Kategóriák
Egyéb kategória

A vaj csodát tesz

A vaj imádóknak nem kell mondani, hogy micsoda illata, íze van az igazi vajnak, hogy mennyire jobb ízű lesz minden, ami vajban sül, de egy igazi finom kenyérre is a jó vaj teszi fel a koronát. 
Pár éve a barna vajnak is nagy slágere lett, én kicsit csodálkoztam is, mert nagyanyám Erdőbényén mindig barna vajjal készítette a túrós tésztát, és a tejbegrízt. Bárdos Sacival beszélgettünk nemrég és azt mondja, hogy náluk Bodrogkeresztúrban barna vajjal készül a sztrapacska, nem szalonnával. 
Jaj, nem kéne ilyeneket mondani nekem, alig vártam, hogy megfőzzem, de valahogy akármilyen rossz krumpliból nem akartam nekiállni, így egy hónapot váratott magára a recept, mire sikerült igazán jó krumplit szereznem.
Alapvetés, de sokan nem tudják, hogy a sztrapacska akkor jó, ha  azon a reszelőn reszelik le a krumplit, ami olyan kis négyszögletű, rücskös, mintha a másik oldaláról egy szöget ütöttek volna a lemezbe, ami négy részre szakadva nyílt ki. Vagyis a krumplireszelőn, és nem a sajtreszelőn. (Érthető, ugye? Ha nem, akkor itt egy kép 🙂 Az igazi sztrapacskában nincs tojás! Néha én is teszek bele, de sokkal finomabb tojás nélkül, így viszont érdemes szaggatás előtt egy próbafőzést végezni, és ha szétesik a galuska, tenni még bele lisztet.
Hozzávalók:
70 dkg krumpli lereszelve
35-40 dkg liszt
esetleg bors
10 dkg vaj
20 dkg juhtúró de tehéntúróval is finom
Felteszek főni sós vizet egy tíz literes fazékban. A vajat egy serpenyőben addig hevítem alacsony lángon, amíg aranybarna lesz. Fontos, hogy nem szabad megégetni! Lereszelem a krumplit, gyorsan dolgozok, mert hamar megbarnul. Hozzáadom a lisztet , sózom, és borsozom, majd nokedliszaggatóval kiszaggatom. Miután feljött a víz tetejére, tulajdonképpen már kész is van. Szűrőkanállal kiszedem, gyorsan leöblítem és mehet a vajra. Akkor az igazi, ha a galuska közepén a krumpli picit ress. Van, aki a serpenyőben keveri el a juhtúróval, mi csak az asztalnál szoktuk rámorzsolni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Hárslevelűben érlelt sajt?

Akkor legyen ez egy hárslevelű nap. 
Tegnap vásároltunk a Lidlben egy sajtot, a Fino-food termékét: Tokaji boros sajt néven. Egyébként belekóstoltam, és különleges, egész jó sajt, csak kicsomagolva kicsit meglepő ez a sárga kéreg.
Összetevők: pasztőrözött tej, baktérium színtenyészet, oltóenzim, szilárdító anyag: kalcium-klorid, tartósítószer: kálium-nitrát, konyhasó, 3% dióbél, 3% mazsola, Tokaji hárslevelű bor, Tokaji aroma, Carthamus sajtfesték.
Tudja valaki mi az a tokaji aroma?
A Carthamus sajtfesték tulajdonképpen sáfrányos szeklicét takar? Attól van a sajtnak körben ilyen természetellenes sárga színe?
Egyébként “tokajis sajtot”  Dobogó Blue kéksajt néven Zwack Izabella is készít, bátran merem ajánlani mindenkinek, tökéletes kéksajt! Dél – Tirol 2000 m feletti havasi legelőiről, különös gondossággal szelektált tehéntejből és Tokaji aszú törköly ízgazdag szemeinek a házasságából készül.

Kategóriák
Egyéb kategória

Nők a prés alatt

 
Most, hogy pár napja részt vettünk egy „borkészítési mesterkurzuson” a chateau Dereszlánál, amit a borászat női főborásza, Bai Edit tartott,  eszembe jutott, hogy két éve milyen jót beszélgettünk Budai Vikivel a munkahelyéről és az akkori életéről. Azóta két dolog biztosan megváltozott: Viki a napokban ad életet első babájuknak, és elkészült a házuk is.
A mesterkurzust ne vegyétek nagyon komolyan, természetesen csak egy kedves program volt, aminek keretében bejártuk Dereszla pincéit,  megkóstoltuk a 2010-es borokat, majd megpróbáltunk valami hasonlót készíteni, mint a Dorombor. Mondhatjuk, hogy inkább kevesebb, mint több sikerrel jártunk, de nagyon jól éreztük magunkat közben.
Tehát a két éve íródott cikk:
Mai napig emlékszem arra, amikor először láttam meg a Dereszla borászat Dorombor nevezetű borát.  (Na jó, a kabarjukra még jobban emlékszem, de ez a poszt most másról szól.) Leemeltem, megnéztem közelebbről is, és felnevettem. Nagyon kedves a címkéje! Bevallom néha veszek címke alapján bort.
A borászat szerint: Friss, üde, könnyű, fiatalos bor, nyáresti beszélgetésekhez.
Kellemes édesség, ami különösen jól harmonizál a savakkal. Illatában fehér virágok, parfüm dominál, ízében krémes, gyümölcsös.
50% Furmint, 50% Sárgamuskotály
Igen, minden stimmel: szeretjük fiatalnak hinni magunkat, nyáresti beszélgetéshez ittuk, és nagyon szerettük. Sőt, úgy éreztük, ez egy igazi női bor, nem is csoda, hiszen egy női borász, Bai Edit munkája. Emlékszem, kéksajt fagylaltot ettünk mellé.

