Kategóriák
Egyéb kategória

Ros Hasana: rusztikus mézes almapite

RosHasana (vagyis a zsidó újév) lesz ma este, hihetetlen, hogy mennyire szalad az idő. Ilyenkor mézbe mártjuk az almát, kerekre fonjuk a kalácsot, és még sok mindent másképp csinálunk mint eddig. (Tavaly már írtam erről. )Rengeteg méz fogy ezekben a napokban, mindenféle almás, mézes süteményeket sütünk.

Annyi mindent szerettem volna, és tessék, alig jut időm valamire.
Idén igazán remek mézet sikerült szereznem, a világ legbonyolultabb módján: egyszer Chilii említette, hogy a testvére méhész. Kaptam az alkalmon, és kértem 10 kiló mézet. Persze nem tudtam érte beugrani nyáron, ezért a Lorien elhozta Miskolcról, a húgánál parkolt legalább egy hónapig, mikor is finoman megkérdezte, hogy bár őt igazán nem zavarja, de mindjárt RosHasana, és nem lesz mézem. Nem volt mit tenni, tegnap este elhoztam.
Úgyhogy itt az első almás. Azt mégsem írhatom róla, hogy nem lett szép, inkább rusztikusnak nevezem. Legalább finom.

Van egy másik is, azt majd holnap töltöm fel, az tényleg gyönyörű lett, és igazán izgalmas recept.

Hozzávalók:
20 dkg liszt
5 dkg cukor
1 ek fahéj
10 dkg vaj
pár kanál jéghideg víz
Az hozzávalókat a víz kivételével késés robotgépbe teszem, és egy fél órára berakom a tállal együtt a fagyasztóba. Mikor kiveszem gyorsan beleteszem a vizet, összedolgozom, a géppel, kicsit kinyújtom, majd belenyomkodom a formába. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom 10 percre.
Közben elkészítem a tölteléket:
4 szem alma
10 kanál méz
2 kk fahéj
4 ek kalácsmorzsa
pá csepp citromlé
1/2 narancs héja
Az almát kimagozom, szeletekre vágom, és a mézzel leöntve egy lábosban 2-3 percig párolom, belereszelem a narancshéjat is, és csepegtetek rá per csepp mézet. Az elősütött tészta aljára szórom a kalácsmorzsát, a tetejére halmozom az almát, és 10-15 perc alatt megsütöm. Mikor megsült, még forrón az asztalnál mindenki csorgat rá mézet. Édes. Nagyon. Édes évet kívánok mindenkinek!
Sana Tova!

Darvas István rabbi remek újévi gondolatai itt olvashatóak. Hobóval kezdi. Csak szólók!

Kategóriák
Egyéb kategória

Pritamin citromos csirkével töltve

A pritaminpaprika említésekor kisebb vitám akadt egyik barátnőmmel, szerinte ugyanis olyan nincs, hogy pritaminpaprika, a pritamin ugyanis a télire sóval eltett paprika neve. Szerintem pedig a kedvenc paprikafajtám. Alig vártam, hogy hazaérjek, és a google elárulja nekem az igazságot, miszerint mindketten tévedtünk.
A pritamin ugyanis nem egy paprika neve, hanem egy fajtáé, amibe többek között az is beletartozik, amit én hívok annak, vagyis a Greygo, de a hagyományos, hosszúkás paprika formájú pritamin is pritamin, de még csak a színe se mindig piros, ugyanis a sötétzöld is teljesen jó, nem az éretlenség jele. Valóban készítenek belőle télire eltett konzervet is.
Egy szó, mint száz, imádom! Nagyon sajnálom, hogy rövid idejig kapható csupán, és azt is, hogy csumája könnyen megpenészesedik úgy, hogy ez kivülről egyáltalán nem látszik.
Napok óta valami savanykásra vágyok (ahogy nagyanyám mondaná: savankásra). Vasárnap ebédre még nem tudtam mi lesz, de az biztos volt, hogy pritamin, (bocsánat, Greygo) mindenképp lesz benne, sőt citrom is. Nagyon finom lett a végeredmény, még Dávid is képes volt megenni egy negyedet belőle, nem mondom, hogy tömte magába, de legalább nem kellett se megfenyegetni, se megzsarolni 🙂
Hozzávalók:
4 pritaminpaprika
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 csirkemell
4 zsálya levélke
1/2 citrom leve és héja
só, bors
olívaolaj
6 ek tejföl
2 ek méz
10 dkg feta
A paprikák tetejét levágtam, a csumájukat leszedtem. Levágtam a szára mellől a maradék paprikát, és felaprítottam. A húst és a hagymát ledaráltam a fokhagymával együtt, majd egy serpenyőben az olajon megpároltam a paprikakockákkal, sóval, borssal együtt. Rácsorgattam a mézet is.
Elzártam alatta a lángot, belenyomtam a citrom levét, ráreszeltem a héját, és hozzákevertem a tejfölt. (Mindenki figyeli, hogy milyen sokféle igekötőt használok? 🙂
Megtöltöttem a ragúval a paprikákat, elmorzsoltam a tetején a fetát, és tűzálló tálba téve, alufóliával lefedve 30 perc alatt megsütöttem, úgy hogy csak az utolsó öt percben vettem le a fóliát. Finom szaftos lett, rizzsel tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Padlizsán és körtekrémleves

