Címke: vega

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtoskörte boros krumplipürével VKF

Mikor még csak a címét olvastam Chilii VKF kiírásának, azt hittem, azokról az ételekről kell majd írnunk, amiket szinte mindig eszünk nyaralás alatt. Gondoltam, megint kiderül rólam valami furcsaság, úgyhogy le is írom. Talán a gyerekkorombeli balatoni nyaralások származéka az, hogy nekem nem nyaralás a nyaralás rántott sajt nélkül. De nem ám Camamber, meg ilyenek, hanem mezei Trappista, rizzsel, és tartárral. Otthon soha nem csinálok, de kifőzdékben szeretem. Fel is kutattam, hol lehet Budapesten a legjobbat kapni: az IKEA-ban. Nagyon finom, picit kapros, picit kapribogyós tartárral árulják az étteremben.
Visszatérve a VKF “feladványhoz”, eredetileg mindenféle közelkeleti, és mediterrán receptek cikáztak a fejemben a nyaralás szó kapcsán, de mivel egy hete jöttem haza egy rövid magyarországi nyaralásból, ahol remekebbnél remekebb sajtokat (naná, hogy megint sajt) volt szerencsém kóstolni, hazai vizeken maradok. Bár a recept kifejezettem az Őrségi Ínyes sajtjaiból készült, szerintem nyugodtan helyettesíthető más, csípős, pikáns kék sajttal.
Mivel a körte édes, a sajt pedig nagyon karakteres, gondoltam elbír még egy extra krumplipürét, ezért a tej felét fehérborral pótoltam, és belekevertem egy fej hagymát, amit vajon egy teáskanál cukorral előzőleg karamellizáltam.
Hozzávalók a körtéhez fejenként:
1 körte félbevágva, fél percig blansírozva
1 ek Gourmet sajtkrém*
1 szeletke Brie az Őrségből*
Bors
A körtéket megtöltöm a sajtokkal, borsozom, majd öntök alá egy pici fehérbort, és alufóliával letakarva megsütöm úgy, hogy az utolsó öt percben kapjon egy pici színt.
Hozzávalók a boros krumplipüréhez:
Héjában főtt krumpli
Vaj
Tej
Fehérbor
Szerecsendió
Só, bors
Karamellizált hagyma
*A sajtoknak ez a neve.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tökmagos krokett

Az előző saláta mellé volt ez a krokett a “köret”. Így még egy férfiember is jól tud lakni egy salátával. A krokettbe én mindig teszek egy csipet szódabikarbónát, és egy pici reszelt sajtot, mert így sokkal könnyebb lesz, és nem szívja meg magát olajjal. Az alapszabály, hogy a liszt mennyiségének mindig a harmadának kell lennie a krumpli súlyához képest.
Hozzávalók:
30 dkg krumpli (főzve, áttörve)
10 dkg liszt
1 tojás
Só, bors, szerecsendió
5 dkg reszelt sajt
2 ek tökmag
Prézli a bundázáshoz

Kategóriák
Egyéb kategória

Tökmagolajban pácolt kecskesajt saláta

Az őrségi sajtosnál vettem egy pici üveg tökmagolajban pácolt kecskesajtot. Annyira tömény, hogy szinte csak olyan picit kell belőle használni, mintha szarvasgomba lenne. Először csak magában tettem a salátára egy marék pirított dióval, de aztán muszáj volt dobnom még rá két savanykás almát apró kockákra vágva, mert még így is csípett 🙂 Gondolom minden sajtnak jót tesz a tökmagolaj karakteres íze, nem csak a kecskesajtnak, úgyhogy ha elfogyott belőle a kecskesajt, megpróbálom, mit hoz ki egy egyszerű fetából. Ebédre ettük tökmagos krokettel, mert friss kenyér nem volt itthon. Nagyon finom volt egy jó kis hideg rozéval.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mézes padlizsán