Nő a prés alatt: Budai Viktória


Budai Viktória Debrecenből költözött Tokaj-Hegyaljára, Erdőbényére. Egyik reggel arra ébredt, hogy elege van a városból, valami másra vágyik. A szerelem is rátalált Hegyalján, egy másik Debrecenből „menekült” fiatal személyében.
Viki először egy pici tolcsvai étteremben az Őskajánban dolgozott, mint felszolgáló, itt ismerkedett meg munkája közben a környékbeli borászokkal. Innen egyenes út vezetett a Dereszla pincészethez, először mint diákmunkás a vinotékában, mindössze napi négy órában. Később, miután Viki bizonyított, és kiderült, hogy nyelveket is beszél, főállásban kereskedelmi asszisztens lett, ma már sok külföldi kóstolón is ő képviseli cége borait. Időközben befejezte az egyetemet is, diplomamunkája is hegyvidékhez kötődik .
Tavaly nyáron épp Tokaj felé kanyarogtunk, amikor megláttam a Dereszla pincéit, bejelentkeztünk kóstolóra, Viktória kalauzolt minket végig a pincén, a borokon, és a birtokon, este pedig egy frissen sütött lángos mellett mesélt magáról és az álmairól.
Párjával, akit mindenki csak Pumaként ismer, pedig van becsületes neve is, jelenleg a szülők nyaralójában laknak, de megvettek egy pici, eldugott házacskát a falu szélén, amit saját maguk újítanak fel apródonként. Ha a saját ház kész lesz, megveszik a mellette állót is, abban vendégfogadót terveznek. Viki hobbija a biokertészkedés, jelenleg saját kertjében és  a szomszédtól bérelt kertben is gyönyörű zöldségeket termeszt. Innen jött az ötlet is, hogy a sok városinak, akik nyaralót tartanak fenn a faluban, hétközben megművelne egy pici biokertet, hogy hétvégén, amikor megérkeznek, nekik már csak a termést kelljen betakarítniuk, és ne a zöldségesnél kelljen mindent megvásárolni.
Terveik között szerepel a sajtkészítés is, szeretnének juh, kecske, és tehénsajtokat is gyártani és a méhészkedés is.
Addig is napközben a Dereszlánál dolgozik, ahol a honlapot is ő fejleszti, de ő tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel, és a logisztika megszervezése is a feladata. Csakhogy akinek egész nap borospalackok, hordók és szőlőtőkék között kell dolgoznia, annak előbb utóbb saját bora is lesz! Vikiéknek is van már 1,2 ha szőlőterületük, és a boruk is remek!

A DERESZLA PINCÉSZET (forrás: www.derszla.com)
A Dereszla Pincészet a Tokaji Borvidék egyik leggazdagabb történelmi múltjával rendelkező borászata, Magyarország történelme végigkísérhető a pince múltján. Az első írásos említése a bodrogkeresztúri pincének a 15. század elejéről való, amikor is egy leltárív arról számol be, hogy az akkor Zsigmond király tulajdonában lévő pincéket használták a borban leadózott tized begyűjtésére és tárolására. Az 1450-es évektől Hunyadi birtok, feltehetőleg Magyarország legnépszerűbb királya, Hunyadi Mátyás is megfordult a pince falai között. 
A török dúlás idején a Habsburgok tulajdonában állt, mint császári birtok. 
1605- től Bocskai, majd Bethlen Erdélyi Fejedelmek irányítják a Dereszla domb északi oldalán fekvő majorságot és a hozzá tartozó pincéket. 1645- ben, a Linzi békét követően vált a Rákóczik egyik fontos birtokává a mai pincerendszer. A Rákóczi Szabadságharc idején már nem II. Rákóczi Ferenc  fejedelem vagyonát gyarapították az itt érlelt borok, mivel az 1699-es vagyonmegosztást követően leánytestvéréé, Rákóczi Juliannáé lett a pince.
Julianna 1717-ben halt meg, mindössze 45 esztendős korában. Férjét, a nála 29 évvel idősebb Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim grófot még 1708-ban eltemette. Az Aspremont ház fiú utód nélkül maradt a 18. század végére, így az egyetlen leányutód házasságával Wolkenstein birtokká alakult a viharos történelmi múltú bodrogkeresztúri pincészet. Ők 1945-ig irányították a majorsághoz tartozó 4 pince ügyes-bajos dolgait. 1849 januárjában Bodrogkeresztúron zajlott a szabadságharc egyik legvéresebb csatája. A magyar győzelemnek állít emléket a Vinotéka épületének falába fúródott ágyúgolyó körüli nemzeti színű keret.
A jelenlegi pincerendszer legmagasabban fekvő és egyben legfiatalabb, a 19. század elején kivájt pincéje a soproni borkereskedő zsidó család, Kláberék tulajdona volt, míg az 1944-es Holocaustot követően államosították. Ezután az 1945-ben alakult  tokaji borforgalmi vállalat, majd a részben ebből alakult tokaji borkombinát felvásárló és érlelő pincéje lett. Az 1990-es évek privatizációs hullámában, 1992-ben került Franciaország legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti vállalata, a Loire menti CANA tulajdonába. Néhány elvesztegetett évet követően 2000-ben a Champagne-i D’Aulan család látta úgy, hogy érdemes ezt a gazdag történelmi múlttal rendelkező pincét újra felvirágoztatni. A teljes technológia megújítását követően hozzáfogtak az 5 külön részből álló rendszer egy, a borászati technológiát és az esztétikumot is híven szolgáló pincerendszer kialakításához.
2007 elejére alakult ki a mai formája a Dereszla Pincészetnek. Ekkor új feldolgozó épület, logisztikai és adminisztrációs egységek épültek, melyek követik a régi pincebejáratként és présházként szolgáló műemlék épületek hangulatát, stílusát. 2008-tól folytatódik tovább a Dereszla Pincészet technológiai korszerűsítése. 

