Napok óta valamilyen citromos ételre vágyok, pár napja meg is lepett a férjem egy jó citromos, fokhagymás spagettivel, de még mindig maradt egy kis hiányérzetem. Volt itthon egy kilónyi borjúcomb, el is készítettük, folyamatosan kóstolgatva, és kitalálva a hozzávalókat. Én még egy kis kaprot tudtam volna elképzelni bele, vagy zsályát, a férjem pedig fekete olajbogyót tett volna hozzá, vagy kaprit. Ezek nem voltak itthon, úgyhogy fel is kerültek a listára, lassan ideje elmenni egy nagy bevásárlásra.Hozzávalók:
1 kg borjúcomb
1 nagy fej hagyma
1 szál póré
2 citrom reszelt héja
1 citrom leve
1/2 l tejföl
1 ek majoránna
1 ek magos dijoni mustár
só, bors, szerecsendió
2 dl fehérbor
2 ág kakukkfű
5 dkg vaj
1 ek liszt
A vöröshagymát egy kevés sóval vajon megdinszteltem, majd rádobtam a vékony csíkokra vágott húst. Rászórtam a majoránnát, és a kakukkfüvet, majd felöntöttem a borral, és fedő alatt puhára pároltam. Rányomtam a citromot, és belereszeltem a héját. Fűszereztem, és tejfölben elkevert liszttel behabartam. A pórét csak ekkor dobtam rá, és fél perc után el is zártam alatta a lángot, hogy még jó ropogós maradjon. Bevallom, a savanyú vetrece inspirált 🙂
só, bors, szerecsendió
2 dl fehérbor
2 ág kakukkfű
5 dkg vaj
1 ek liszt
A vöröshagymát egy kevés sóval vajon megdinszteltem, majd rádobtam a vékony csíkokra vágott húst. Rászórtam a majoránnát, és a kakukkfüvet, majd felöntöttem a borral, és fedő alatt puhára pároltam. Rányomtam a citromot, és belereszeltem a héját. Fűszereztem, és tejfölben elkevert liszttel behabartam. A pórét csak ekkor dobtam rá, és fél perc után el is zártam alatta a lángot, hogy még jó ropogós maradjon. Bevallom, a savanyú vetrece inspirált 🙂

A füge már csak igazán ráadás volt, várakozott a hűtőben egy darabka valódi Roquefort, muszáj volt valamire felhasználni. Ha valaki még nem evett volna márványsajtot, tanácsolom, hogy ne ezzel kezdje, bár szerintem a sajtok legjobbika, az íze annyira tömény, hogy érdemes egy bizonyos skálán végighaladni a kóstolásáig. Most 10.000 Ft/kg helyett 7000 Ft/kg az ára a Tesco-ban. 








Arra jöttem rá, hogy ha egy vastag falú IKEÁ-s rozsdamentes edényben főzőm, majd lábossal együtt beleteszem egy felforrósított szintén IKEÁ-s szürke vastag alumínium ugyanakkora lábosba, (Talán Brigád volt a neve? Nem tudom, nagyon nehéz, és vastag, sötétszürke), és így teszem a kikapcsolt sütőbe, akkor másnap még mindig forró, nem is kell a sütőt üzemeltetni. Éljen a kóser szombati ebéd! 🙂 (És a takarékoskodás az energiával.)
Hozzávalók fejenkét:
A bulgurt egy tálban leöntöttem lobogva forró vízzel, megsóztam, és egy órára letakartam. Ezalatt megpuhul. Aki siet meg is főzheti, úgy 10 perc alatt megvan. A körtét félbevágtam, kiskanállal kikapartam a belét, majd megtöltöttem a többi hozzávaló összekevert masszájával. Sütőben megsütöttem. Tényleg nagyon finom, tessék kipróbálni, amíg kapaható a birskörte!
Dibbuk