Nagy baj ha nem olvas a gyerek? Nekem igen, mert én sokat olvasok, és fantasztikus olvasói élményeim vannak gyerekkoromból, az átolvasott napokról nyáron, vagy amikor kamaszkoromban azzal borítottam ki a szüleimet, hogy az étteremben se voltam képes letenni egy nagyon izgalmas regényt, és két fogás között olvastam. Persze nem az olvasás volt a baj, hanem hogy átlagos kamaszhoz méltóan, nem igazán vettem részt a beszélgetésben. És nem csak egy regény erejéig, hanem pár évig…
Viszont olvastam, méghozzá mindent, ami kezembe került. Az elképesztő gagyi, egy nap alatt kiolvasható ponyváktól kezdve a szépirodalomig. Sőt, egyszer titokban elolvastam egy Júliát is, és be kell vallanom, hogy tetszett. Nem tudom ki emlékszik ezekre a romantikus “regényekre”? Száz oldal lehetett kb, és havonta jelent meg valamikor a rendszerváltás után. Hatalmas sikere volt. Én csak azért nem olvastam belőle többet, mert azt nagyon cikinek tartottam volna, ha valaki ezzel a kezemben lát, úgyhogy kimaradt az életemből, pedig…pedig az egyik barátnőm ezekkel a szuper történetekkel csiszolta német nyelvtudását, és hetente fordította németről magyarra a szerelmes regényeket. Az ötvenedik után úgy érezte utálja az emberiséget.
Három könyv fogott ki rajtam igazán, az egyik a Légy jó mindhalálig, a másik a Kőszívű ember fiai, a harmadik pedig egy volt pasim által ajánlott személyiségfejlesztő regény volt. Mondanom se kell, nem volt egy hosszú kapcsolat, nem fejlődött eléggé a személyiségem, pedig a főszereplőt Joynak hívták. Hahaha. Viszont cserébe bevallom, hogy hetedikben imádtam az Aranyembert.
Dáviddal nehezebb dolgom volt, mert a férjem egyáltalán nem emlékszik, hogy mit olvasott 14 éves kora előtt, én pedig hiába jönnék egy 8-9 éves kisfiúnak a Két Lottival, vagy Lakner Artúr Édes mostohájával, körberöhögne. Így magamnak kellett kitalálni, hogy mi lehet számára a kellően izgalmas, amit már maga is hajlandó elolvasni, vagy lehet közösen, felváltva olvasni belőle. Egy éve Erdőbényén egyik esős napon még a szekrény tetején talált, Szent Péter esernyőjét is megpróbáltam felolvasni Dávidnak, de a huszadik oldalon feladtam, a százhuszadik megmagyarázandó fogalom után. Egyszerűen élvezhetetlen volt. Most azt gondolom, hogy 10-12 éves korig, egyszerűen kortárs irodalmat kell a gyerek kezébe adni. Rengeteg fantasztikus kortárs író van, aki ennek a kiskamasz korosztálynak ír, magyar is, de szerencsére a külföldi sikerekből is elég sokat lefordítanak magyarra.
Tényleg öröm látni, amikor egy negyedikest egyszerűen beszippant egy regény, de azt gondolom, hogy a mai gyerekek -tisztelet a kivételnek- maguktól nem lesznek olvasó emberek. Kell a szülői presszió, az első 20 oldalnál. Mert utána, ha jó a könyv, akkor nem ereszti a gyereket. És én megértem, hogy gyorsabb, könnyebb szórakozás az Xbox, meg hogy jó néha a tévé előtt bambulni. Olyannyira, hogy mi támogatjuk Dávidot a számítógéphasználatban.
Na és persze néha megvesszük őt, hogy olvasson. Szó szerint is, képletesen is.
És akkor pár konkrétum 8-10 éves fiúknak, ami nekünk nagyon bejött (volt pár nem túl sikeres próbálkozás, erről nem írok):
Jeff Kinney: Egy ropi naplója (sorozat, naponta 1 könyv)
Francesca Simon: Rosszcsont Peti (sorozat, hétvégente 1 könyv)
Berg Judit: Rumini (Nálunk kötelező olvasmány volt)
Csukás István: Nyár a szigeten (kötelező volt)
Csukás István: Vakáció a halott utcában
Goscinny, Sempé, Kategória: A kis Nicolas
És most nyáron már komolyabb regények:
Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója
Patrick Ness: Sohasincs vége
Mivel én imádok ajánlásra olvasni, szeretném, ha megosztanátok, mit olvastak örömmel a 8-12 éves gyerekeitek. Lesz, aki nem örül ennek, de szerintem vannak fiús és lányos könyvek is, szóval az se baj, ha megírjátok, hogy kinek ajánljátok!
