A kirándulós ebéd az egy külön műfaj. Most nem a grillpartira, vagy egy piknikre gondolok, hanem arra, amikor egész nap menetelünk, hátunkon a zsákkal és csak negyed órára ülünk le egy fa alá ebédelni, vagy még azt se, útközben esszük meg amit csomagoltunk. Persze ezek a szendvicsek felérnek egy komplett ebéddel, nem is olyan gyorsan elkészíthetőek, mint egy párizsis zsömle, de mindig nagyon hálásak vagyunk magunknak, amiért rászántuk az időt. Hasonlóan finom szendvicsekben már most érdemes gondolkodni, mert sajnos közeledik az iskola. De ezt még csak nagyon kis betűvel írtam ide, most még jön egy egész hónap, amikor kirándulhatunk.
Paradicsomot soha nem teszek a szendvicsbe, mert eláztatja azt, hiába van megkenve vajjal, nincs menekvés, egy óra múlva már élvezhetetlen lesz a szendvics. Viszont hőmérséklettől függően, van amikor mindenki zsákjába beteszek egy-egy kis jégakkut, inkább cipeljük, mint hogy valami baj legyen, és legalább a víz is hűvös marad. Ha nagyon messzire megyünk, akkor fél literes vizeket viszünk magunkkal, és az egyiket éjjel előre lefagyasztom, így az a jégakku, mire kiolvad, már el is fogyott az előző.
Ez egy évek óta tökéletesedő szendvics nálunk, és azt kell mondanom, mostanra világbajnok lett a maga kategóriájában. Létezik vega változata is, akkor a csirkemell helyett halloumi sajtot grillezünk bele. Lehet kapni az Aldiban ezt a francia kis elősütött zsömlét, abból szoktuk készíteni, amíg a sajt megsül, addig elkészül a zsömle is, így nagyon friss benne minden. Egyébként amikor nyaralunk, akkor mindig feltankolunk ebből a félkész pékáruból, szerintem nagyon jó minőségű, és így nem vagyunk kiszolgáltatva semmiféle nyitvatartási időnek, mindig friss kenyér lehet az asztalon.
Hozzávalók 6 szendvicshez:
1 csomag elősütött többmagvas mini bagett
50 dkg csirkemell filé
3 db kaliforniai paprika
kb. 5 dkg parmezán
1 cserépnyi snidling
9 ek extraszűz olívaolaj
2 ek fehérbor ecet
só, bors
chilipor ízlés szerint
A mini bagettekeket 200 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütjük.
A kaliforniai paprikákat a gázrózsán minden oldalán addig sütjük, míg a külső piros héja fekete nem lesz, ekkor egy műanyag dobozba zárjuk, ahol tíz perc alatt megpuhul a saját gőzétől, így könnyen lehúzható a héja. Kimagozzuk, csíkokra vágjuk.
Az egyik felét az olívaolajjal, az ecettel, sóval, borssal, chilivel, és a reszelt parmezán harmadával krémesre turmixoljuk, ebből lesz az öntet. Beleszórjuk az apróra vágott snidlinget is.
A csirkemelleket enyhén megsózzuk, és serpenyőben megsütjük, majd forrón felszeleteljük, és maradék reszelt parmezánba forgatjuk.
Félbevágjuk a zsemléket, kanalazunk bele az öntetből, majd jó sok húst pakolunk rá. Erre pár csík sültpaprikát teszük, és újabb adag öntetet. Alufóliába csomagoljuk, majd így tesszük dobozba, hogy semmi se nyomja össze a hátizsákban.
Túrára fel, várnak a dombok és a hegyek!
Az alapanyagokat és a posztot az ALDI és az ALDI Háziasszonyai támogatták.
(x)
Vannak olyan napok, amikor úgy érzem, én is csak egy olyan fecskemama vagyok, mint aki a garázsban lakik. Egész nap a gyerekeket etetem, de ha épp nem ezt teszem, akkor vagy főzök, vagy a nyomait próbálom meg eltüntetni az előző étkezésnek, vagyis kimosom a leevett ruhát, összeporszívózom a széthullott morzsát, vagy bevásárolok a következő étkezéshez.