Tizenöt éve, hosszabb időt töltöttem Svédországban. Mondhatom, hogy annak ellenére, hogy a svéd konyha nem tartozik a világ legremekebb konyhái közé, én ott lettem igazi gasztromán. Mai szemmel visszanézve szinte már hihetetlen, de akkoriban még csak elképzelési voltak az embernek a nemzetközi konyháról. Mai napig van olyan Magyarországon, aki azt hiszi, hogy a Milánói makaróni olasz étel, de ott minden pizzériában olaszok dolgoztak, csodálkoztam is, mennyire finom az igazi pizza, pedig van egy olasz nagynéném, de ő pizzát nem süt soha. Sok olyan étteremet találtam, ami azóta sincs itt, pl. ilyen a libanoni (a kedvencem). Ezt a padlizsánt is egy libanoni étteremben ismertem meg, de sajnos nem Libanonban, hanem a göteborgi télben. Azóta persze találkoztam ugyanezzel Izraelben is, csak ott korianderrel készítették. Azon a télen örökre elvesztem a közelkeleti és a magyar konyha közötti harcban. Főleg ha padlizsánról van szó!
Én megeszem csak úgy magában is, a férjem jobban díjazza egy jó nagy szelet marhahús köreteként.
Hozzávalók:
2 db padlizsán hosszában négyfelé vágva
A mázhoz:
4 ek méz
4 gerezd fokhagyma apróra vágva
Reszelt citromhéj, vagy gyömbér
Chili pehely
Egy citrom leve
Só, bors
1 csokor petrezselyem apróra vágva
A hozzávalókat összekeverem, és a felével bekenem a padlizsánokat. 20 percig 200 C fokon sütöm, majd rákenem a maradék mézes masszát. Még sütöm 10 percet, úgy, hogy az utolsó 5 perc grill fokozat.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bene Israel-Indiai sólet

“Valódi” sólet receptje itt olvasható.
1931-ben több mint 24000 zsidó élt Indiában A cochini zsidók, a Bene Israel „kaszt” tagjai, és a bagdadi zsidók leszármazottjai. Most a Bene Isrelről írnék pár sort.
A legelfogadottabb verzió szerint a „Benék”ősei kereskedő hajón utaztak Izraelből Indiába, de hajótörést szenvedtek Konkan partjánál. A többi már csak valószínűleg legenda: tizennégy ember élte túl a balesetet, 7 nő, és 7 férfi. (Mintha már máshol is olvastunk volna hasonlót!) Kiúsztak a partra Navgaon falunál, és a mezőgazdaságban, ott is leginkább az olajkészítésben kezdtek el dolgozni. Az idők alatt a leszármazottaik fokozatosan elhagyták a vallásuk sok szabályát, egy párat kivéve, és elfelejtettek héberül. Továbbra is megtartották a szombatot, ilyenkor tartózkodtak a munkától. Körülmetélték a fiaikat, a születésük utáni nyolcadik napon, és nem ettek olyan halat, aminek nem volt egyszerre pikkelye és uszonya is. Bár még mindig tartottak pár zsidó ünnepet, ezeknek indiai neveket adtak, és sokban megváltoztatták megünneplésüket. Nem úgy, mint a Hanuka megünneplését.

A Bene Israel legenda szerint isz. 1000 és 1400 között egy zsidó kereskedő érkezett Nyugat-Indiába, David Rahabi. (Szerintük Maimonidesz testvére) Rahabi nagyon meglepődött, hogy zsidókat talált Indiában, és elhatározta, hogy felvilágosítja őket a zsidó tradíciókról. Kiválasztott három embert, akiknek Talmudot, és más szent szövegeket tanított. Ez a három ember később a Kaji nevet viselte, ami arabul bírót jelent. Úgy hiszik, ekkor kezdett a Judaizmus újra elterjedni a Bene Isrel „törzs” tagjai között.
Indiai sólet:Nem véletlen, hogy ez egy hús nélküli étel. Ez is jó példája annak, hogy mekkora hatással voltak az indiaiak az ott élõ zsidókra. Szombati étel hús nélkül: csak az askenázoknak van hiányérzete, ha meghallják.
Hozzávalók: 30 dkg csicseriborsó éjszakára beáztatva