Köszönöm!
Mit tennétek, ha az élet megajándékozna benneteket egy sabbatical yearrel? 
A kirándulós ebéd az egy külön műfaj. Most nem a grillpartira, vagy egy piknikre gondolok, hanem arra, amikor egész nap menetelünk, hátunkon a zsákkal és csak negyed órára ülünk le egy fa alá ebédelni, vagy még azt se, útközben esszük meg amit csomagoltunk. Persze ezek a szendvicsek felérnek egy komplett ebéddel, nem is olyan gyorsan elkészíthetőek, mint egy párizsis zsömle, de mindig nagyon hálásak vagyunk magunknak, amiért rászántuk az időt. Hasonlóan finom szendvicsekben már most érdemes gondolkodni, mert sajnos közeledik az iskola. De ezt még csak nagyon kis betűvel írtam ide, most még jön egy egész hónap, amikor kirándulhatunk.
Paradicsomot soha nem teszek a szendvicsbe, mert eláztatja azt, hiába van megkenve vajjal, nincs menekvés, egy óra múlva már élvezhetetlen lesz a szendvics. Viszont hőmérséklettől függően, van amikor mindenki zsákjába beteszek egy-egy kis jégakkut, inkább cipeljük, mint hogy valami baj legyen, és legalább a víz is hűvös marad. Ha nagyon messzire megyünk, akkor fél literes vizeket viszünk magunkkal, és az egyiket éjjel előre lefagyasztom, így az a jégakku, mire kiolvad, már el is fogyott az előző.
Az alapanyagokat és a posztot az ALDI és az ALDI Háziasszonyai támogatták.
Nem tudtam eldönteni, hogy mi legyen a poszt címe: Lassulj Budapest vagy Unatkozni élmény. Végül épp az aktualitása miatt az első mellett döntöttem, hiszen épp most folyik Budapesten a Lassulj hét, de fenntartom, azt is, hogy unatkozni élmény.
Felnőtt fejjel nagyon irigylem gyermek önmagamat, amikor hetekig unatkoztam nagyanyámnál. Nem kellett lelassulni, lassú volt körülöttem a világ. Nagyon hosszú nappalok, még hosszabb estékkel. Délelőtt bent a házban unatkoztam, vagyis megnéztem ezredszer is a Tenkes kapitányát a tévében, majd minden szobában ücsörögtem, rajzolgattam, álmodoztam egy kicsit, végül kimentem a kertbe, vagy az utcára, hátha épp kint unatkozik egy másik gyerek is, és akkor lehet együtt bandázni, de ha nem, akkor heverésztem a fűben, órákig hallgattam a távoli kotkodácsolást, favágást, kalapálást, vagy figyeltem a hangyákat.
Legyen egy nap, amikor nem csinálunk semmit,DE TÉNYLEG SEMMIT, ok? 
Hozzávalók:
Hegedűs Dávid első receptje, amit egyedül sütött. Apuval sütöttem ma ezt a sütit anyunak anyák napjára, de ő csak fotózott. Keveset írok ide, mert mindent lefotóztunk. Minden gyerek meg tudja sütni az anyukájának anyák napjára!!! Nem kell hozzá külön tésztát csinálni csak össze kell keverni a lisztet a cukorral és a sütőporral, aztán leönteni a tojásos tejjel. Úgy kell csinálni, hogy a vajas tepsibe öntjük a liszt felét, a tölteléke sok túró és eper egy kevés cukorral. Erre öntjük a liszt másik felét. Utána jön rá a tej. A tepsit először ki kell kenni vajjal, és a süti tetejére is kell szórni mielőtt megsütnénk. 180 fokon sütjük 40 percig, amiíg szép piros lesz. Boldog anyák napját anyu! Nagyon szeretlek! 
Nem éppen reprezentatív a felmérésem, de sikerült 43 öt és tíz év közötti gyereket megkérdeznem, hogy mit ennének a legszívesebben, egyáltalán milyen lenne az álom ebéd számukra.