Padlizsán szinte mindig van a hűtőmben, legyen tél vagy nyár, jelen esetben ősz. Azt nem állítom, hogy szeretek esőre kelni, mert hétköznap igazán utálatos dolog amikor a hideg víz az ember arcába csap, de hétvégén nem bánom ha dobol az ablakon, mert nagyon jól vissza tudok aludni a monoton zaj mellett, vagy szöszmötölni a konyhában egy vastag pamut zoknival a lábamon.
Vasárnap reggel is esett, úgyhogy leszaladni egyáltalán nem volt kedvem vásárolni, pedig szinte semmi nem volt a hűtőben, a szombatot ugyanis nem töltöttem itthon, tehát a maradék étel sem játszott. Találtam viszont ugye egy padlizsánt , pár szem körtét, egy olyan erős paprikát, amitől füstölt a fejem amikor megnyaltam, úgyhogy elgondolkodhattam egy jó kis levesen. (Eddig azt hittem, hogy a kápia paprika nem csíp. Lehet, hogy mégis.)
Többek között a sűrű levesek miatt is imádom az őszt! Nyáron ilyesmit nem kíván az ember lánya, de amint 20 fok alá esik a hőmérséklet, rögtön forró levesekről álmodozik. Nem állítom, hogy szép lett, kellett is tennem a tányér szélére egy körteszeletet, hogy legalább valami elviselhető legyen a képen, de az íze, az valami fantasztikus!
Hozzávalók:
1 közepes padlizsán
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 körte
2 dl joghurt
2 dl tejszín
2 kápia paprika
1 chili (ha nem csípett a paprika)
1 kk római kömény
1 kk koriander mag
2-3 cm gyömbér
szerecsendió
só, bors
olívaolaj
A hagymát és a fokhagymát apró kockákra vágtam, és megsózva megdinszteltem az olajon. A padlizsánt is felkockáztam, lesóztam, hagytam állni egy negyed órát, majd kinyomkodtam, és a hagymára dobtam. Hagytam megpuhulni, közben néha megkevertem. Rászórtam a fűszereket, a gyömbért ráreszeltem. Közben a gázrózsa lángján megsütöttem a paprikákat, betettem a nylon zacskóba, és pár perc gőzölődés után lehúztam a héját. Ezt is a padlizsánhoz kevertem, és felöntöttem a joghurttal. Botmixerrel pépesítettem az egészet, hagytam újra felforrni, és beletettem a kockákra vágott körtét. A körtének elég volt két perc, hogy egy kicsit megpuhuljon, de nem főjön szét. Ekkor kevertem hozzá a tejszínt, majd kicsit utána sóztam, és rögtön el is zártam a lángot alatta.
Nagyon kellemes lett az édeskés körte a csípős, fűszeres levesben.

