Két dolog egyértelműen kiderült a hozzászólásokból, mégpedig az, hogy kezdünk „kecskesajt nagyhatalom” lenni, és hogy húsból a rossznál is rosszabbul állunk.
Akkor lássuk a tippeket:
Jó hentesre két tipp érkezett Budapestről mindössze, ami nagyon elkeserítő.
Jó marhahús, jó disznóhús, előzékeny kiszolgálás:
Nagycsarnok, középső strang legvége, ahol a szürkemarha agancs van kiaggatva. Kónya György üzlete.
Miskolcon: az Avas lakótelepen, Szent György utca.
Szeged-Kiskundorozsma, piac, környékbeli kistermelők és nyugdíjasok. Télidőben előzetes megbeszéléssel házi disznótoros.
Birka, bárány:
Török hentes, Budapest, V. kerület, Magyar utca 5.
Kunszentmiklós és környékén kiváló a nemzeti parki bárány, birka és a kecske.
Biopiac húsrészlege
Méhesi biogazdaságban hús is kapható.
Szabadkán pedig van jó csirke, a tejpiac közepe felé, saját termelés. Kár, hogy Magyarországról egyetlen baromfis tipp sem érkezett.
Vonyarcvashegy: Szabadics hentes
Biobarlang húskészítényei
Sajtok terén tényleg mindenki elégedett, úgy látom, sokan hajlandóak kicsit többet fizetni, csak minőséget kapjanak. Szerencsére erre a vásárlói igényre ki is épült a piac, nem is értem, másra miért nem.
Őrségi ínyes Magyarszombatfán.
Méhesi Biogazdaság
Szentendrei piac, szombatonként 10-ig termelők
Alföld Garabonciás tejtermékek
Szalafő, Ferencz-porta
Csongrádiék a Mom biopiacon
És szinte minden piacon árulnak ilyesmit, én szeretem az egrit is.
Friss tengeri hal: Oceán grill és bár, csütörtök délben érkezik friss áru.
Zöldség, gyümölcs:
Budapesten szombatonként a Komjádi uszoda előtti „MDF piac”
Bosnyák téri piac őstermelői
Hunyadi téri piac őstermelői
Szeged-Kiskundorozsma, piac, környékbeli kistermelők és nyugdíjasok. Garantáltan eredeti őrölt paprika. Mák, dió, tökmag, szárazbab, házi tojás, házi tej…
Pécs, Uránvárosi piac őstermelői
Házi lekvárok, Fény utcai piac, hétvége, középső stand
Pékség: Gyenesdiás, Komáromy pékség
Zöldház bio panzió és bolt (Gyenesdiás, közvetlenül a főút mellett, helyben őrölt búza is kapható!)
Mindenkinek köszönöm a segítséget, és a tippeket továbbra is várom!
Nem volt jó házipálinka, házibor 🙂 Megemlítem még a miskolci Búza téri piacon a nyugdíjasokat, akiktől remek lekvárokat, és savanyúságokat vettem már.
Édesapám mesélte, hogy gyerekkorában Erdőbényén a baskóiak árultak házivajat, túrót, amit gyalog hoztak, és gyönyörűen lapulevélen kínálták. Erről jutott eszembe, hogy savanyú vajat évek óta keresek, ha valaki tud segítsen, távolság nem akadály! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Anya, Horasz, ez isteni volt!