Kategóriák
Egyéb kategória

Szerencs

A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület egy szuper kis programot szervezett, amiben a borvidék nevezetességeit, szálláshelyeit, és gyógyturizmusát mutatták be. Nagyon izgatottan vártam a programot, a bemutatott borászatok, turisztikai célpontok fele ugyanis olyan volt, amit még soha nem láttam, vagy ha láttam is, nem írtam róla itt a Fűszeresen, úgyhogy most jöjjön egy mini sorozat azoknak, akik Hegyalját választják pihenésük célpontjául. Mert ugye jártok Tokaj-Hegyaljára szorgalmasan? Na azért!
Nekem már az is öröm volt, hogy kiderült, nem kell a szegény vendégeknek kéthetes kutatómunkával mindent maguknak megszervezniük egy kétnapos programra, hanem van erre egy szervezet, nevezetesen a tokaji tourinform iroda, ami a látszólag téli álmát alvó borvidéken minden ajtót kinyit, mindent ismer, mindent elintéz. Hagytam magam meggyőzni.
A felhasznált fotókat nem mind most készítettem, vannak benne bőven nyáriak is, ne csodálkozzatok a szép zöld fákon 🙂
Kezdjük az idén pont 100 éves, három éve felújított  szerencsi fürdővel. Miért nem írtam róla eddig? Nos, mert nagyon élveztük, hogyha bementünk, szó szerint egész délután csak mi voltunk a fürdőben. Önös érdek, bevallom. A fürdő nem nagy, inkább a családias a megfelelő kifejezés rá: egy jakuzzi, egy hideg vizes merülő medence, szaunák, sókamra, és egy úszómedence mindössze a fürdő része.
Igazai kis nyugalom szigete a gyönyörű szerencsi vár mellett. Nem éppen nyári strandprogram, hiszen minden helysége fedett, de ősztől tavaszig kevés helyen tud az ember ennyire ellazulni az biztos.
Szerencs másik érdekessége a “csokigyár” volt. Nem, nem a nagy csokoládégyár, hiszen az bezárt, de egy kézműves csokoládé manufaktúra most is működik a városban, méghozzá nem is kicsi, hiszen 105 embert foglalkoztat. A kicsi mintaboltjukba lépve időutazásba csöppentünk, ott volt a polcokon a váras csoki és a betűs csoki is, amit annyira imádtam gyerekkoromban! Én a várakat gyűjtöttem sokáig, komoly elhatározásom volt, hogy egyszer végigjárom az összeset Magyarországon. Szerintem sikerült is, de addigra pont elfelejtettem a váras csokikat, ami most megint kapható. Nem tudom, a betűs változat még mindig nem hoz izgalomba 🙂
Voltunk gyárlátogatáson is, kipróbálhattuk pár édesség elkészítését. Hát, az a helyzet, hogy szerencse, hogy nem ebből a munkából kell megélnem, mert felkopna az állam, az biztos. Pedig annyira egyszerűnek tűnik: ott az a kis bonbon, beledobjuk a megolvadt csokoládéba, kicsit meghempergetjük, majd kivesszük a külön erre a célra készült szerszámmal, letesszük az asztalra, és ügyesen kanyarítunk egy kis kunkort a tetejére. Aha. Elfolyt, ronda lett, és még lassú is voltam. Itt véget is ért a bonbongyártó karrierem.
Bonbongyártás után elmentünk még a borvidék kapuját szimbolizáló kapuzatba. Ezt szerintem mindenki ismeri, aki érkezett már Szerencs felől a tokaji borvidékre, hiszen megkerülhetetlen, át kell közte hajtani. Azt viszont csak most tudtam meg, mert az útról nem látszik, hogy turista információként, és vinotékaként is üzemel. Fel is lehet menni a tetejére, de ezt a sötétben kihagytam, majd egy szép tiszta tavaszi napon pótolom, gondolom gyönyörű lehet a kilátás.
A sorozatot holnap folytatom Hegyaljáról, akkor már iszunk is, eszünk is 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Kóstoltatok igazi pálinkát? Nem biztos!

