Kategóriák
Egyéb kategória

Vörösboros, feketeribizli-likőrös meggyleves

Szigorúan felnőtteknek!
Nem akartam feltenni ezt a receptet, annyira egyszerű, tulajdonképpen nem is recept, de beírtam a Twitterre, és hatalmas lelkesedés fogadta 🙂 Még láttam a zöldségesnél meggyet, de szerintem málnából is isteni lehet.
Cassis likőrrel készítettem, a Cassis pedig nem más, mint Bouches-du-Rhône francia megyében, a Valat des Brayes völgyében található kikötőváros, ahol 1712-ben készítettek először Cassis néven feketeribizli-likőrt, láz és pestis ellen való orvosságként. Milyen érdekes, hogy sok likőrt jobban eltudtak adni akkor, ha gyógyszerként reklámozták! Az egyszerűen finom már 1712-ben se volt elég sajnos.
Hozzávalók:
1 kg meggy magozva
1 fahéj rúd
10 szem szegfűszeg
cukor ízlés szerint (esetleg pár csepp méz is a végén)
1/5 citrom krumpli pucolóval lehámozott héja
0,5 l natúr joghurt
2 dl tejszín
2 dl vörösbor
2 dl Cassis feketeribizli-likőr
A meggyet a fűszerekkel, cukorral és a citrom héjával megfőzöm annyi vízben, amennyi ellepi. A tejszínt elkevertem a likőrrel, és a borral, majd a leveshez öntöttem. Hagytam felforrni, majd lehűtöttem. A joghurtot összeturmixoltam, hogy teljesen homogén legyen az állaga, és csak utólag, a már kihűlt leveshez öntöttem hozzá. Ha hidegen nem tűnik elég édesnek, akkor mézzel ízesítem tovább.
Jéghidegen, 24 óra hűtés után az igazi. Az igazi hedonisták tegyenek a tányérba 1-1 gombóc vaníliafagyit is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Vargányás gerslirizottó

Ételfotó nincs, elnézést kérek mindenkitől, de nagyon mással voltam elfoglalva főzés közben, utána pedig (éjjel 11 körül lett kész), már nagyon láttam a házigazdámék arcán, hogy azt kívánja, bárcsak varázsütésre köddé válnánk, vagy valami sokkal rosszabbat, de nem mondta.
Egy kicsit olyan lesz a recept eleje, mint egy Oscar átadó:
Köszönöm Vissy Lászlónak, és Dávid Andrásnak, hogy bejárták fél Tokaj-Hegyalját, hogy vargányát főzhessek este! És köszönöm Attilának, hogy tüzet rakott a sparheltbe, Hajninak, hogy hagymát pucolt, édesanyámnak, hogy megszült, és édesapámnak, hogy Erdőbényén született 😉
Soha nem tudunk közös nevezőre jutni a férjemmel abban, hogy a gersli rizottóban a gerslinek milyen állagúnak kell lennie. Én szeretem, ha azok a szemek egyben vannak, ő pedig inkább azt szereti, ha teljesen szét vannak főve, mint a gersli levesben.
Most az én változatom győzött, mert megkóstoltattam Puma barátunkkal is, és neki is hasonló az ízlése.
Hozzávalók:
50 dkg gersli
50 dkg vargánya
2 fej kicsi hagyma
10 dkg vaj
0,5 liter zöldség alaplé
1 dl száraz vermut
só, bors
1 kk zöldbors
2 gerezd fokhagyma
sok zöldfűszer ízlés szerint
A hagymát apró kockákra vágtam, és a vajon megpároltam. Rádobtam a gerslit, és pár percig kevergettem, majd felöntöttem a forró zöldséglével. Lefedtem, sóztam, borsoztam, és folyamatosan pótolva rajta a folyadékot húsz percig főztem. Húsz perc után reszeltem bele a fokhagymát és a szerecsendiót. Beleszórtam a zöldfűszerek felét: helyben szedett kakukkfüvet, lilabazsalikomot, és majoránnát, zöldborsot.
Állandó kevergetés mellett teljesen puhára pároltam (szerintem) :-), ekkor tettem csak bele a vargányát.
A végén öntöttem hozzá a vermutot, és a maradék zöldfűszert. Hagytam még kicsit rotyogni, és lehúztam a tűzről. A tetejére locsoltunk egy kevés olívaolajat. Van aki tesz bele tejszínt, de szerintem csak nagyon letompítja az ízeket.
Sajnos sajtunk nem volt, ezért az lemaradt a tetejéről. Lehet, hogy nem is parmezán, hanem egy csipetnyi valódi roquefort illett volna a tetejére.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sírásók