3 nagy fej hagyma

Egy kis kókusz lereszelve, a levével együtt

Vagy: 3 ek kókuszreszelék és egy kókusztej konzerv (én ezt használtam)

3 ek ghí vagy vaj

Egy ujjnyi reszelt gyömbér

2 tk õrölt fahéj

3 tk õrölt kurkuma

3 tk õrölt szegfûbors

1 ek õrölt rómaikömény

1 ek õrölt koriander

4-5 paradicsom apró kockára vágva

3 ek méz2 chili paprika

Só

A vajon megfonnyasztom a hagymát, ráöntöm a csicseriborsót, annyi vízzel, amennyi ellepi. Hozzáadom a paradicsomot, a kurkumát, a chilit, a kókuszt, és a fahéjat. Megsózom. Mikor félig megfõtt hozzáadom a maradék fûszereket és a mézet is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sörös rókagomba

Az az igazság, hogy ez az étel eredetileg sima márványsajtos rókagombának indult, de elsóztam 🙂 Fehérbor nem volt itthon, tejjel pedig nem akartam lágyítani a sajt pikáns ízét, úgyhogy belezuttyintottam egy jó pohár sört. Annyira jó lett a végeredmény, hogy legközelebb már akkor is így fogom készíteni, ha nem kell menteni a menthetőt!
Hozzávalók:
50 dkg rókagomba
2 ek vaj
20 dkg márványsajt
2 dl tejszin
Só, bors
Szerecsendió
2 gerezd fokhagyma
2,5 dl világos sör
2 ek étkezési keményítő
A gombát vajon rövid ideig dinsztelem, fűszerezem. Hozzáöntöm a tejszint, és a sörrel elkevert keményítőt. Kettőt keverek rajta, amíg besűrűsödik.
A tészta még a múltkori gyúrásból maradt szárítva.

Kategóriák
Egyéb kategória

A napfény íze

Így nyáron még egy olyan elkötelezett húsevő is mint én, néha valami könnyűre vágyik. Valamire, amiben nincs hús, viszont kellemesen fűszeres, illatos, ami mellé jól esik egy pohár hűvös fehérbor. Számomra ez a sült paprikás spagetti.
A sült paprikában benne van szinte minden nyári íz. Édes, ugyanakkor füstös is egy picit, ami a régi tábortüzeket juttatja eszembe. Gyönyörű piros, amit még izgalmasabbá tesz a fehér feta, ami körülöleli. Ha szerencsém van, akkor van itthon valami jó illatos kecskesajt, vagy házi juhsajt is, amiben van valami vadság. A legelők köszönnek vissza az ízében. És akkor eszembe jut a kakukkfű, amit minden nyárom zsákszámra gyűjtök, és szárítok, de most éppen még frissen illatozik a hűtőben. Aztán ott van még a citrom reszelt héja, az olajbogyó, amitől pedig olyan mediterrán hangulata lesz a vacsorának, hogy nyugodtan beleszórhatok egy marék görögbazsalikomot, és a gondolatok messzire repülnek… Kettesben vacsoráztunk, mikor a fiunk már lefeküdt 🙂
Két szép piros paprikát a gáz lángján megsütöttem, majd forrón műanyag dobozba tettem
Egy serpenyőben olívaolajat forrósítok
Erre szórok 15-20 dkg feta kockát
Ha van, egy pár kanál kecskesajt krémet, vagy reszelt juhsajtot
2 marék felkarikázott olajbogyót
2 gerezd összenyomott fokhagymát
Kakukkfüvet
Görögbazsalikomot
Borsozom
A végén hozzákeverem a közben megpucolt, és csíkokra vágott paprikát
Bele reszelek egy fél citrom héját
Spagettivel tálalom.