Szombaton Erdőbényén az egyik legizgalmasabb programnak Pelle László párlat kurzusa ígérkezik. Viharos a kapcsolatom a Pelle párlatokkal, bevallom, tavasszal hallottam róluk először, sőt kóstoltam is párat Csite Norbi jóvoltából. Nem éreztem magam különösebben pálinkaivónak, de akkor azt mondtam, hogy húha! ez valami, ilyet még nem ittam!
Vettünk is egy palackkal otthonra, hogy majd a vendégeinket kínáljuk vele, de szépen elkopott anélkül, hogy bárkinek adtunk volna belőle 🙂 Aztán egy nyári napon Lila Fügével épp egy bortanfolyamon mutatkoztunk be a csoporttársainknak, amikor a padsor végén felállt egy fiatalember, és azt mondta, hogy Pelle László vagyok…
Laci hétköznap egy nagy multinacionális bank egyik vezetője, civilben pálinkát főz, és bort készít Mádon.
Rögtön oldalba löktem Dórát, hogy figyeljen. Szerencsére másnap késett az előadó, és Laci abban az egy órában tartott egy rögtönzött párlat „bevezetést”. Szombaton aki el tud jönni Erdőbényére, meghallgathatja, amit én már tudok: a jó pálinka maga a gyümölcs!
Lacival beszélgettem pálinkáról, karrierről, gyümölcsről, és arról, hogy miért érdemes Erdőbényére jönni szombaton.
Hogy kerültél Hegyaljára?
Az első lökést Hegyalja felé az adta, hogy sokat éltem külföldön, Lengyelországban, Csehországban, Szingapurban, Angliában. De akárhol is éltem, az éttermekben mindig megnéztem a borlapot. Azt vettem észre, hogy tokaji mindig van rajta. Ekkor éreztem először úgy, hogy erre a borra külön is érdemes odafigyelni, ha a világon mindenhol ismerik, akkor az biztosan valami különleges dolog lehet!
Alkonyi László Borbarát című lapján nőttem fel, mint a jó borok barátja. Alkonyi Laciról tudni kell, hogy Tokaj-Hegyalja szerelmese, olyan gyönyörűen ír a borvidékről, hogy az is oda vágyik, aki soha nem járt a környéken. Olvastam a Borbarátot és a Tokaj c. könyvet, aztán találkoztam Alkonyi Lacival, és láttam, hogy Hegyalján valóban megvan a bor és a szőlő iránti tisztelet, szeretet, több száz éves régi dűlők vannak még most is, nem ipari termelés.
A gyerekkori emlékek, a tokaji bor a külföldi borlapokon, és Alkonyi hatása olyan mély benyomást tett rám, hogy úgy éreztem, ha valaha egy kicsit is borral szeretnék foglakozni, akkor ezt csakis Tokaj-Hegyalján fogom tenni.
Egy szép májusi napon elmentünk a feleségemmel Mádra, és a gyönyörű napsütésben végigsétáltunk a falun. Akkor láttam milyen gyönyörű a falu, milyen szeretettel és szakértelemmel művelik az emberek a szőlőiket, így vettünk mi is egy területet. Nem egyszerre épült fel a birtok, a ház, amit akkor vettem még mindig nincs kész igazán, de minden évben teszünk hozzá valamit, csakúgy, mint a birtokhoz.
Akkor nem lesz karrierváltás? Nem lesz a banki íróasztal lecserélve a pincére?
Egészen biztos, hogy nem. Ez egy hobbi, egy szerelem. Én egy igazi nyüzsgő ember vagyok. Biztosan jólesne két-három hónap nyugalom, amikor megpihennék, de utána nem tudnék mit kezdeni magammal, elkezdenék unatkozni, az biztos. Amikor elkezdtem pálinkákat készíteni, akkor is sokan kérdezték, hogy mikor lesz pálinkafőzőm. Mondtam, hogy soha.
De lett!
Van egy miskolci társam, aki Bükkaranyoson kezdett bele a vállalkozásába, és amikor hallotta, hogy én Nyékládházán lakom, megkeresett. Természetesen nagyon szívesen leülök az üst mellé, és tekergetem a szelepeket, de azt, hogy napi tizennyolc órában üljek a pálinkafőzőben, és főzzem mások pálinkáját is, hogy meg tudjak élni belőle, az nekem sok. Vagy inkább kevés, attól függ honnan nézzük.
Egy barátom, aki a termékeim arculatát tervezte, azt mondja, hogy azért lett szőlőbirtokom, hogy valami kreatív dologgal kiemelkedjek a multis életemből. Hogy legyen valami hozzám köthető, valami, amit rólam neveznek el. Igaza van.
A legjobb érzés azt látni, amikor az emberek megkóstolnak egy jó pálinkát, amibe jó gyümölcsöt raktam, ami pont a megfelelő időpontban lett leszedve, igényesen kimagoztam, megerjesztettem, jól lefőztem. Akkor az első kortynál elmosolyodnak, és azt mondják, hogy Úristen, ilyen pálinkát még nem ittam! Ez az a pillanat, amiért azt mondom, hogy ez egy misszió.
Értik az emberek, hogy miért kerül a pálinka annyiba amennyibe?
Azok, akik egy pálinkafesztiválra eljönnek, ők általában értik. Egy 3000 forintos bornál is sokan prüszkölnek az árra, de a pálinkánál ez hatványozottan igaz sajnos, mert mindenkinek az van az emlékeiben, hogy a pálinka nem más, mint a kármentés egy fajtája. Olyan főzdébe tudták csak elvinni a gyümölcsöt, ahol a főzdés nem abban volt érdekelt, hogy minél jobb pálinkát főzzön, hanem hogy minél többet mutasson az óra. Az Agárdi pálinkafőző nagyon sokat tett azért, hogy luxustermék legyen a pálinka.
Nekünk birsből pl. nem terem annyi, hogy ötven üvegnél több pálinkát főzzünk le belőle, ezért vásárolom a birset. Tavaly kérdeztem a nénit, hogy mi a helyezet a terméssel, azt válaszolta, hogy sokat levert az eső, de nem baj, mert azt konténerbe szedik, és odaadják a pálinkásoknak. Nekünk ezért készül a pálinkánk étkezési gyümölcsből, mindig azt mondom, hogy lekvárnak kell. Nem hűtőházban érettből, és nem is a földre hullott gyümölcsből, amiről azt gondolják sokan, hogy jó lesz az pálinkának. Ezért sokszor ki kell érte fizetni az export árat, de úgy érzem, és szerencsére ezzel azok is egyetértenek, akik kóstolják a pálinkáimat, hogy nagyon megéri.
Nagy a konkurencia?
Nincs konkurencia! Ez egy misszió, mert az embereknek el kell mondani, meg kell mutatni, hogy tudják, milyen is tud lenni egy igazi pálinka. Milyen az, amikor a gyümölcs köszön vissza a pohárból.
A pálinka 85%-a a gyümölcs minősége, a termőhely, a szüret időpontja, a gyors, oxidációmentes feldolgozás. Ehhez tesz hozzá 15%-ot a jó párlatmester, de sokkal többet el is vehet belőle, ha nem végzi jól a munkáját. Az erjesztés technológiája, vagyis a reduktív, irányított erjesztés nagyon drága, ugyanis hűteni kell. Nyáron a kajszit 32 fokban szüreteljük, de azonnal le kell hűteni 17-re.
Ha évente 30-40 embernek ezt elmondom, és ők már így állnak neki a pálinkafőzésnek, az már jó.
Természetesen nekem se mindegy, hogy a polcról a Pelle párlatot emelik le, vagy egy másikat, de eddig nem volt probléma az értékesítéssel, ha csak az nem, hogy nem tart ki a mennyiség a következő idényig.
Melyik a kedvenc pálinkád?
A sárgamuskotály szőlőből készült, és van egy új kedvenc a tokaji alapborból főzött párlat. Korai furmintot szüreteltünk. Nem elrontott bort főztünk ki borpárlatnak, hanem kifejezetten ezért szedtük le a furmintot.
Létezik pálinkában terroir?
Nem. Nem jelennek meg azok az apró kis különlegességek, amik egy dűlőből szüretelt szőlőből készült borban megjelennek. Viszont a gyümölcs minősége és fajtája nagyon ott van a pálinkában. Van, aki azt mondja, hogy a kecskeméti barack a legjobb, én azt mondom, hogy a gönci. Végül is, ez már terroir, ha nem is olyan szűken vett terroir, mint ahogy a szőlőknél szokás. De évjárat, az létezik, én készítek évjáratos pálinkákat is.
Akkor érdemes elrakni a jó évjáratot pálinkából?
Igen, de például a vilmoskörte és a sárgamuskotály nagyon érzékeny az oxidációra, vagyis idővel veszt a gyümölcsösségéből, az illatosságából.
A pálinka nem húzós, zúzós, kaparós, hanem illatos.
Miért jöjjenek el a te előadásodra Erdőbényére?
Erdőbényének a szellemiségével megegyező, vagyis a kézműves szellemiséggel megegyező termékeket fognak kóstolni. Még ha nem is kézzel magozzuk a barackot, a 130 üveg szederpálinkámhoz nem indítják be az offszet gépet, azt kézzel szitázzák le, és az idei szederpálinkánk Olaszliszka és Erdőbénye határáról lett szüretelve.
És Erdőbénye egy jó hely, jöjjön mindenki!