Régen volt már blogajánló.
A Sírásók naplója tulajdonképpen egy régész blog. Olvasom már egy ideje, ugyanis egyik barátunk nagy rajongója a blognak, és többször említette.
Már ő is a szerzők csapatát erősíti, fel is tette első posztját „A szudáni expedícióról”. Zempléni Pista, aki a Sírásón Hullafotós néven ír (sokat fotózott az expedíción, és úgy látom muszáj volt abba a blogba is találni egy frappáns nicket) egyébként a borokról is nagyon jól ír, remélem egyszer valami gasztronómiával kapcsolatos blogra is lesz ideje!
„Este 11 körül, az addig folyamatosan dübörgő áramfejlesztő generátor elhalkult, a villany kialudt – takarodó. Sosem aludtam előtte sivatagban, így az éjfekete, fülsüketítő csendben (se madarak, se tücskök, csak a szél hangja) nagyon vártam az álmot. Ehelyett a krónikusan orrsövényferdült földmérő szobatárs kezdett el horkolni, majd hajnal három felé, mikor ő is belefáradt az egyszólamba, a szoba harmadik lakójaként a csapat őskorosa kezdett archaikusnak tűnő hangokat reprodukálni.
Így a kimerítő repülő és sivatagi út után, az első maradandó expedíciós élményem a szobatársak hangterjedelmi képességeinek beható ismerete lett. Később aztán bebizonyosodott, hogy a srácok nazális hangképző képességek terén is fejlődőképesek, ui. a kreatív megoldásként bemutatott akusztikus performanszukat a későbbi éjszakák során kánonban, s két szólamban egyszerre is bemutatták.”
Érdekes egy kívülállónak betekinteni egy ennyire titokzatos, különleges szakmába, főleg ha olyan nagyon élvezetes cikkeken keresztül teheti azt, mint amelyek a Sírásón vannak.

És ha már régész blog; tudom, hogy Magyarországon tilos fémkeresővel „túrni a földet”, de egyszer Angliában legalább száz sörös kupakot találtam vele gyerekkoromban, és az a nap egyik legkalandosabb volt azon a nyáron. Nagyon kicsi betűkkel írom: valaki nem tudna kölcsönadni nekem egy ilyen ketyerét egy hétvégére? Ígérem nem több száz éves kincseket keresnék vele!

Kategóriák
Egyéb kategória

Köztéri fűszerkertek Budapesten

Azt gondoltam, hogy a sárga cukkínimnek ugyan olyan íze lesz, mint a zöldnek. De tévedtem!
Más, sőt még azt is megkockáztatom, hogy jobb ízű.
A magjai így bébicukkíniként is nagyobbak, mint a hagyományosé, de annyira puhák, hogy nevezhetném „textura javítónak” is, mert van tőle valami harapható a sült cukkini karikákban.
A lila bazsalikom nem újdonság a konyhámban, de szépen mutat a sárgával 🙂
Viccet félre téve, pár éve örömmel fedeztem fel, hogy a Budapesti Kertészeti Vállalat fűszerkertet telepít a város néhány részére. Megenni nem tanácsolom ezeket a fűszereket, hiszen egész nap a benzingőzben állnak, és az arra járó kutyák is „kedvelik”, de nagyon jó érzés zöld, lila, és görög bazsalikom között sétálni, sőt, rozmaringot és curry növényt is láttam már.
(Érdemes a Várban, a Szabadság téren, és a Gyöngyösi sétányon is nyitott orral járni!)
Chilis, bazsalikomos cukkini hozzávalók:
4 kisebb cukkini (lehet zöld is)
20 dkg apró krumpli
1 chili
2 ek vaj
2 dl tejszín
1 kk chili paszta
só, bors
balzsam ecet ízlés szerint
1 ek méz
10 bazsalikom levél
5 gerezd fokhagyma
A cukkinit felkarikáztam, a krumplikat félbe vágtam. Sóztam, borsoztam és fedő alatt megpároltam a vajon. Rádobtam a fokhagymát, és a csíkokra vágott bazsalikomot is. A tejszínt elkevertem a chilipasztával, mézzel, ecettel, majd nyakon öntöttem vele a zöldségeket.
Tálalásnál megszórtam frissen felaprított chilivel.
15 perc alatt elkészült, nagyon finom, laktató ebéd.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bor, Mámor, Bénye és a gasztroblogger étterem