Kategóriák
Egyéb kategória

Cukkíni megint

Megpróbálom korlátozni magam a cukkíni receptek ontásával 🙂
Ennek a mostaninak az alapötletét amúgy is CV-től loptam, csak annyiban módosítottam, hogy azzal töltöttem, ami az én hűtőmben volt, és még tettem bele egy marék diót, hogy jó ropogós lehessen a töltelék.
A cukkínit darabokra vágtam, kikapartam a belsejét, hogy kis csészeszerűséget alkosson.
A cukkíniket pár percre forró vízbe dobtam, blansíroztam. Utána megtöltöttem a sajtkeverékkel:
Darabokra vágtam három féle sajtot (Saját készítésű gomolyát, Roqufortot, Trappistát)
Megpirítottam két marék diót
Összekevertem őket, és tettem hozzá egy csokor friss bazsalikomot
Sóztam, borsoztam
Előmelegített sütőben pirosra sütöttem.
Nyári rizst készítettem hozzá, ami szerintem annyira jól sikerült, hogy külön posztot érdemel, remélem, sokan kipróbálják majd! Remek cukkíni összefoglaló itt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye napok: Házi sajt készítés, Gomolya

A házi gomolya is mindig Erdőbényét juttatja eszembe. A juhászt Bacsónak hívták Bényén, és nagyon jó barátja volt nagyapának. Volt olyan, hogy megkérte, hogy helyettesítse, amíg valami dolga akadt. Nagyapám szeretett fa árnyékában szunyókálni, úgy, hogy a kalapját a szemére húzta, úgyhogy ez a „munka” remek volt számára 🙂
Erdőbényén (és a többi Tokaj-hegyaljai faluban is) nagyon későn szüretelnek, hogy az aszúnak legyen ideje összetöppedni. Sokszor volt olyan, hogy a pocsolyák már be voltak fagyva, és esett a hó, mikor szüreteltünk. Abban a hidegben nem éppen élvezetes dolog az aszú szemeket szemezgetni a szőlőfürtről! A szőlő messze van a házaktól, gyalog akár negyven perc is lehet. Ilyenkor szekérrel mennek, hogy a leszedett szőlőt valaki be tudja hozni a házhoz. A nagy távolság, és hideg miatt a kisgyerek (ebben az esetben én), és a már betegecske öregember (nagyapám) otthon maradnak, és várják a szekeret, és a szüretelőket. Egyszer a birka pörkölt is nagy meglepetést okozott számunkra. Reggel anyuék odakészítették a birka pörköltet főni, és meghagyták nekünk, hogy figyeljünk rá. Mivel a konyha messze volt a jó meleg szobától, ahol mély álomba merültünk, nem éreztük a figyelmeztető szagokat. Mire a család hazajött, a pörkölt annyira leégett, hogy a füstöt vágni lehetett, de még a konyhát is ki kellet meszelni.
Visszatérve a gomolyához: Bacsó juhásznak mindig ott lógott a jófajta gomolya a fán. Nemrég Szidbádéknál olvastam, hogy ők is készítenek sajtot. Úgyhogy én is megkívántam. Sajnos juhnyáj nincs a közelünkben. (Tudja valaki, hol lehet juhtejhez jutni manapság?) Ezért házi tehéntejet vettem, és abból készítettem a gomolyát. Nagyon finom, erős gomolya íze lett, sokkal jobb, mint amit a piacon lehet venni. Sajnos igazán nem volt ideje megérni, de csinálok majd megint, és az talán megéri a tökéletes érettségi fokot.
Házi gomolya sajt készítése:
10 l házi tehéntejet (fontos, hogy ne legyen pasztörizálva, mert akkor nem alszik meg) 35 Celsius fokra melegítek folyamatos kevergetés mellet. Fontos a folyamatos kevergetés, hogy ne égjen oda, és mindenhol egyforma meleg legyen a tej.
Ekkor hozzáadok 5 ml Brun márkájú tejoltót. Más tejoltó is megfelel, Budapesten ezt lehet kapni. Hagyom megaludni a tejet. Ez legalább 2-3 óra, de nyugodtan maradhat így akár egy napot is.
Éles késsel apró kockákat vágok az alvadékból, és így pihentetem még egy órát. Ekkor lehet fűszerezni. Most csak egy pici sót tettem bele, hogy jó savanykás maradjon, és egy pár szem zöldborsot (konzerv).
Ritka szövésű pamut kendőbe borítom, és felakasztom csöpögni. Egy napot hagyom így lógni, de ősszel és tavasszal, mikor 15 foknál nincs melegebb, akkor két napig is maradhat.
Mikor kiborítom már kész van, de ha van kedvünk, még préselhetjük, sőt, akár 2-3 hónapig érlelhetjük is, de a gomolyát érlelés előtt füstölni kell.
Legközelebb egy kemény, érlelt sajtot csinálok.