Kategóriák
Egyéb kategória

Őszköszöntő csirkemell


Jaj, nagyon kemény hét áll mögöttem.
Nem posztoltam, nem válaszoltam e-mailekre, nem mostam, ezért kicsordul a szennyes ruha a szennyestartóból, nem vasaltam, ezért halomban áll a leszáradt ruha, nem tudtam elmenni fodrászhoz, és ami a legrosszabb, nem tudtam foglalkozni a gondolataimmal 🙂 Ezt is csak azért írom ma, mert sokan olyan kedvesen aggódtatok, hogy azt nem hagyhattam szó nélkül!
Augusztus közepén kipattant a fejemből „a nagy ötlet”, hogy mit is szeretnék, de egyenlőre magammal sem tudtam megbeszélni. Ezen a héten még pótolom azokat az elmaradásaimat, amik az élethez fontosak, holnap délután koktélozok (szigorú munka, ne irigykedjen senki!), utána este hétre megyek szülői értekezletre az óvodába. Most, hogy ezt leírtam, nem biztos, hogy annyira jó ötlet, két-három koktél után társalogni az óvónénikkel…
Egyáltalán nem olvastam gasztroblogokat, sőt szinte az internetre sem néztem rá, kivéve a versíró versenyt, de az munka ugye. Na jó, mostanában függő lettem egy blogon, amit eddig is olvastam, de most nagyon izgalmas dolgok történnek a szerzőjével, amit kicsit irigykedve, kicsit drukkolva szemlélek. Annyira szép dolog a friss szerelem, az igazi föld felett járás, a rózsaszín köd! De erre a blogra is csak fél percem van, régen érdeklődtem a szerzőjénél a pontos fejleményekről, pedig benne élek egy kicsit a történésekben.
Péntek este végre kettesben leszünk a férjemmel, remélem már este hatkor alszunk, annyira hiányzik egy jó, hosszú alvás, olyan igazi KO, amikor 12 óra múlva arra ébred az ember, hogy jaj, elaludtam?! Igazából kilenc óránál többet még soha nem aludtam egyhuzamban, de most szeretnék.
Vasárnap reggel remélem valóban egy új hét kezdődik. A következő héten találkozom pár emberrel, akikkel már hetek óta tologatom a randevút, de rendesen fogok főzni már.
Bocsánatot kérek mindenkitől, akinek nem válaszoltam a levelére, jövő héten pótolom.
Közben beköszöntött kedvenc évszakom az ősz. Igaz ebből még nem sok látszik, a múlt hétvége valami döbbenetes volt a maga 36 fokával. El is mentünk az esztergomi strandra, nagyon jót pancsoltunk, sétáltunk, fagyiztunk, aztán este végignéztük, ahogy Dávid megiszik másfél deci kólát, amitől teljesen bepörgött, legalább százszor körbefutotta a főteret, miközben egy német bányászzenekar zenélt, mi pedig söröztünk. Rég éreztem magam ennyire jól!
Ha már ősz, akkor főztem is valami igazi őszit, chilis körtével töltött csirkemellet.
Már az is valami, hogy a saját kívánságomat sikerül kitalálnom, ez a csirkemell pedig igazán az én szám íze szerint készült. Közben elfogyott a mézem, de nem baj, a világ legkalandosabb módján itt az utánpótlás: Chilii odaadta Loriennek, Lorien átadta a húgának,és pedig majd elhozom onnan. Köszönöm fiúk, lányok!
Hozzávalók:
2 egész csirkemell
4 nagy, kemény körte
2 ek méz
1 ek konyak
1 kk chili
1 kk oregánó
0,5 kk őrölt kömény
só, bors
csipet fahéj
csipet gyömbér
A csirkemelleket késsel úgy vágom be, hogy a legnagyobb felületűre lehessen szétnyitni. Sózom, borsozom. Két körtét lereszelek nagylyukú reszelőn, és elkeverem a fűszerekkel, majd a mézzel és a konyakkal. A csirkemell egyik szélére teszem, és feltekerem. Összekötözöm, és alacsony lángon kevés olajon megsütöm. Közben meggrillezem a körtekarikákat. Mikor a hús megsült, felszeletelem, és a körtével tálalom.
Régen írtam már valami igazi zsidó konyhába illő kóser receptet, hát ez az.