Írtam már Erdőbényéről? 🙂
Most szeretnék mindenkit meghívni egy remek piknikre, ahol a világ legjobb furmintjaival, és másfajta tokaji boraival koccinthatunk, beszélgethetünk, és persze egy jót ehetünk.
2009. augusztus 15-én gyertek Erdőbényére!
Ott lesz Chili és Vanilia, Malackaraj, Horasz, Lorien és csatlakozik hozzánk Macsinka János is, aki szeptembertől a Sárga Borház új séfje lesz. Mindnyájan kapunk egy „éttermet”, ahol saját recept alapján készítjük el az ételt. Minden kis étteremben lesz élőzene, kézműves bor, jó hangulat, és remélem napsütés.
Olyan ételeket főzünk, amihez a lehető legtöbb helyben termesztett, vagy tenyésztett alapanyagot használjuk fel:
bárányt a juhászatból, őzet a Zemplénből, bort a helyi pincékből, zöldfűszereket a mezőről.
Úgy tervezzük, hogy mindnyájan mást főzünk, az előételtől kezdve a főétel(eken) át a desszertig, azért, hogy borospohárral a kézben érdemes legyen déltől éjfélig sétálgatni a faluban, mindenhová beülni, ismerkedni, beszélgetni.
Egy kis kedvcsináló az étlapról:
Vega, zöldségtál zöldfűszerrel, kecske és juhsajttal
Zöldségleves juhtúrós gombóccal, pogácsával
Őzpörkölt juhtúrós sztrapacskával
Rozmaringos pácban érlelt báránysült mazsolacsatnival
Mákos és diós bobájka mézzel, és aszalt szilvás aszúfagylalttal
A fesztivált egyébként Homonna Attila barátunk (is) szervezi, úgyhogy nagy eséllyel legalább annyira jó lesz a hangulat, mint valamelyik piknikén.
Mindenkit szeretettel várunk a Bor, Mámor, Bénye fesztiválon!

Kategóriák
Egyéb kategória

Lazac idénypesztóval

Régein írtam, mert a Google (aki már nem is a barátom!) elrontotta az összes blogspotos blog egyéni domain-re irányítását, ami többek között azt eredményezte, hogy a feedem is lehalt.
Na mindegy, hipp-hopp, és egy hét alatt meg is javították.
Múlt héten valaki írta, hogy nem nagyon készítek halat. A gyenge pontomba talált!
Ennek több oka van, de igaz, ami igaz, nem vagyok egy halszakács.
Először is, eléggé válogatós vagyok hal ügyben. A pontyot akkor se tudnám megenni, ha csak az lenne a földön. Leütöm, megpucolom, elkészítem, de egye meg más…
A pisztrángot szeretem, az már volt is talán kétszer a blogon.
A lazaccal úgy vagyok, mióta a nagynéném hozott az Alaszkában élő nagybátyám által kifogott valódi lazacot, hogy inkább nem.
Tudom, sok-sok hal létezik még, de az ihlethez nekem legalábbis halpiacon kell sétálgatnom, az meg momentán elég kevés van errefelé.
De most mégis a kosaramban landolt két szelet lazacfilé.
Végső egyelést tartottam a céklák között, ezért hazakerült jó pár reteknyi cékla, sok-sok zölddel, és a sárga cukkíni is ontja a terméseit.
Tehát, a halon kívül minden a kertből származik. Sokkal jobban esik így a legegyszerűbb zöldség is!
Hozzávalók 2 bőséges adagra:
40 dkg lazacderék
4 kicsi cukkíni (nekem sárga cukkínim volt)
4 bébicékla
10 zsenge céklalevél
1 citrom
5 zsályalevél
rozmaring levélkék
olívaolaj
só, bors
2 ek vaj
A cukkinit felkarikáztam, a céklát uborkagyalun legyalultam. Forró serpenyőben kevés olajon külön-külön megsütöttem a zöldségeket, sóztam, borsoztam, nyomtam rá egy pici citromot, és tálalásig melegen tartottam.
Vajon besütöttem a lazacot. A lazacnak nem kell sok, pár perc elég is oldalanként.
A céklalevelet elturmixoltam olívaolajjal, sóval, borssal, zsályával, rozmaringgal, sok citromlével, és a citrom negyedének levével. Ezt tettem a lazac tetejére.

