Kategóriák
Egyéb kategória

Kelkáposzta főzelék

Nálunk az óvodában nem volt kelkáposzta főzelék. Ennek ellenére téma volt az asztalnál, méghozzá a legjobban gyűlölt ételféleként emlegették a többiek.
Úgy tűnt, mintha csoporttársaimat ezzel kínozták volna otthon a szüleik, az is lehet, hogy büntetésből főztek nekik ilyesmit. Legalább annyira undorodtak tőle, mint amennyire a havonta egyszer a poharunkba kerülő sárgarépa létől, ami viszont tényleg rettenetes volt, és én még akkor se tudtam meginni, ha be akartam bizonyítani, hogy mennyire vagány vagyok, és nem félek semmitől. Mert bizony a rózsaszín műanyagbögrébe merőkanállal mert narancssárga izétől igenis féltem.
Viszont a kelkáposzta főzelék iránti gyűlöletet egyáltalán nem értettem. Én ugyanis imádtam, de persze ezt nem mertem elárulni senkinek!
Aztán első osztályos lettem, befizettek a napközibe, ahol már volt menzás kelkáposzta.
Akkor megértettem! A menzás kelkáposzta főzelék ugyanis tényleg undorító volt! Büdös, rettenetesen sűrű, semmi fokhagyma, és még csak véletlenül se volt benne bors.
Olyan sok volt benne a rántás, hogy a konyhás néni hatalmas ütéssel tudta csak átvarázsolni a merőkanálból a tányérba. Egyetlen jó dolog volt benne, és az a bélszínroló, amit imádtam.
Ehhez képest édesanyám nem vacakolt azzal, hogy külön főzzön nekem a gyereknek. Ő rengeteg fokhagymát és borsot tett bele, nem főzte felismerhetetlen masszává a káposztát, és így volt is rajta mit szeretni. Mai napig az egyik kedven főzelékem.
Hozzávalók:
50 dkg kelkáposzta
30 dkg krumpli
4 gerezd fokhagyma
1 kk kömény
só, bors
1-2 kk pirospaprika
2 ek olaj
1 ek liszt
A krumplit kockára vágom, és a köménymaggal sós vízben félig megfőzöm. A kelkáposztát csíkokra vágom, és a krumplihoz teszem. Annyira pótolom a vizet, amennyi ellepi, ha jól lenyomom a káposztát. Jól megborsozom. Mi akkor szeretjük, ha annyira borsos, hogy csíp egy kicsit.
Nem főzőm péppé a kelt, szeretem, ha meg lehet különböztetni a főzelékben. Én a torzsáját is beleteszem, de sokan nem szeretik. Az olajból, lisztből, fokhagymából és paprikából kevés rántást készítek, és berántom vele a főzeléket. Pár percig még főzöm, amíg kicsit besűrűsödik, majd elzárom alatta a lángot. Fasírttal a legjobb, de virslivel is megteszi.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kelt tészta alapok

Az utóbbi időben sok kelt tésztás levelet kaptam, ezért leírom, hogy nekem hogy szokott a kelt tészta könnyűre, levegősre sikerülni.
A lisztet mindig langyosra mikrózom.
A lisztet mindig átszitálom, bár nem vagyok biztos benne, hogy az így a lisztbe keveredett levegő számít- e a kelt tésztánál is, vagy csak a piskótánál.
Fél kiló liszthez mindig teszek egy kiskanálnyi sikért, vagyis búzafehérjét. Bioboltban kapható, nagyon sokáig elég egy zacskó.
A tésztát minden esetben nagyon alaposan ki kell dagasztani. Ez az idő húsz percnél nem lehet kevesebb!
Nagyon fontos, hogy a keléshez idő kell.
Az első kelesztéssel mindig a duplájára kelesztem a tésztát. Ezt az időt nem lehet megspórolni ki kell várni, és kész. A kelesztő tálat fóliával letakarom, hogy a nedvesség bennmaradjon. Lisztezett deszkára borítom a tésztát, és úgy-ahogy kinyomkodom belőle a levegőt. Ez után formázom, és letakarva, újabb fél óráig kelesztem. Csak ezután kenem meg tojással.
A sütő aljába szoktam tenni egy befőttesüveg tetejébe forró vizet, így sütöm a kalácsot. Ha kenyeret sütök, van olyan, hogy kétszer is kelesztem, mielőtt megformázom.
Tehát a legfontosabb az IDŐ. Nem lehet elspórolni.
Azért egy jó sütő sem árt, meg ha van egy dagasztógép is jól jöhet.