Kategóriák
Egyéb kategória

Füge és gesztenye konyakban


Vasárnap fél négykor ébredtem. Kicsit nézelődtem, de nem mertem felkelni, nehogy felébresszem a családom. Még korom sötét volt, nyakunkon az ősz. Ha nem a második emeleten laknék, akkor biztosan lenne a kerítésem mellett egy pletyka-pad. Minden szép hajnalban kiülnék oda kávézni, figyelném a szomszédokat, hallgatnám a madarakat, és jól kibeszélném a történéseket. Persze ez a pad nem Pesten lenne, sőt nem is közelebb, mint 200km. Itt már gyors az élet, senki nem ér rá megállni a padomnál, de miért is tenné, hiszen én sem érek rá ott ücsörögni, de most látom csak, hogy reggelre el is lopták a padomat…
(Egyébként üzenem a barátnőmnek, akik 40km távolságra akarták megtalálni na vidék ízét, de most panaszkodnak, hogy csak hétvégén tudják a lábukat a hintaágyban lóbálni, és rossz az óvoda, hogy én megmondtam. Előre megmondtam. Nincs értelme. A vidék ott kezdődik, ahonnan már nem lehet bejárni dolgozni.)
Aztán felébredt a fiam, és bebújt közénk. Egy pillanat alatt elaludt, ellopva a takarómat. Nyitott ablak mellett negyed óra sem kellett, és majdnem lefagyott a lábam. Akkor találtam ki az ebédet. Hogy forró lesz, és csípős. Aztán forró és édes, és illatos, és mámorító. Közben felkelt a nap, és mézszínű fénybe borította a platánokat. Na jó, méz is lesz benne.
Lehetett hallani, hogy a kutyások már sétálnak, a nyárfáról már hullanak a levelek, behallatszik ahogy elszalad bennük egy kutya.
Délben már meleg volt, de azért jól esett a forró, csípős fejtett bableves, és a mézes gesztenyés grillezett füge.
Hozzávalók:
6 szem lila (nagy) füge
12 szem gesztenye
6 ek méz
3 ek konyak
2 ek vaj
fehéj
szerecsendió
A gesztenyéket megfőztem. Mirelit, pucolt, de nem gesztenyemasszát szoktam vásárolni, nem szeretek a héjas gesztenyével bajlódni, pedig megérné a fáradságot. Mikor megfőtt összetörtem, 2 ek mézzel, 1 ek konyakkal ízesítettem. Egy tűzálló forma alját kikentem jó vastagon vajjal, majd abba ültettem a tetején keresztbe négybevágott fügéket. Mindegyik közepébe tettem egy adag gesztenyemasszát, és leöntöttem a konyakkal elkevert mézzel. szerecsendiót reszeltem a tetejére, és rászórtam még egy csipet fahéjat. 10 percre grill alá toltam. Isteni őszi csemege.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csirkemell furmintban

Megmondjam mi hiányzott Hegyalján? (Nem ér nemmel válaszolni!) Az, hogy jobb helyeken lehetett borvacsorát rendelni, vagyis a fogásokhoz illő borokat szolgálták fel, de szinte sehol nem használták főzésre a borokat. Nincs mese, nekem kell kipróbálni, mint ahogy egy jó furmintot már párosítottam is egy remek libacombbal. Erre a receptre azonban télig még várni kell, most egy könnyű, kora őszi csirkemell következik.
Félédes furmintot használtam hozzá, természetesen Erdőbényéről, sőt a kakukkfüvet is az Aranyosi völgyben szedtem, de a szőlő a zöldségestől van, Hegyalján ilyenkor még nem ehető a szőlő. Ha nem félédes bort használtam volna, akkor tettem volna bele egy kevés mézet.
Nem akarom magam nagyon dicsérni, de igazán jól sikerült étel lett 🙂 Maradt egy kevés, de nagyon minimális szaft volt csak rajta. Másnap ehhez kevertem egy kevés tejszínt egy csipet liszttel. Most azon gondolkodom, hogy legközelebb hogy csináljam.
Hozzávalók:
4 dl furmint
1 egész csirkemell
1 nagy fürt szőlő
6 szem aszalt sárgabarack felaprítva
5 dkg lisztté őrölt dió
2 ek vaj
2 ág kakukkfű
5 szem boróka (mozsárba megnyomva, de nem összetörve)
1 marék mazsola
só, bors
(ehhez a mennyiséghez esetleg 2dl tejszín és 1ek liszt)
A csirkemellet sóztam borsoztam, majd egyben vajon megsütöttem. Vékony szeletekre vágtam és felöntöttem a borral, amibe a szőlőn kívül minden hozzávalót belekevertem. Negyed órát pároltam, addig kimagoztam a szőlőt. Utoljára bobtam csak bele, és épp hogy átforrósítottam, de nem hagytam megpuhulni. Rizzsel tálaltam.
Kategóriák
Egyéb kategória