Kategóriák
Egyéb kategória

Lecsókolbász (?)

Érzékeny gyomrúak ezt most ne olvassák!
Gyerekkoromban édesanyám mindig tett a lecsóba lecsókolbászt. Persze volt benne jóféle füstölt szalonna, néha házi szárazkolbász, esetleg lángolt kolbász is, de lecsókolbász mindig.
A lecsókolbász ugyanis azon felül, hogy olcsó, valóban jó volt! Nem tudom ki találta ki, de felkarikázva se esett szét, nem voltak benne csont, vagy kitudja milyen beazonosíthatatlan alkatrészek, és a jó hagymás, füstös lecsóba belefőzve nem csak elment, hanem határozottan emelte a lecsó értékét.
Aztán talán a rendszerváltás környékén, de lehet, hogy már előtte is, egyszer csak elkezdett a lecsókolbász Fradi-kolbász lenni. Igen, mindent bele!
(Akkoriban még nem állott ilyen magas fokon a magyar gasztronómia, mint mostanság (???), és anyu egyik gyakran elkészített receptje volt a megfűszerezett, ledarált lecsókolbásszal töltött cukkíni. Ezt így 2009-ből elgondolni is rossz! 🙂
Határozottan emlékszem, hogy eleinte csak zsírosabb lett, aztán hatalmas mócsingok teremtek benne, majd előbukkantak olyan bőrdarabok is, amiből fekete szőrök kandikáltak. Brrr!
Úgyhogy a lecsókolbászt húsz évre el is felejtettük!
Tavaly viszont, miközben sorban álltam, az előttem álló fickó úgy kérte a lecsókolbászt, hogy abból adjon a pultos, amit tegnap vitt, mert az nagyon finom, illatos, jóízű, és annyira ízlett a családnak, hogy aznap is azt ennék, de mustárral, és friss, ropogós fehérkenyérrel.
Összefutott a nyál a számban! Én is kértem egy szálat, főztem is egy jó lecsót belőle, és elégedetten dőltünk hátra mindhárman.
Tegnap, mikor az idei első, igaz még üvegházi, de már megfizethető lecsót készültem főzni, megint eszembe jutott a lecsókolbász.
A közeli hipermarketben négy féle is volt. Az egyik 700 forint/kg áron több mint gyanút keltő volt a száraz végeivel. Mellette egy hihetetlen piros változat, amiről semmi pénzért nem hinném el, hogy a paprikától piroslik.
A pultban két szürke változat, de egyiknek se stimmelt tökéletesen a vákuum csomagolása. Kolbász nélkül maradtam. Azért vettem bele Debreceni-párost, és volt otthon házi szárazkolbász, így sikerült egy jót vacsoráznunk.
Létezik jó lecsókolbász?