Kategóriák
Egyéb kategória

Baileys torta a hölgyek örömére

Tegnap délelőtt bemutatták a Baileys coffee-t.
Igazán meglepett, hogy az Baileys original-ban nincs kávé. Mindig úgy éreztem, hogy van benne egy kevés, de kiderült, hogy ezt csak azért gondolom (és rajtam kívül még sokan,) mert a nyelv ugyanazon részén értékeljük mindkettő ízt.
Ritkák azok az alkalmak, amikor már délelőtt 11-kor valami alkoholosat iszok, de most nem tudtam ellenállni, bár az-az igazság, hogy nem is akartam. Nagyon örültem, amikor Mirelle lecsapott a cég nagykövete által készített jeges, turmixolt italra, ami könnyű volt és habos, úgyhogy biztosra vettem, hogy ma már sütni fog a nap, és csicseregnek a madarak. Mindenki hallja? Mindenki látja? Süt a nap, és csicseregnek a madarak!
12-kor már Emesével kiegészülve női csacsogást folytattunk a bárbultnál eszegetve, úgyhogy hazafelé a villamoson már biztos voltam benne, hogy felhívom a barátnőimet egy kis csajos mulatságra. (A csajos mulatság, az némi alkoholt, és hizlaló ételeket jelent sok-sok pletykával 🙂
Arra gondoltam, hogy valami krémes, tejszínes édességgel próbálom meg elkápráztatni a lányokat, hiszen ennek mindig hatalmas a sikere. Más is megfigyelte már, akár magán is, azt a mozdulatot, amikor a diétázó barátnő belenyomja az újját a „bűnös” desszertbe, megkóstolja, aztán egyre gyakrabban teszi ezt, végül, mit számit ez az egy alakalom felkiáltással villát ragad?
Fergeteges volt! A lányok öt perc alatt eltüntették!

Hozzávalók:
20 dkg keksz (én shortbread-et használtam)
2 ek puha vaj
0,5 dl Baileys coffee

20 dkg krémsajt (Philadelpia, de a mascarpone is megteszi, ha csak az van otthon)
10 dkg málna (télen mirelit)
porcukor ízlés szerint

2 dl tejszín
1 habfixáló
0,5 dl Baileys coffee

málna a díszítéshez

A keszet ledaráltam, elkevertem a vajjal, és a Baileys-el. Amíg a krémeket elkészítettem, betettem a hűtőbe.
A sajtkrémet elkevertem a porcukorral, és a málnával. Nylon zacskóba töltöttem, és lecsippentettem a zacskó végét.
A habot félig felvertem, beleöntöttem a fixálót, majd 10 másodpercig még vertem a habot, amíg teljesen kemény nem lett. Hozzákevertem a Baileys-t is.
A keksztésztát fél centi vastagra lapogattam kör alakban, majd egy kistányért rátéve körbevágtam.
Váltogatva a málnás és Baileys-es krémeket, egy-egy csíkot nyomtam a habból a tésztára, majd elfordítottam 90 fokot, és megismételtem a csíkozást. Tálalásig hűtőbe tettem, és csak szeletelés előtt díszítettem.
Gyakrabban kéne összejönnünk a lányokkal csak úgy, minden cél nélkül beszélgetni egyet!
Készítettem még egy desszertet, de idő hiányában csak hétfőn posztolom.

Kategóriák
Egyéb kategória

Diós-almás banánkenyér

Már említettem, hogy szeretem a banánkenyeret, különösen sajtkrémmel, de valahogy kicsit unalmasnak is találom, mégis eljön néha az a pillanat, amikor vagy turmixnak, vagy banánkenyérnek el kell tüntetni pár banánt. Most almával, és dióval turbóztam fel, de az igazi extrát a fügelekvár adta amit valaki hozott az egyik brunchunkra, aztán a fele elfogyott, a másik fele pedig ott maradt, majd én hazahoztam. Nem tudom ki készítette, de szeretettel gondolok rá minden pillanatban, amikor egy-egy kiskanálnyi fügelekvárt tüntetek el a számban!
Hozzávalók a süteményhez:
2 érett banán
1 alma
5 dkg dió
0,5 citrom leve
6-7 ek méz
1 dl olaj
10 dkg finomliszt
1 kk sütőpor
0,5 kk szódabikarbóna
2 tojás
1 csipet őrölt szegfűszeg
A banánt villával úgy-ahogy összetörtem, belereszeltem az almát héjával együtt, majd rányomtam a citrom levét. Hozzákevertem a tojásokat, a mézet, majd a diót, amit kézzel kicsit összetörtem, de nem nagyon. A lisztet elkevertem a sütőporral, és a szódabikarbónával, majd a banános masszához adtam. Elkevertem, kibéleltem egy téglaformát sütőpapírral, és 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütöttem.
Mikor kicsit kihűlt, félbevágtam, majd megkentem a fügelekvárral. Bármilyen lekvárral el tudom még képzelni, de a szilva és málnalekvár passzol hozzá igazán.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csöröge