Párlat kurzus
Pelle Lászlóval (Pelle Párlat)
10h, 13h, 17h-tól. Részvétel előzetes jelentkezés alapján!

Fotó innen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Útban a tökéletes gulyás felé

Hogy készül a gulyás?
Amikor a tökéletes lecsót készültem megfőzni, akkor a gulyásról is kikérdeztem az ismerőseimet. Most a kedves olvasók véleményét is szeretném megtudni! Mielőtt leírom az összesített eredményt, megosztok pár számomra érdekes szokást:
  • jó gulyás hátszínből készül
  • legalább annyi zeller van benne, mint krumpli
  • cukrot kell bele karamellizálni
  • sok lestyánnal
  • tejföllel
És van pár olyan is, amit én is szoktam csinálni:
  • erős marhaalaplével öntöm fel
  • a hússal csak a krumpli fő együtt, a zöldségek külön, és csak a végén kerülnek a bográcsba
Apropó bogrács: ebben mind a negyven válaszadó egyet értett, jó gulyás csak bográcsban készülhet.
A válaszok alapján szeptember 25-én Erdőbényén megpróbálom elkészíteni a tökéletes gulyást. Remélem sikerül!

Hetedhét Pásztortüzek – Szüreti Nap
2010. szeptember 25.
Erdőbénye
P r o g r a m o k
Kovácsműhely, Vörösmarty u. 1.
10 órától – 17 óráig műhely látogatás, 12 órától 14 óráig mesterség bemutató

Kádárműhely-múzeum

Szűcs János Hunyadi u. 49. műhelylátogatás 10 órától – 17 óráig

Művelődési Ház, Kossuth u. 38.
Művelt Alkoholista – Furmint szimpózium 14 órától

9 órától – 11 óráig gyermek kézműves-játszóudvar – Hetedhét kitűző készítése

Nyitott pincék – 10 órától

Tájház, Kossuth u. 52. – BLOGGER KONYHA
Nemzeti ételek
Chili és Vanilia – Fregula sarda
Fűszer és Lélek – Gulyás
Liga Füge – Túróslepény vagy almásrétes, hamuban sült töltött alma
Malackaraj – Igazi chilis bab
Délutántól liptói körözött, erdélyi padlizsánkrém, tepertőkrém házikenyéren
Doromb Tanoda Szilágyi Áron vezetésével
Párlat kurzus – Pelle Lászlóval
(Pelle Párlat) 10 óra, 13 óra, 15 óra, 17 óra – előzetes jelentkezés alapján
Szüreti Felvonulás a Sportpályáról 13 órakor
Játszótér – Rendezvénytér, Mátyás király u.
Kézműves piac és vásár 10 órától szörnyen finom házi lekvárokkal is!
Kézműves játszóház 12- 16 óráig
Megnyitó – 14 órakor
köszöntőt mond Kántor Dezső polgármester
Kádártánc
FolkBEATS sátor
autentikus népzenei és világzenei színpad 14,30 órától
Közreműködnek:
Apnoe – Magyar népzenei alapokon nyugvó fúziós zenék, Cantara – Magyar és germán eredetű népzene, modern klasszikusokkal ötvözve, Lingara – tradicionális roma zene és tánc, Orthent – világzene, Shkayach – tradicionális zsidó ének, Hypernomad Live Essence – globális, új népzene, Yanka Rupkina – ének (Bulgária), Kolyo Ivanov duda, tapan (Bulgária), Szilágyi Áron doromb.
1830 órakor – gyülekező a Játszótéren a közös tűzgyújtáshoz.
Varga Mihály bugaci dudás – mesemondó
19 órakor Erdőbénye dűlőiben pásztortüzek gyúlnak
Gyertek!!!!