Kategóriák
Egyéb kategória

Fordított meggyes-mákos

Egy éve megsütöttem ezt a fordított meggyest, azóta nem is változtatok a recepten, annyira bevált. Csakhogy, tegnap olyan meggyes-mákos pitét láttam egy fényképen, hogy azóta vörös és fekete színben látom a világot.
Volt még egy adag mák a mélyhűtőmben, különben is el kell használni, mert lassan jön a friss, és sajnos hamar avasodik. Egyébként nem tudom, hogy ez a fagyasztóban tárolás valóban késlelteti-e a megavasodást, vagy ez valami kitchen legend. Tavaly ugyanis egy pillanat alatt ehetetlenül avassá vált a mákom a mélyhűtés ellenére is, de idén tökéletes maradt, mintha most szedtem volna ki a mákgubóból.
Hozzávalók:
50 dkg meggy magozva
20 dkg darált mák
10 dkg cukor
1 narancs leve
1 ek keményítő

Hozzávalók a tésztához:
2,5 dl tejföl
1 tojás
1,5 dl olaj
2 dl cukor
3,5 dl rétesliszt
1 zacskó sütőpor
A meggyet elkevertem a keményítővel, és a kivajazott, kiliszetezett forma aljára szórtam. Erre öntöttem a cukorral elkevert mákot, és megpróbáltam úgy nyomni rá a narancs levét, hogy mindenhová egyformán jusson.
Egy tálban összekevertem a tejfölt a tojással, és az olajjal, majd beleszórtam a cukrot, a lisztet, és a sütőport. Nokedli tészta sűrűségű tésztát kell kapni. Ráöntöttem a mákos meggyre, majd 160 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.
Tömény, igazi tej mellé való uzsonna.

Kategóriák
Egyéb kategória

A fröccsökről

Tegnap este kiderült, hogy nem vagyok jó fröccs nevekben.
Itt egy gyorstalpaló:

Fröccsök szódával

Kisfröccs
1 dl bor + 1 dl szódavíz. Fütty vagy Rövidlépés néven is ismert, merthogy gyorsan, egy „füttyre” ihatta meg a szomjazó, József Attila szerint.

Nagyfröccs
2 dl bor + 1 dl szódavíz. Más néven Hajtás vagy Húzás, mert egy hajtásra, vagy húzásra lehetett a gallér mögé küldeni, írta Móra Ferenc.

Hosszúlépés
1 dl bor + 2 dl szódavíz. Más néven Fordított.

Házmester
3 dl bor + 2 dl szódavíz.

Viceházmester
2 dl bor + 3 dl szódavíz.

Háziúr
4 dl bor + 1 dl szódavíz. Egyes helyeken Bivalycsók vagy Nagy házmester, máshol Tömbházmester.

Lakófröccs
1 dl bor + 4 dl szódavíz. Másként Kis házmester.

Krúdy-fröccs
9 dl bor + 1 dl szóda. Az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort.

Sóherfröccs
1 dl bor + 9 dl szóda. Nevezik Távolugrásnak is. Sóher, mert a 9 dl szódához az 1 dl bor megy „ízesítőnek”.

Deák bólé
A Sóherfröccs egy fajtája. Nagyon kevés alkohol megcsapatva nagyon sok szódavízzel, a szarvasi főiskolások receptje alapján.

Góré fröccs
Egy pohár (1 dl vagy 2 dl) borhoz pont egy spriccentésnyi szódavíz kerül, amennyi még pohárban elfér. Nevezik Ijesztettnek is, mert a szódával épp csak megijesztjük a bort.

Polgármester
6 dl bor + 4 dl szóda.

Diákfröccs
A pohárnyi szódavízhez épp csak hozzálöttyintünk egy kevés bort.

Színészfröccs
Igen szegény ital, Krúdy szerint: 2 dl szódavíz és az is „langyosan”.

Mafla vagy Maflás
0,5 liter bor+0,5 liter szódavíz.

Csattos
1 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre, vagy üvegbe mért fröccsök másik fajtája, pont egy kristályvizes üvegnyi – így könnyen haza lehetett vinni.

Lámpás
1,5 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre, vagy üvegbe mért fröccsök másika. Aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát – írta róla egy elbeszélésében Babay József.

Magyar-Angol
6 dl bor + 3 dl szódavíz, az emlékezetes mérkőzés tiszteletére. Nevezik Wembley-fröccsnek, vagy Puskás-fröccsnek is, ekkor azonban olaszrizlingből kell készülnie.