Hagymáspite

Nevezhetném hagymatortának is. Sőt mondhatnám azt, hogy francia hagymatorta, ahogy az amerikaiak elképzelik. Kicsit más, kicsit munkásabb, kicsit el van túlozva, de el kell ismerni, hogy nagyon finom.
Nincs benne juharszirup, de van benne mogyoróvaj. Méghozzá a húsgombócba keverve, merthogy húsgombócot is rejt a pite, ha már hamburgert nem rejthettek bele 🙂
Hozzávalók a tésztához:
16 dkg simaliszt
6 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 kk kakukkfű
2 ek jeges víz

Minden hozzávaló legyen jéghideg, és a késes robotgépet is tegyük a mélyhűtőbe egy pár percre. Gyorsan dolgozzuk össze a tésztát, majd nylonzacskóba csomagolva egy órát pihentessük a hűtőben. Közben elkészülhetnek a töltelékek.
Hozzávalók a húsgombóchoz:
50 dkg darált hús
2 ek zsemlemorzsa
1 ek szezámmag
1 púpos ek natúr mogyoróvaj
1 kk kakukkfű
só, bors
1 tojás
Összegyúrtam a masszát, majd kisebb diónyi gombócokat formáztam belőle, és olajban pár perc alatt megsütöttem.
Hozzávalók a hagyma töltelékhez:
4 nagy fej vöröshagyma, vagy 3 szál póré
2 ek liszt
3 dl tejszín
só, bors
szerecsendió
15 dkg reszelt sajt (válasszunk valamilyen pikáns franciasajtot)
vaj
A hagymát karikákra vágtam, és a vajon sóval megdinszteltem. Rászórtam a lisztet, és felöntöttem a tejszínnel. mikor besűrűsödött belereszeltem a sajtot, a szerecsendiót, és a borsot.
A tésztát kinyújtottam, és kibéleltem vele a piteformát. Elosztottam benne a húsgombócokat, majd rásimítottam a hagymát. 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt sütöttem meg.

Kategóriák
Egyéb kategória

A rizottók királya: gorgonzolás, körtés, diós

Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a rizottók királya, a rizottók legrizottóbbika, a csúcs! Ici-pici kételyem csak azért van, mert nem kóstoltam még friss zempléni vargányával, de nemsokára itt a nyár, és ami késik, nem múlik! Az is lehet, hogy döntetlen lesz az állás.
Barátnőmtől kaptam egy zacskó holttengeri sót. (Feladatom lesz vele, de erről majd később) Gondoltam, ha már ilyen finom izraeli fűszer kerül az ételbe, legyen teljesen kóser a vacsora! Itt kezdődtek a problémák, ugyanis nem kaptam kóser gorgonzolát. Már majdnem feladtam, de aztán mégiscsak megérkezett a felmentő sereg Hollandián keresztül, egy Olasz sajt formájában, aminek a dobozán ott díszelgett a hatalmas fekete körben az U betű (ami igazából egy nagy O betűbe rajzolt U), hekscherként. Hurrá!
Vettem egy üveg kóser fehérbort, amiről nincs mit írni, a címke szerint minőségi, a szám íze szerint tájbor, de hát nagyon szegényes a választék, és nem vagyok biztos benne, hogy az ötezer forintos borral jobban jártam volna!
Hozzávalók 4 személyre:
10 dkg vaj
0,5 dl extraszűz olívaolaj (Bertolli az kóser)
1 nagy fej hagyma
50 dkg rizottó rizs
25 dkg gorgonzola
1 nagy körte
5 dkg dió szárazon megpirítva
2 dl fehérbor
só, bors
zöldség alaplé (fehér és sárgarépa, hagyma, pici zellerből főzve)
A hagymát apró kockákra vágtam, és a vajon megdinszteltem. Beleöntöttem a rizst és az olívaolajat, kicsit lepirítottam, majd felöntöttem annyi forró alaplével, amennyi ellepi, sóztam, borsoztam. Folyamatos kevergetés mellett pótoltam az alaplét, amíg a rizs majdnem megfőtt. Ekkor belekevertem a gorgonzolát, és a fehérbort. Mielőtt elzártam belekevertem a kockákra vágott körtét, és a diót. Párat rottyant, és már kész is volt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Citromos borjúragú