Kategóriák
Egyéb kategória

A boldogságos gyüttment élet

Válasz a „Drága Eszti, Gábor és porontygyerek Dávid!” című levélre
Szabó Melinda írása. Melinda Hegyaljai fotói itt találhatóak.
Érdekes volt olvasni Novák Péter János írását és élményeit. Sok dolog felsejlett, s rengeteg igazság van benne. A képek, amiket feltöltött az oldalára (novakpeterjanos.tumblr.com) mind elgondolkoztatóak és akár megrázóak is lehetnek.
Mégis miért érdemes ellátogatni erre a vidékre, s hogyan lehet boldogan eltölteni az időt. S a nagy kérdés, ha a helybéliekkel akarunk beszélni, azt hogyan tegyük? 🙂
Zack & pack közel három évet töltöttem el Tokaj-hegyalján, mint „betelepülő”.
Első körben én is szerettem volna beszélgetni a helybéliekkel, de amíg nem ismered a környéket, addig miről beszélsz és fordítva, hogy ismernéd meg a környéket, ha nem beszélsz a lakókkal 🙂
Így hol biciklire, hol autóba szálltam és mentem és mentem. A környező szőlődűlők is rengeteg szépséget rejtenek. Különböző időszakokban a szőlő fejlődése mellett megcsodálhatóak voltak az egyéb növények, melyek látványa vidám hangulatot hozott, ilyenek, mint a napraforgók, búzatáblák, bodzások, csipkebokrok és réti virágok, s az almáskertekről se felejtkezzünk meg.
Ha magasabb vidékeken, alias dombokon, amit itt hegyeknek szólítanak jártam, a gyönyörű völgyek és vizek látványa fogadott. A mádi Király dűlő látványa fenomenális 🙂 A Dereszla dűlőről látni lehet a Bodrogot, s tiszta időben a Sátorhegy is jól kivehető. A Terézia és Teleki dűlőkről az alföldi területek egyhangúságát a rengeteg víz, így csatorna, tó teszi cirkává. S ha már a vizekről beszélek, ne felejtsük el a horgászatot, amit a Bodrog Tisza folyók adta lehetőségeken túl a csatorna különböző szakaszai és a horgásztavak még érdekesebbé tesznek. Itt had említsek meg csak 3 hármat a teljesség igénye nélkül: Ondi utcai, ami Szerencs mellett van, teljesen családbarát: játszótér, állatpark és szabadtéri sütési lehetőségek vannak, plusz kemence, amiben kenyérlángos mellett más ételeket is elkészítenek kérésre. Itt rendszeresen szoktak lenni szervezett programok, versenyek. A következő, ami nagyon tetszett, az az Erdőbénye előtti horgásztó, s ne feledkezzünk meg a Tokaj és Tiszaladány közöttiről sem. Mindezeket úgy írom, hogy nekem a horgászat egy olyan sport volt régen, amiről az az elképzelésem volt, hogy csak azoknak a férfiaknak kell, akiket az asszony már kicsinált… 😀 Aztán, amikor láttam a helybéliek lelkesedést a halak iránt, elgondolkoztam, persze kezdetben csak néző voltam, maximum hattyúkat etető. Egy szép őszi napon csak kifogtam életem első halát, ami nem volt nagyobb egy verébnél, s ráadásul ő fogta ki magát, mivel én elmentem almát szedni a bot meg bent maradt a vízben 😀
A kajakozás is szuper tud lenni, s ha valaki gyorsabban szelné a vizeket motorcsónakozhat, s persze ott a klasszikus sétahajózás is.
Na ennyit a természetes vizekről 🙂 oké a strand kimaradt, de hivatalosan csak egy van a rakamazi oldalon. Az már más kérdés, hogy a bányatóban is sokan hűsölnek a tiltás ellenére.
A vizekre még visszatérek később. Most jöjjön egy kis épített emléktúra.
Mivel a vidék a korábbi évszázadokban fontos kereskedelmi központ volt, így számos náció képviseltette magát itt, s hagyott hátra rengeteg épített örökséget. A környék tele van régi templomokkal és emlékhelyekkel, így mindenki megtalálja a neki érdekes irányzatot. Erről rengeteget lehetne regélni, de komolyan, hihetetlen sztorik vannak.
Ha bejártuk az összes vallással kapcsolatos helyet, jöhetnek a várak, kastélyok.
Emlékszem 2 éve volt egy maratoni vártúrám. Kezdhettem volna Tokajban, de ott az ásatások még nagyon gyerekcipőben járnak, így nem sok a látnivaló. Első állomásom Sárospatak volt, majd a szlovák területen lévő Borsi, ahol a Rákóczi várat lehetett megnézni. Széphalom következett, Kazinczy emlékére. Majd Füzérradvány, a hatalmas kertjével, ami most csak 15ha, de régen 140 hektár volt, s ha minden jól megy, hamarosan újra egyesítik a területeket és egy golfparadicsomot telepítenek oda, s a kastélyból szálloda lesz. Innen tovább a Fűzéri várba haladtunk, majd jött Hollóháza. Estére értünk Boldogkőváraljára, ahol a naplemente köszöntött minket 🙂