Péntek délután összejöttünk hárman, Gabojsza, Horasz, és én, hogy megtanuljunk hagymát vágni 🙂 Horasz volt a mester, mi pedig a tanítványok. Remélem sikerül is elsajátítanom ezt a fontos konyhai fogást, mert egyenlőre meglehetősen gyenge vagyok a dologban, de nem csüggedek akkor sem, ha sok hagymát kell vágnom, hiszen ezért teremtette Isten a robotgépet. Na ugye!
Horasz pajtás egy üveg Nyakas Chardonnay-val kívánta oldani a hangulatot, és milyen jól tette!
Gabojsza pedig igazi pakkal érkezett. Úgyhogy én már el is mondhatom, hogy megkaptam a Pay it forward csomagomat!
Mi volt a csomagban?
Egy nagy szál házikolbász, egy üveg lekvár, és egy üveg bor. Mintha csak Piroska jött volna a nagymamához.
A kolbász illatos, füstös, épp tökéletesen füstölt, megfelelően fokhagymás, és vadhús is van benne. Azt hiszem, jól mutatja a minőséget a kép, és főleg az, hogy egy hosszú szálból már csak ilyen kevés maradt az örökkévalóságnak. És azóta az is elfogyódott valahogy…
A lekvár pedig igazi meglepetés nekem. Én ugyanis nem vagyok nagy jam fogyasztó, szinte csak süteménybe szoktam tenni, és házi lekvárt még soha nem főztem be. Tudni kell, hogy Gabojsza úgy adta ide a lekvárt, minta csak egy doboz gyufát adott volna, és igazán semmiség lenne az egész. Ok, értem én, hogy nem akarta fényezni magát, de azért egy pár bevezetőszót mondhatott volna, hogy tudjam mire számítsak. 🙂
Szóval chilis erdeigyümölcsről beszélgetünk éppen. Nyami! Tényleg csak áradozni lehet róla, annyira finom. Szerencsére nem olvassa az anyósom a blogomat, úgyhogy bátran leírhatom, az ő eperlekvárja a nyomába sem ér! Milyen bátor vagyok.
Kiderült, hogy mindhárman ugyanúgy gondolkodunk a borokról, úgyhogy este iszom is egy pohár fehéret a kellemes este emlékére. Köszönöm fiúk, lányok!

Kategóriák
Egyéb kategória

Lecsó

Lecsót ebédeltünk, de ez most egy olyan ebéd volt, ahol nem fényképeztem. Nem, mert nem otthon ettünk, és mások nem értik ezt a furcsa szokásomat :-)Pedig megért volna egy fotót!
Unokabátyámnál ebédeltünk, és olyan lecsót főzött, hogy a szám is tátva maradt! Sőt, a férjem is megállapította, hogy ez volt élete legjobb lecsója, pedig ő igazi lecsórajongó, Hónapokig elélne csak ezen az ételen, csak csípjen egy kicsit, és legyen benne sok kolbász. Vagy szalonna. Vagy tojás. Vagy egyik se.
Szóval Imi receptből főzte a lecsót, amit a Wikipédián lőtt. És milyen jól tette! Hagyományos receptnek indult, kellett bele sok húsos szalonna, sok csípős kolbász, hagyma, paprika, paradicsom. Paprika szeletelés közben megbeszéltük, hogy van aki karikára, van aki laskára vágja a paprikát, és ezen még összeveszni is képesek.
Nekem egy dilim van, méghozzá a hagymával kapcsolatban, én szeretem karikára vágni. Így van amelyik egybe marad, és azt nagyon szeretem.
Aztán itt van a pirospaprika kérdése: a hagymára kell dobni, vagy csak a végén kell beletenni?
Most én voltam a kukta, le is égettem a hagymát a nagy dumálás közepette, ezért aztán öntöttünk bele 1,5 dl vörösbort, a történelmi hűség kedvéért leírom, hogy chianti volt. Ha már öntöttünk bele bort, tettünk hozzá egy kis majorannát, és oregánót is, el nem ronthatja alapon. Én mindig nyomok a lecsóba két gerezd fokhagymát, de ez most elmaradt.
Aztán minden ment a szokásos módon, a végén beleöntöttük a tojásokat, és akkor következett a meglepetés: hatalmas mennyiségű füstölt sajt.
Kicsit változtattunk az eredeti recepten.
Hozzávalók:
4 közepes hagyma,
8 paradicsom
1 kisebb erős zöldpaprika (ebből valóban csak egy volt a gyerekek miatt)
8 közepes paprika
6 szelet szalonna (legyen benne hús is)
20 dkg jófajta füstölt sajt
4 db tojás csipetnyi darált chili és só
1,5 dl száraz vörösbor
oregánó, majoranna
1 szál csípős szárazkolbász
Elkészítés: A szalonnát és a kolbászt kis kockákra, ill. karikákra vágjuk és lassú tűzön, serpenyőben kiolvasztjuk, és ropogósra pirítjuk. Kiszedjük és félretesszük. A zsír felét kiöntjük a serpenyőből. A hagymát összevágjuk, nem túl apróra. A paprikát és a paradicsomot úgyszintén. A hagymát csipetnyi sóval aranysárgára jól megfonnyasztjuk a zsírban, majd hozzáadjuk a paprikát és a chilit. Beleöntjük a bort. Amikor a paprika fonnyadni kezd, és levet ereszteni, beletesszük a paradicsomot. A tojásokat nagyon kicsi sóval felverjük, (mert a szalonna is sós), a reszelt sajt felét beleszórjuk. Ha a lecsónk késznek látszik, akkor feljebb vesszük a gázt egy kicsit és beleöntjük a tojást. Visszatesszük a szalonnát, és a kolbászt. Mikor a tojás még egy kicsit lágy, de jó része már megsült, akkor a tűzről levesszük és megszórjuk a maradék sajttal. Aki szeret új dolgokat kipróbálni, az ezt se hagyja ki, mert nagyon finom!