Farsang van ugyebár, de a fánkot én már szó szerint elsütöttem hanukakor. Nem maradt más, mint a csöröge, esetleg a rózsafánk, de a kettő tulajdonképpen ugyanaz.
Csupán a formájuk különbözik.
Hozzávalók:
40 dkg finomliszt
8 dkg vaj
2 ek. porcukor
csipet só
1 dl tejföl
4 tojássárgája
A lisztet a vajjal elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztát gyúrtam belőle. 1-1,5 órát pihentettem hűtőben. Lisztezett deszkára borítottam, majd vékony, kb. 2 mm vastag téglalapot nyújtottam belőle.
Derelyevágóval rombusz formára vágtam, majd mindegyik közepén egy metszést ejtettem. Ezen a lyukon áthúztam az egyik végét, így alakul ki a szokásos csörögeforma.
Forró olajban, oldalanként 2-2 percig sütöttem, majd papírtörlőn lecsöpögtettem. Porcukorral megszórva tálalom.

Rózsafánk:

Ugyanaz a tésztája, és az elkészítési módja is, mint a csörögének, csak nem rombuszformát, hanem három különböző méretű kört szaggatok belőle. A legnagyobb köröket hatszor, a középsőket ötször, a legkisebb köröket pedig négyszer bevágom kissé a szélénél. A legnagyobb körök közepét tojásfehérjével megkenem és a közepeset mélyedésig belenyomom a közepébe, majd a legkisebb kört ugyanígy ragasztom rá.
Forró olajban sütöm ezt is, szintén 2-2 percig oldalanként. Tálalásnál porcukorral meghintem, és a közepébe egy kanál lekvárt is teszek.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fokhagymás kalács

Egyszer valaki kérdezte tőlem levélben, hogy tudnék-e fokhagymás kalács receptet feltenni a blogra. Nem ismertem a fokhagymás kalács receptjét, soha nem ettem ilyet, egészen szombatig, mikor vendéglátóm ezzel a finomsággal várt minket. Ugyanaz az édeskés, de nem túl cukros tészta, mint a challah, de erősen fokhagymás is. Hanna apró kalácskákat fonott belőle, amiből mindenki kettőt kapott. Azt hiszem gyakran fogom én is sütni, nagyon-nagyon finom!
Szombat este bárányragu kísérőjeként ettük, de amikor én megsütöttem itthon, éppen bryndza körözöttet kívánt az uram, és ahhoz talán még finomabb. A kettes fonás igazán egyszerű, középen kell keresztezni a két szálat, majd az alsót áthajtani a felsőn, majd a következőt, egészen addig, amíg a tészta el nem fogy.
Hozzávalók:
50 dkg liszt
1 nagy tojás
3 ek cukor
1 kk só
4 gerezd fokhagyma
2 dl langyos víz
1 zacskó instant élesztő
A hozzávalókból kalácstésztát gyúrtam, majd duplájára kelesztettem. 12 részre osztottam, megsodortam, és kis kalácsokat fontam belőle. Megkentem tojással, megszórtam szezámaggal, majd 200 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mangó kezelő gyorstalpaló

1.40-nél csinálja azt amit én is próbáltam 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Chilis lencsével töltött mangó

Úgy döntöttem, hogy számomra vasárnapig tél van, hétfőn viszont már tavasz! Eshet hó, fújhat szél, lehet mínusz húsz fok, hétfőn már tavasz lesz, és kész!
Addig is még főzök pár téli fogást, olyat például, mint ez a mangó, ami eredetileg körtének indult, de furcsa módon mangó kapható a zöldségesnél, de körte nem. Almában nem tudom elképzelni, de a mangó lehet, hogy még jobb is a körténél!
Nagyon egyszerű étel, kezdők is tökéletes vacsorát varázsolhatnak az asztalra, de nem időtakarékos. Külön kell ugyanis megfőzni a lencsét, majd meggrillezni a mangót, és a hagyma is egy külön kör. Viszont a végeredmény csodálatos, amolyan tüzes vacsora. (Mellesleg kóser ismerősöknek készült, akik gyanakodva néztek a magyar kóser húsra, ezért inkább a vega vacsorára szavaztak, biztos ami biztos! 🙂
Hozzávalók 2-3 személynek:
(fél mangó egy féfinak kevésnek bizonyult, de valami desszerttel egy nőnek bőven elég volt)
2 érett mangó
20 dkg lencse
2 nagy fej hagyma
3 ek méz
2 ek mazsola
2 kicsi chili
2 kk koriander
2 kk római kömény
1 csokor petrezselyem
olívaolaj
só, bors
A mangókat félbe vágtam, és kiügyeskedtem a magját. Hosszanti, és keresztirányban is bevágtam a húsát, vigyázva arra, hogy a héját már ne vágjam át. Kifordítottam a mangót úgy, hogy a gyümölcshús került kívülre. Nekem mindegyik beszakadt egy kicsit, nem kell megijedni!
Forró serpenyőbe öntöttem egy pici olajat, és húsukkal lefelé pár perc alatt meggrilleztem a gyümölcsöket.
A lencsét sós vízben kifőztem.
A hagymát vastagabb karikákra vágtam, sóztam, majd olajban ropogósra sütöttem.
A megfőtt lencsét kevés olajra dobtam, elkevertem a mézzel, chilivel, az előre megpirított koriander, és római kömény magokkal. Rácsorgattam a mézet, beleszórtam a mazsolát, a hagymakarikákat, sóztam borsoztam, és rádobtam a petrezselymet is. Beleszedtem a visszafordított mangóba. Langyosan a legfinomabb!