Fröccsök kicsit másképp

Újházy fröccs
Szóda helyett kovászos uborka leve. A névadó, híres színész szódavíz helyett kovászos uborka levével hígította a bort. Egyesek szerint a macskajaj hatásos gyógyszere, mások azért választották, mert ezzel szerintük több bort lehet meginni a berúgás kockázata nélkül. Ezek szép legendák, igazságtartalmuk vajmi kevés.

Málnás fröccs
Fehérbor málnaszörppel és szódavízzel. Más néven Kagál.

Kagál
A fröccs legfontosabb karakterét, üdítő savanykásságát enyhítendő találták fel az egy teáskanál málnaszörppel való dúsítást. Sokféle neve van, az egyik a Kagál. Nevét annak az század eleji asztaltársaságnak az emlékére kapta, amely a pesti Ráday utcában, bizonyos Bálóné vendéglőjében volt honos hétfő esténként. Az asztaltársaság tagjai a Borsszem Jankó című élclap szerkesztőségéből kerültek ki.

Kass vagy Tisza fröccs
Szegedi találmány a vörösbor pezsgővel. A pezsgős fröccs Kass vagy Tisza néven a múlt század eleji szegedi művész asztaltársaságoktól indult hódító útjára.
Matrózfröccs
Semmi köze a borhoz- korsó sör mellé 1 dl rumot szervíroz a pincér.

Postásfröccs
Ehhez sem kell a bor: ha ilyet kér valaki, dupla feketét tesznek elé rummal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Eperfa levél töltve

Tavaly, amikor sok-sok év után újra találkoztam az eperfával, és azon gondolkodtam, hogy mit is lehetne készíteni a terméséből a pálinkán kívül (na és egy sajttortán kívül), kezembe akadt egy szír recept.
Kiderült, hogy Szíriában és Törökországban is megtöltik az eperfa levelét.
Egy szír receptet választottam.
Maga az étel nagyon finom, különleges, keleti, minden jó, amit elmondhatok róla, de az eperfa levelet nem értem. Íze szinte nincs, viszont leforrázva, majd megfőzve is sokkal keményebb mint a szőlőlevél. Asszem maradok a szőlőnél, de ezt a receptet megtartom hozzá.
Tulajdonképpen olyannyira többet vártam a levéltől, hogy azt is el tudom képzelni, hogy Szíriában másfajta eperfa nő, aminek sokkal ehetőbb a levele.
Hozzávalók:
50 db nagy, de még zsenge eperfa levél
30 dkg darált birka
20 dkg rizs félig megfőzve
5 dkg fenyőmag
3 kk római kömény
1 kk őrölt szerecsendió
2 kk őrölt koriander mag
2 kk fahéj
só, bors
1 nagy csokor menta
1 nagy fej hagyma (az eredeti recept nem ír hagymát, de szerintem sokkal puhább így a töltelék)

0,5 l paradicsomlé
1 dl olívaolaj
2 citrom
1 gránátalma leve
1 gránátalma magjai
kb. 20 dkg faeper
só, bors
fokhagyma
koriander zöld

A darált birkát (marhahússal helyettesíthető) összekeverem a rizzsel, hagymával és a fűszerekkel. Belekeverem a fenyőmagot és a felaprított mentát is.
Az eperfa leveleket forró vízbe dobom, egy percig benne hagyom, majd leszűröm. Megtöltöm a leveleket a húsos töltelékkel, szorosan feltekerem, és úgy teszem egy lábosba, hogy szorosan legyenek, nehogy főzés közben kinyíljanak.
Felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, a tetejére vastagon szeletelt citromot teszek. Kicsit sózom és meglocsolom az olívaolajjal. Így főzöm gyöngyözve 20 percig.
Ráöntöm a paradicsomlét, a zúzott fokhagymát, az eper felét, és a gránátalmalevét. (Egy szűrőbe teszem a magokat, és a levet átpasszírozom.) Borsozom, megszóróm koriander zölddel, majd pár perc főzés után elzárom a lángot. Tálalásnál friss faeperrel, és gránátalmamaggal hintem meg a tányérokat.
Érdekes, hogy a sok citrom mennyire finom paradicsommal.