Kategóriák
Egyéb kategória

Tortilla és a piknik esete


Tortillát sütöttem, ugyanis nagyon megörültem Gourmandula VKF kiírásának, miszerint osszuk meg piknikreceptjeinket egymással. Mi ugyanis állandó mozgásban vagyunk, ez az én nyughatatlan természetemnek köszönhető, ugyanis amennyire szeretem hét közben Budapestet, annyira gyűlölöm hétvégén! Muszáj vagy péntek délután útnak indulnunk, és valahol megszállnunk hétvégén, vagy ínséges időkben vasárnap fogni a bakancsunkat, és felkerekedni.
Ha véletlenül kimarad egy hét, szét tudnám rúgni a ház falát! Szerencsére a férjemet is rá tudtam venni a folyamatos csavargásra, és úgy látom, Dávid is partner lesz ebben, csak minden délután kapjon egy eperfagyit.
Leggyakrabban a Hármashatárhegyen sétálgatunk, de gyakran vesszük az irányt Eger felé, hogy a végén Miskolc felett rakjunk tüzet. Szeretem a Bükköt, annál jobban már csak Zemplénbe húz a szívem, de az már tényleg messze van egy egynapos kiránduláshoz.
Mi télen is sütögetünk ha olyan a kedvünk, de ha nem, akkor is meleget eszünk az erdő közepén. Az évek során komoly ételhordó felszerelést gyűjtöttünk össze ugyanis. Van három rozsdamentes termoszunk, de akad egy műanyag flakonra húzható “hűtőtáskánk” is, ha túrázni indulnánk, ugyanis a termosz nagyon nehéz.
Vettünk két tökéletesen záródó, hőtartó ételhordót is, így ettünk már szakadó hóban töltött paprikát a Mátrában, vagy szikrázó napsütésben jéghideg gyümölcslevest a Sátorhegyen. Persze mióta szülők vagyunk, gyakoribb, hogy csak keveset sétálunk, és leterítjük a pokrócunkat a fűben, ott labdázva, beszélgetve esszük meg az elemózsiánkat. Nagyon szeretünk bográcsolni a barátainkkal, hiszen szabadtűzön készül a legjobb marhapörkölt, a legízletesebb gulyás. De van egy egészen kicsi, mindössze 1000 forintért vásárolt kerti grillünk is, az mindig ott lapul szétszerelve a csomagtartóban, szénnel, és gyújtóssal együtt, ki tudja mikor lesz rá hirtelen szükség?! Ha valaki szintén magával hordozná mindig, akkor arra figyeljen a vásárlásnál, hogy ne kelljen összecsavarozni felállításnál, legyen elég csupán beledugni a lábakat, így sokkal kevesebb macera az összeszerelése. nálunk mindig van egy ötliteres kanna, amiben vizet viszünk, leönteni a parazsat. Ez nagyon fontos, soha nem szabad ellinkeskedni!
A mostani feladatot én úgy értelmeztem, hogy olyan ételeket írjunk, amit nem helyben sütünk, hanem otthonról viszünk magunkkal. A család igazi kedvence a tortilla ilyen esetekre.
És valóban multikulti, csak töltelék kérdése az egész.
Hozzávalók 8 db tortillához:
20 dkg simaliszt
25 dkg kukoricaliszt
só, bors
3 dl meleg víz
A hozzávalókból kemény tésztát gyúrunk, negyed órát pihentetjük, nyolc részre osztjuk, majd 25-30 cm átmérőjű köröket nyújtunk belőle. Liszttel meghintve, nylon zacskóval letakarva tároljuk sütésig. Felforrósítunk egy nagy serpenyőt, majd szárazon beletesszük a tortillákat. 10-15 mp alatt megsütjük mindkét oldalát, majd megtöltjük, feltekerjük, és alufóliába csomagoljuk.
Mexikói töltelék:
Feketebab pürével (feketebab, olívaolaj, citrom, oregánó, chili, fokhagyma, hagyma, összeturmixolva) megkenjük a tortillákat, majd a felét beborítjuk kígyóuborka szeletekkel, jégsalátával, hajszál vékonyra szeletelt csirkemell filével, megszórjuk korianderrel, pár szem köménnyel, sóval, borssal, chilivel, és nyomunk rá egy kevés lime-ot. Tehetünk bele kukoricát is, és kaliforniai paprikát is.
Izraeli töltelék:
Hummusszal megkenjük a tortillákat (csicseriborsó, tahini, fokhagyma, pár csepp citromlé, só, bors) megszórjuk fenyőmaggal, vagy apróra vágott kesudióval, és tetszés szerinti zöldségekkel töltjük. Nagyon finom, ha darált, fűszeres marhahúst is rakunk bele.
Magyaros:
Juhtúróból készített házi körözöttel kenjük meg a tortillákat, vékony angolszalonna szeleteket fektetünk rá, erre tesszük a salátaleveleket, erős paprikát.
Extra:
Philadelphia sajtkrémmel kenjük meg a tortillát, csirkemell sonkával, és bacon-nel borítjuk, füstölt sajttal szórjuk meg, és rukolával borítjuk.
Paradicsomot, és olajbogyót szoktunk mellé vinni, de csak külön dobozkába, hogy a leve ne áztassa el a tésztát.
A piknik téma annyira kedves a szívemnek, hogy írtam is már erről, igaz nem a blogomba, hanem a Pickwicknek, múlt novemberben, de most bemásolom ide, ez ie egy alternatíva:
Talán furcsa, hogy így november táján a piknikről írok, de kint enni a természetben nem csak nyáron lehet, hidegebb napokon is feltöltődést ad az a másfél óra, amit házon kívül töltünk. Most még hullanak a gyönyörű színes falevelek, jó érzés a léleknek a látvány. Talán egyedül a száraz idő fontos ilyenkor, még a nap sem kell, hogy süssön, bár rosszat nem tesz az ember hangulatának, az biztos.
Azzal kezdeném, hogy soha ne (ne csak) szendvicset vigyünk a piknikre. Annak is meg van a helye, egy túrán, ahol nem ülünk le, vagy csak 10 percre vesszük le a nehéz zsákot a hátunkról a hegycsúcson. Mikor piknikelni indulunk, az út célja maga a ráérős, beszélgetős evés.Vigyünk magunkkal pokrócot, sőt abroszt is! Annyira ünnepélyes lesz a hangulat egy erdő közepén a fehér abroszra kitett tányéroktól, poharaktól. Mi soha nem használunk műanyag poharakat, semmivel se nagyobb az esélye annak, hogy egy gyönyörű réten törjük össze, mint hogy a vacsoraasztalnál. Az üvegpohárban látszik a bor színe, hallani a csengő hangot koccintáskor, sokkal jobban esik az ital.
A nyár nagy slágere a jegesvödörből kínált pezsgő. Jég minden benzinkútnál kapható, hűtőtáskában 4-6 órát eláll. Télen pedig a termoszból gőzölgő, fantasztikus fahéj, és szegfűszeg illatú forralt bor, a gyerekeknek tea. Talán egy valami van, amiben picit mértéktartóbbnak kell maradnunk, mint az otthoni étkezésnél, és ez a kés és a villa egyszerre való használata. Ha nincs asztalunk, szinte lehetetlen feladat az ölünkben egyensúlyozott tányérból két evőeszközzel enni. Persze ha vittünk magunkkal összecsukható asztalkát, vagy olyan helyre mentünk, ahol tudjuk, hogy van asztal, az más.Érdemes olyan ételeket készíteni, amit egy villával, kanállal, vagy a kezünkkel is meg tudunk enni. Ilyenek a saláták, a bambusz pálcikára felhúzott, vagy fogpiszkálón kínált falatkák, a kisméretű töltött zöldségek (gomba, paradicsom, paprika), és a tésztába, rétestésztába tekert finomságok. Télen jó ötlet betenni a hűtőtáskába egy-egy befőttesüvegnyi forró vizet, ami melegen tartja az ételt. És ha tehetjük, ne érjük be egy fogással! Előétel, közben egy kis ráérős beszélgetés, majd valami komolyabb fogás, végül a desszert, mindez madárcsicsergés közepette, vagy a végtelen csillagos ég alatt elnyúlva éjszaka…
Így kérte meg a kezem a férjem, miután elfogyott a jéghideg pezsgőnk.
Rétestésztába rejtett csirke
Hozzávalók 4 személyre:
2 csirkemell
1 csomag rétestészta
2 alma
10 dkg füstölt, vagy kéksajt
1 marék dió, vagy fenyőmag
Vaj
Só, bors, szerecsendió
Petrezselyem
Szezámmag a díszítéshez
A csirkemellet felszeletelem, befűszerezem, majd egy serpenyőben vajon megsütöm. Mikor kihűlt, apró darabokra vágom. Az almát megpucolom, majd a nagylyukú reszelőn a húshoz reszelem a sajttal együtt, végül belekeverem a petrezselymet, és a diót is. (A füstölt sajthoz inkább a fenyőmag, a kéksajthoz pedig a dió harmonizál)
A réteslapokat megnedvesített konyharuhára teszem, egyszerre két lapot használok, ami közé olvadt vajat kenek. Kis kockákra vágom a tésztát, majd hússal megtöltve feltekerem, a két végét benyomkodva. Vajjal kikent tepsiben, szezámmaggal megszórva 30 perc alatt szép pirosra sütöm. Forrón elcsomagolom, hogy meleg maradjon.