A Judapesten szíriai party ételt főztem.
IN ENGLISH:
Preparing home-made „gomolya” ewe-cheese:
Heat 10 litres of home made cow milk to 35 Celsius while stirring it continuously (it is important to use non pasteurised milk, otherwise it won’t turn sour).
Make sure that it is stirred continuously and not being burnt and also that the milk is heated evenly. Then add 5 ml of Brun marked rennet. Other type of rennet will do as well but this is the brand that can be bought here in Budapest. Leave the milk to turn sour. It takes about 2-3 hours, but it can be left like that even for a day.
Using a sharp knife cut the clot into small cubes and leave them like that for another hour. This is when it can be spiced. Now add a bit of salt to ensure it stays sour and also add some peas (canned).
Cover it into a loose fabric and hang it somewhere to drip. Leave it hung for a day, but in autumn and spring (when it is not warmer than 15 Celsius) the cheese can stay for even two days.
Taking it out of the fabric it all ready but if needed or wanted it can be pressed or left for even 2-3 months but the “gomolya” needs to be smoked before maturing.
Next time I am going to make some hard, mature cheese.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye napok: Ez nem túróscsusza!

Ez az étel még csak nem is hasonlít a túrós csuszára. Bár tészta is, tejföl is, és túró is van benne, mégis tejesen más. A lényeg a savanyú vaj, amit egy pár posttal ezelőtt kerestem. Ott Tamara adott egy jó tippet, hogyan is készíthetek savanyú vajat. Bár nem lett olyan, mint az eredeti, mindenestre sokkal jobb, mint a rendes édes tejszínből készült vaj. (Azért azzal is érdemes megpróbálni!)
Kár, hogy az Internet még nem közvetíti az illatokat, mert ennek az ételnek az erőssége a csodálatos illata. A piruló vajnál csodálatosabbat elképzelni is nehéz. Nem tudom honnan származik ez a recept. Talán egy valódi kóser megoldás a szalonna helyettesítésére? Nem hinném! Inkább arra gondolok, hogy egy módja a vaj felhasználásának, mielőtt megavasodna.
Mivel én nyújtófával nem tudok igazán vékony tésztát nyújtani, kénytelen voltam egy tésztagépet bevetni. Még így is jobb lett, mint a bolti tészta.
Tíz deka vajat megolvasztok, és hozzákeverek egy doboz tejfölt. Folyamatos kevergetés mellett addig pirítom a tejfölt, amíg pici barna pöttyökké zsugorodik a vajban. Fontos a folyamatos kevergetés, mert a végén könnyen lekap. (Ez legalább egy fél óra!)
Közben kifőzöm a tésztát, majd a végén összekeverem. A tetejére dobok egy kevés túrót. Ha másnapra is marad, jobb egy zománcos lábosban melegíteni, mint mikróban, mert akkor kicsit leég a tésztával együtt, és az mindenki kedvence 🙂
Érdemes kipróbálni!