S a nap végén még „raliztunk” egy kicsit a tállyai dimbes-dombos utakon 🙂
Röviden még a várakról-kastélyokról:
Szerencsen is van egy nagyon szép vár, amit felújítottak és kulturális központtá alakítottak.
A Tolcsva fölött lévő Kincsem dűlő tetején is van egy kastély, ami igaz elég romos, de ha valaki nagyon kíváncsi, akkor érdemes megnézni belülről is, általában zárva tartják, de gyakorlatilag nincs is ajtaja, szóval némi akrobatikával be lehet lesni… na jó ez nem publikus 😀
A kastélyokra is érdemes még visszatérni majd a borászatok kapcsán!
Húúú, annyi minden van, nem is tudom, hol folytassam, rengeteg emlék tódul most elő.
Talán jöjjenek most a nyár végi és őszi mulatságok 🙂
A Zempléni fesztivál 🙂 rengeteg helyszínnel és programmal várja a vendégeket, igaz én csak 2 helyszínt látogattam meg, Tolcsvát és Tokajt, de így is remekül éreztem magam.
Tolcsván az Orémus borászat kertjében van egy gyönyörű kastély, a klasszicista Stépán-kúria, aminek a szalonjában volt egy koncert, majd a kertben grill party, szuper volt!
Tokaj főterén pedig jazz koncertek voltak, amiket a közönség még szakadó esőben sem hagyott el, mindenki ott ült az ernyője alatt, s hallgatta a muzsikát.
Bénye-Bénye 🙂 (BMB nap) a tavalyi első fesztiválra bringával érkeztem, ami nekem külön élmény volt. Próbáltam mindenhova benézni, kóstolni és faggatni a gazdákat a titkokról, specialitásokról. Hatalmas volt, finom ételek és borok, szuper hangulat 🙂 Voltak vicces helyzetek is, pl az Ábrahám pincénél, ahol száraz bort kértem, s félédeset kaptam véletlenül. Hatalmas szakmai szöveggel meg lett magyarázva, hogy a glicerinek és az esetleges kevesebb hordó, így alacsonyabb fenol-tartalom, de ugyanakkor a barrique adta simaság csalt meg engem, s érzem ezt a csont száraz bort édeskésnek 😀 hahahaha aztán kóstolás, s a gazda belátta, hogy csere történt 😀 de hallhattam egy jó kis előadást 😀
A Hommona birtok provance-i hangulata, a Te nagyszerű ételeid, s a remek pétanque mulatság fenomenális volt, a pont az i-re 😀
Terézia-nap: A Gróf Degenfeld Borászat Terézia napján, a Terézia dűlő tövében, ahol a birtok is van, több éve rendez nyílt napot főzéssel és pincelátogatással. A vendégek ilyenkor megnézhetik a történelmi Kossuth prés működését is; betekintést nyerhetnek az üzemi borászkodáson túl a pincés érlelés szépségeibe, ha nem néz oda a túravezető, akkor érdemes megnyomkodni a párnás pincepenészt a falon, a Cladosporium cellarét, na jó, ne mindenhol, szegény, had maradjon életben 🙂
Harcsa-party: hmm jmai 🙂 Tavaly ősszel került megrendezésre először ez az egynapos mulatság, Tokaj főterén, a Hétszőlő Rákóczi pincéjének teraszán, számos borászat képviseltette magát itt az éttermek és egyéni amatőr horgász és szakács bajnokok mellett. S természetesen szólt a jazz, amit a verőfényes őszi napsütés koronázott meg 🙂
S ezek a mulatságok csak egy kis részei, az ezen a vidéken szervezett programoknak.
Ha kimulatta magát az ember, akkor jöhetnek a borászati túrák, érdemes végigjárni a helyi pincészeteket, megnézni a szüreti feldolgozást, pincét látogatni, bórt kóstolni.
Hol együnk egy jót?
S ha már csömört érez ezen élményekből, akkor jöhetnek az éttermek, Bodrogkeresztúron, Tokajban, Tarcalon, Szerencsen és persze Tolcsván, Tállyán … Sárospatakon is vannak remek helyek. Mind más és más: az elegáns kastélyi körülményektől kezdve a vidéki „úri paraszt” hangulaton át a francia bohém feelingig minden megtalálható. Még egy finom, közepesen átsütött Texas ranger stake is rákacsinthat a szerencsés szerencsi fürdőzőre, ha már teljesen ellazult a különböző gőzkabinokban.
Annyi remek hely van még, nem győzöm sorolni, s tudom, hogy nagyon sok kimaradt, bocsánat.
 