Szabadtűzön készült receptjeim:
Marhapörkölt
Gulyás
Bárány kofta
Vörösboros marhapörkölt
Parázson sült csirkecomb

Kategóriák
Egyéb kategória

Libanoni rizsdesszert gyermekágyas anyáknak

Az új libanoni szakácskönyvemben van egy recept, amit gyermekágyas anyukáknak készítenek arrafelé. Ez mostanában nagyon aktuális lehet a két Lilának, először Hangyának, aztán Fügének 🙂
A recept úgy kezdődik, hogy 30 dkg rizs, 50 dkg cukor! Micsoda?! És valóban, több helyen is ellenőriztem ez az arány. Ettem már sok arab édességet, és valóban nagyon édesek, de ez a mennyiség mégis megdöbbentet. Elhiszem, hogy ettől aztán erőre lehet kapni, még a leghosszabb vajúdás után is. Biztos, ami biztos, én egész máshogy csináltam, de így is nagyon finom lett.
Hozzávalók:
30 dkg kerekszemű, rizottó rizs
10 dkg cukor
3 ek vaj
0,5 l tej
0,2 l tejszín
2 kk fahéj
1 kk őrölt szerecsendió
0,5 kk kardamom
10 dkg mazsola
10 dkg pisztácia
5 dkg mandula
A vajra rászórom a cukrot, és megkaramellizálom. Ráöntöm a rizst, és felengedem annyi vízzel, amennyi ellepi. Amikor a rizs elkezd dagadni, tejjel pótolom az elfőtt folyadékot. Ráreszelem a szerecsendiót, belekeverem a fahéjat, és a kardamom magot is. Szinte folyamatosan kevergetni kell, mint egy rizottót. Mikor megfőtt, még ráöntöm a tejszínt, és egyet hagyom rottyannni. Lefedve hagyom kihűlni. Poharakba osztom, a tetejére mazsolát, mandulát, és pisztáciát szórok.
Végül is hívhatnánk fűszeres tejberizsnek is.
Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

Karalábéleves

Itt a nyár, tele a piac friss, vajpuha, édes karalábékkal. A kötelező töltött karalábé már elkészült, most eljött az ideje a levesnek. A zöldborsóleves után ez a másik kedvencem.
Van aki nem tesz bele paprikát, én szeretem ha van egy kis színe, de ez az íz szempontjából teljesen mellékes.
Hozzávalók:
2 karalábé
2 fej kisebb hagyma
5 dkg vaj
2 dl tejszín
1 ek liszt
2 tojás sárgája
só, bors
szerecsendió
1 kk pirospaprika
2 gerezd fokhagyma
1 nagy csokor petrezselyem
A karalábét felkockázom, és az apróra vágott hagymával együtt megdinsztelem. Megszórom a liszttel, paprikával, sózom, borsozom, és felöntöm egy liter vízzel, vagy ha van otthon alaplé, akkor azzal. Beledobom az összezúzott fokhagymát is.
Mikor a karalábé megpuhult, (hamar megpuhul, vigyázzunk, hogy ne főjön szét) belereszelek egy kevés szerecsendiót, és behabarom a tojás sárgával elkevert tejszínnel. Már nem forralom, mert a tojás összeugrik. A petrezselymet a végén szórom bele.

Kategóriák
Egyéb kategória

Spenótos sajtkrémmel töltött paradicsom

Recept a mai hot! -ban.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csokoládébetűk tipográfusoknak :-)



Typolade Bővebben itt.