Kategóriák
Egyéb kategória

Függőségeim

Kata dobott hozzám egy ilyen körkérdést, ami tetszik, úgyhogy meg is válaszolom gyorsan.
Azzal kezdem, a függőség nekem valahogy egy kicsit negatív fogalom, úgyhogy inkább a rossz, vagy legalábbis furcsa szokásaimról írnék. Persze mindegyik olyan csak, hogy -rossz magyarsággal élve- lehetne rajta dolgozni, de én szeretem ezeket a szokásaimat, amik inkább rigolyák, az már más kérdés, hogy a családom hülyét kap tőlük. 🙂 Leszokni nem akarok róluk, az biztos!
Internet: súlyos függőségem van, abban a pillanatban bekapcsolom a gépet, amikor felébredek, ha el kell mennem itthonról, aggódok az e-mailjeim miatt. Odáig még nem jutottam, hogy a telefonomra is megérkezzenek a levelek, de ez csak önuralom kérdése.
Havonta legalább egyszer el kell utaznom egy olyan helyre, ahol erdő és hegyek vesznek körül, persze extra jó, ha ez a hely a Zemplénben található. Sőt, néha úgy érzem, hogy van egy ház, ami megbabonázott, és irányítja az életemet. 🙂
Fekete olajbogyó: csak úgy is van itthon mindig, nap közben is bekapok 1-2 szemet. Hiányérzetem van, ha elfogy.
Padlizsán: annyira szeretem, hogy akkor is veszek, ha éppen drágább mint a hús. A világon a legszebb zöldség, és fantasztikus a tapintása.
Száraz szamorodni: természetesen inni is szeretem, de csak beleszagolni is gyönyörűség! Ilyenkor télen egy kortyot elszagolgatok egy fél napig is, behunyom a szemem, és rögtön süt a nap, ahogy megérzem az illatát.

Hát ennyi lenne. Akinél még nem járt ez a labda, az érezze felszólítva magát, és válaszoljon. 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Mikóházi kapros lángos

Micsoda délutánom volt tegnap! Fazon Zsófia jóvoltából beültem a Népművészeti múzeum könyvtárába. Ott úgy elszaladt három óra, hogy egy telefon billentett vissza a valóságba. A folyosón Agócs Írisz mackója köszöntött, és az egész annyira más volt, mint mondjuk a Széchenyi könyvtár, vagy a levéltár hidegsége.
Valahogy korlátoznom kell magam, hogy csak egyszer menjek egy héten, mert most úgy érzem, hogy akár egy fél évig is tudnék ott olvasni anélkül, hogy megunnám!
Tehát a könyvtárban akadtam erre a mikóházi receptre, meg is sült vacsorára, és minden ilyen ételnél beigazolódni látom, hogy a régiek is tudtak valamit!
Hozzávalók eredeti recept szerint:
(én feleztem a mennyiséget, és a harmada a tésztának így is nyersen a hűtőben pihen, várva hogy megsüljön)
1 kg liszt
3 dkg élesztő
0,5 l tej
1 tojás
só, cukor
nagy csokor kapor
Az élesztőt kicsit megfuttattam a langyos cukros tejben, majd a finomra vágott kaprot elkevertem a liszttel. Minden hozzávalóból kenyértészta keménységű tésztát készítettem.
Duplájára kelesztettem, és lisztezett kinyújtottam. Deszkán derelyevágóval rombuszalakúra vágtam, és forró olajban kisütöttem. Hagymás tejfölbe mártogatva ettük.
Ilyenkor csak fagyasztott kaprot tudtam tenni bele, de azzal is nagyon finom lett.