Hol igyunk egy jó kávét?
Chateau Dereszla Vinotéka, Gróf Degenfeld Kastélyszálló, s Tokajban is van 2 jó kávézó.
 
Hol igyunk finom sört?
Szegiben, a falu szélén van egy borászat és borozó, ahova főzött, csapolt sört is hoznak, s odajárnak a környező településekről sört vásárolni, mint mások a tej automatához 😀
 
Ha a kulináris élményekből sok lenne, jöjjön egy kis lazítás 🙂
Tarcalon, az Andrássy kúriában lévő fürdő, melyben különböző szaunák és gőzkabinok is várják a vendégeket, szabadon látogatható, nem kell szállóvendéggé válni használatukhoz 🙂
Szerencsen a közfürdőt pár éve újították fel, s a régi hangulatos formák, stukkók-boltívek mellett itt is számos szauna és fürdő várja a pihenni vágyókat, s a kültéri napozó.
Mind a két helyen van masszőr a megfáradt derekaknak 😀
S ha már tényleg csömörünk van a sok élményből, akkor jöhet Miskolc- Lillafüred és a többiek… lehet az falmászás a régi gyártelepen kialakított Factory arénában vagy túra Bükkszentkereszten… mind szuper 😀
S, ha visszatérnék, s jól esne egy kis munka utáni mozgás, akkor tenisz 😀 Kerekes Áron tokaji pályája tavaly lett átadva, s egy barátságos csendes környéken adogathatunk.
És persze ne felejtsük el a kutyát megsétáltatni a szőlő dűlök között, s télen vihetjük vadászatra is 😉 Amikről megint csak sokat lehetne mesélni 😀
Melinda
Kategóriák
Egyéb kategória

Víz, víz és kenyér a Zemplénben


Tegnap hatalmas eső esett itt a Zemplénben. Reggel elmentünk egy régi barátunkhoz látogatóba Telkibányára, és már odafelé is izgalmas volt az út a sok víz miatt, de hazafelé csak negyven kilométeres kerülővel jutottunk haza, az Aranyosi-völgyet ugyanis lezárták árvíz miatt.
Voltam már többször Telkibányán, de eddig nem tudatosult bennem igazán, hogy mennyire gyönyörű falu! Erdőbénye határában a polgármester nézte aggódó arccal a patakot, de akkor már kezdett csitulni az eső, remélem nagy baj nem történ éjjel se a faluban.
A kenyérrel vannak gondok errefelé, legtöbb helyen csak vacak előreszeletelt kenyeret árulnak, de ha nem azt, akkor se valami fényes a minőség. Gondoltam kipróbálom a Karancsot, mit tud. Nagyon féltem tőle, mert emlékszem még arra, amikor nekünk is valami hasonló volt otthon, és jó kenyeret, vagy normális süteményt nem lehetett benne sütni, pedig szegény édesanyám mindenféle cserepeket rakott az aljába, hogy ne égessen annyira.
Biztos ami biztos, vettem a Culinárisban angol, Hovis márkájú élesztőt, és jelentem, a kenyér nagyon jól sikerült!
Jó érzés ebben a hidegben, esőben friss kenyér illatára hazajönni.

Hozzávalók a kenyérhez:
1 kg simaliszt
2 csomag szárított élesztő (2X7g)
1 ek tengeri só
1 kk kömény
1 kk durvára őrölt bors
2 ág kakukkfű levélkéi (ha már minden tele van kakukkfűvel)
7 dl langyos víz

Alaposan kidagasztottam a kenyeret, hagytam duplájára kelni, majd sütőpapírra borítottam, és pihentettem még húsz percig. Kicsit megformáztam a pihentetés előtt, de nem vittem túlzásba. Legnagyobb hőmérséklete felmelegítettem a sütőt, ezen ez 8-as fokozat, majd ezen is sütöttem szép pirosra, nekem 35 perc alatt sült meg.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kakukkfű!!!

Sokszor kérdezitek, hogy mikor érdemes a vad kakukkfüvet szedni. Hát most!
Hatalmas kakukkfűmezők virítanak országszerte, én Gyálon is és Erdőbényén is szedtem mostanában elég sokat, úgy látom mindenhol kihajtottak azok a magok, amik évek óta csak arra vártak, hogy elég esőt kapjanak. Hát, most megkapták, most már csak a sok napsütés hiányzik, hogy messze vigye az illatukat a szél!

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye: XIII. kádárnap

2010. június 12-én tartják Erdőbényén a XIII. kádárnapot. Egész nap nyitott pincék, bórkostolás, finom falatok, szakmai bemutatók. Mint, ahogy azt a mondás is állítja: a jó kövér bornak, a tokaji aszúnak egészséges, kövér hordókra is szüksége van. A mai napig ezért van a szőlőtermesztéssel együtt a hordókészítésnek, a kádár szakmának is nagy hagyománya Erdőbényén. A világon egyedül az erdőbényei kádárok őrzik az apáról-fiúra szálló kádártánc eredeti lépéseit, amely a nyaranta megrendezésre kerülő Kádártalálkozó alkalmával is bemutatásra kerül.

Programok:
Kádártermék kiállítás és szakmai fórum a Művelődési Házban
10 órától Nyitott pincék vendég borászatokkal, vendég kádármesterekkel, pl:
Ábrahám Pince – Rákóczi u. 1.
Homonna Szőlőbirtok – Hunyadi u. 61.
Vendég borászat: Káli Kövek
Gasztronómia: Sárga Borház

Nyitott kádárműhelyek
Miklóssy Kádár Kft – Tompa u. 18.
Vendég borászat: Tokaj Oremus
Kádárbemutató: 11 óra és 16 között
Hotyek Attila – Dombi S. u. 2.
Vendég borászat: Ferenczi Pincészet Szekszárd
Debreczeni Szőlőbirtok Etyek
Kádárbemutató: 12 óra és 18 óra között

Tanyalátogatás – „Biofarm” – Erdőbénye Liget
10 óráról – 12 óráig tanyalátogatás
14 órától – 16 óráig sajtvásár a Mátyás király u. 67. sz. alatt
10 órától kézműves vásár és piac – Játszótér Mátyás király u. 59.
10 órától Mesterség bemutató a Kovácsműhelyben – Vörösmarty u. 1.
10 órától Kádárbemutató a Tájházban – Kossuth u. 52.
Gyermekeknek:
10 órától – 14 óráig a Játszótéren – Kézműves játszóház Herczeg Máriával
11 órától Bábelőadás a Játszótéren – Vásártér címmel a Mesebolt Bábszínház előadásában