Napok óta valamilyen citromos ételre vágyok, pár napja meg is lepett a férjem egy jó citromos, fokhagymás spagettivel, de még mindig maradt egy kis hiányérzetem. Volt itthon egy kilónyi borjúcomb, el is készítettük, folyamatosan kóstolgatva, és kitalálva a hozzávalókat. Én még egy kis kaprot tudtam volna elképzelni bele, vagy zsályát, a férjem pedig fekete olajbogyót tett volna hozzá, vagy kaprit. Ezek nem voltak itthon, úgyhogy fel is kerültek a listára, lassan ideje elmenni egy nagy bevásárlásra.
Hozzávalók:
1 kg borjúcomb
1 nagy fej hagyma
1 szál póré
2 citrom reszelt héja
1 citrom leve
1/2 l tejföl
1 ek majoránna
1 ek magos dijoni mustár
só, bors, szerecsendió
2 dl fehérbor
2 ág kakukkfű
5 dkg vaj
1 ek liszt
A vöröshagymát egy kevés sóval vajon megdinszteltem, majd rádobtam a vékony csíkokra vágott húst. Rászórtam a majoránnát, és a kakukkfüvet, majd felöntöttem a borral, és fedő alatt puhára pároltam. Rányomtam a citromot, és belereszeltem a héját. Fűszereztem, és tejfölben elkevert liszttel behabartam. A pórét csak ekkor dobtam rá, és fél perc után el is zártam alatta a lángot, hogy még jó ropogós maradjon. Bevallom, a savanyú vetrece inspirált 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Mézes csirkenyárs

Húst ígértem hússal, kóser témában, de meglágyult a szívem, legyen hús sok zöldséggel. Köretként sült cékla, petrezselymes, fokhagymás gerslivel. Mind a két növény mostohagyermeke a magyar konyhának, pedig teljesen máshogy is elkészíthető, mint a cékla savanyúság, vagy a gersli sóletnek való felhasználása. Szerintem sokkal jobb ízű a hántolt árpa, mint a barna rizs, és minden benne van, ami a rizst egészségessé teszi, mégis ritkán tálaljuk köretként. A cékláról pedig el kell mondjam, hogy a cékla savanyúság gondolatától is rosszul vagyok, még a szaga is rossz érzéssel tölt el, nem úgy, mint a sült cékla, ami mennyei eledel. Vékony hasábokra vágva, pici olívaolajon, enyhén megsózva kell megsütni. Érdemes ugyanezt zellerrel is kipróbálni, jó alternatívája a sült krumplinak.
Hozzávalók a csirkenyárshoz:
2 csirkemell vékony csíkokra vágva, fokhagymás pácban egy éjszakát pácolva
Olajbogyó
2 cukkíni, zöldséghámozóval hosszú, vékony csíkokra metélve
Só, bors
Méz
Egy csirkemell csíkot megkentem mézzel, majd rátettem egy cukkíni szeletet. Hullám formában felszúrtam egy bambusznyársra. Utána egy olajbogyó következett, majd megint hús cikkínivel. Serpenyőben alacsony lángon megsütöttem. Gyakran kell forgatni a méz miatt, nehogy odaégjen!
Gersliből a leves is nagyon finom!

Eredetileg a Judapesten.