Töltött paradicsom, szigorúan nyaralás előtti hűtőtakarítás céljából.
Csecsemő korom óta a kedvenc zöldségem az édeskömény. Na ez az, ami egyáltalán nem igaz, olyannyira nem, hogy írásos bizonyítékom van rá, miszerint 2007. október 2-án még nem kóstoltam, Chili és Vanília Zsófival leveleztem róla:
Előbb az édesköményt készítjük el, utána a rizottót.
Megjöttünk az egy hetes londoni gasztró útról, amit az
Nyári kuszkusz 8 főre:
Nagy Sanya telefonnal készített képe.
Dávid 9 éves lett, igazi kiskamasz, ennek minden jóságával, és szörnyűségével. A nemrég még bölcsis haverok már mind geekek, laptoppal érkeznek a buliba, nagyon illedelmesen köszönnek, lerúgják a papucsukat, és már osztják is szét a szerepeket, Minecraftoznak, vagy ki tudja. Minden esetre azonnal be van kapcsolva minden gép, kérik a wifi jelszót, kiabálnak, nagyokat röhögnek, és közben annyira cukik még mindig. Kérnek üdítőt, jöhet a fagyi is, vacsorára jó lesz a pizza, de lécci ne kelljen 9-kor lefeküdni!
Nem írom le, hogy milyen idő van, szerintem lég ezt most elviselni, annak legalábbis, aki nem nyaral épp, mert mondjuk a Balaton partján ettől jobbat elképzelni is nehéz! Maradjunk annyiban, hogy nem éppen a belvárosiak kedvence. Viszont enni ilyenkor is muszáj. Szerencsére kevesebbet kíván az ember, este pedig szinte semmit, de azért néha mégis jól esne valami. Elmenni kinek van kedve, miután végre hazaért a viszonylag hűvös, 26 fokos lesötétített lakásba? Maradnak a jó kis saláták, amihez semmit nem kell főzni, vagy az olyan kiadós ételek, amik mellett nem kell ott állni, aztán jól behűthetőek, vagy…
Legyen egy nap, amikor nem csinálunk semmit,DE TÉNYLEG SEMMIT, ok?
Hozzávalók:
Közeledik szentivánéj, már hetek óta tervezzük, szervezzük az estét. Úgy tűnik, idén megint többen leszünk, ezért lassan kinőjük a helyet, ahol eddig ünnepeltünk. Szívesen mennék máshova is, de idén olyan sok a szúnyog az erdőkben, hogy nem kockáztatok. Senki nincs oda a szúnyogokért, de én szó szerint meg tudok őrülni tőlük. Mindig azt képzelem, hogy épp a talpamat csípi meg valamelyik, és majd két hétig szenvedek tőle.Nem tudom, kinek hány szúnyogcsípése volt a talpán gyerekkorában, de édesanyáméknak és nagyanyáméknak a Dunaától nem messze volt telkük, így nekem kijutott bőven.
Hozzávalók a pavlovához:
Havonta egyszer Zsóka barátnőmmel főzőkurzust tartunk Tokaj-hegyalján*. Nem szigorú főzőtanfolyam, hanem amolyan hegyaljai életérzés ízelítő, legalábbis szándékaink szerint. Minden hónapban más-más a tematika, és a csodálatos
Idén még legalább egy hónapot várni kell a szurokfű virágzásra, de annak aki még nem ismeri, talán könnyebb a virágjáról felismerni a vad oregánót. Persze az illata is árulkodó. Ha egyszer megvan, akkor jövőre is ott fog nőni 🙂
Kemencében sütöttük ezt a bárány, de természetesen sütőben is el lehet készíteni. Akinek van otthon jó kemencéje, arra pedig nagyon irigy vagyok.
Fotók: Lákics Balázs és