Kategóriák
Egyéb kategória

Macesz a körtefa alatt

A kertünkben csodálatosan virágzik a körtefa. Pészahi vendégeink be sem akartak jönni a házba, csak a fa alatt ücsörögni. Pedig még nem is tudják, micsoda illat és színpompa lesz itt, ha majd az ablak előtti hársak is virágba borulnak. Addig még négy-öt hét, egyenlőre a gyümölcsfákat döngik körbe a méhek. Azt hiszem a hársak miatt választottuk ezt a házat. Tudjátok, hogy Franciaországban beleírják a házhirdetésbe, ha egy öreg fa van a ház előtt vagy a kertben?  Nem tudom hány évesek lehetnek a hársak itt, de 70-80-ra tippelem. Édesapám szerint gyerekkorában is nagyok voltak már, úgyhogy annyi legalább megvannak.
Kaptunk egy kilónyi őzcombot. Az őz, ha vadászva van nem kóser, úgyhogy a receptet marhából írom annak, aki kóser pészahot tart. Mi most ilyen tábori körülmények között egyenlőre a kovászostól igyekszünk távol tartani magunkat, és napsütéssel és furminttal ünnepelni. Klassz a pészah Erdőbényén.
Az őzből egy egyszerű ragu készült, szinte már olaszos formában. Igazán különleges a macesz lett mellé. Annyira jól esett, hogy jövőre is ezzel pótoljuk a köretet ha már unjuk majd a krumplit.

Hozzávalók az őzraguhoz:
1 kg őzcomb apró kockákra vágva (marha vagy borjúcomb)
3 nagy fej vöröshagyma apró kockákra vágva
2 szál sárgarépa lereszelve
1/4 zellergumó lereszelve
2 csokor petrezselyem
2 babérlveél
6 szem boróka ellapítva
3 szem szegfűszeg
1/2 l házi paradicsomlé
2 dl száraz furmint
3 marék szárított vargánya (vagy valamilyen szárított gomba)
5 gerezd fokhagyma
2 kk kakukkfű
só, bors
olívaolaj
A hagymát az olajon megdinszteltem, rádobtam a babérlevelet, és hozzáadtam a reszelt zöldségeket. Mikor megdinsztelődött, lepirítottam benne a húst. Sóztam, borsoztam, és beletettem a fűszereket. Felöntöttem a borral és a paradicsomlével, felforraltam, majd lefedtem egy középen lyukas sütőpapírral. Legalacsonyabbra állítottam a legkisebb lángot és így  főztem három órán keresztül. Fontos a jó, vastag falu lábos, nehogy leégjen. Néha meg lehet keverni ha szükséges, de a sütőpapírt mindig tegyük vissza. Mielőtt készre főtt volna, beledobtam a lereszelt fokhagymát, apróra vágott petrezselymet és a szárított gombát. 
A maceszhez:
10 lap macesz (pászka)
3 csomó újhagyma
olívaolaj (libazsír még jobb lett volna)
só
A hagymát a szárával együtt felkarikáztam és az olajon megfonnyasztottam. A maceszt apróra törtem, és kevés vízzel lelocsoltam, hogy kicsit megpuhuljon. Rádobtam a hagymára, és pár percig pirítottam, majd sóztam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Pészah falun

Nem egyszerű az életünk, de nem kell csodálkozni, hogy a pészahi szünetre esett pészah, ezért mi Erdőbényén lehetünk. Itt nem hiányzik a kenyér, a bolti szeletelt, amit pedig a Szerencsen vettünk múlt héten, arról csak itthon derült ki, hogy valamilyen ételfestékkel sárgított „burgonyás” izé.
Tehát, egy olyan konyhában próbálom átvészelni a pészahot, ahol csak halványan pislákol a láng a gáztűzhelyben, négy napig lavórban mosogattam, de végre mára van víz! Igen, víz! Micsoda öröm, el se hinném Budapestről, hogy ennyire hiányzik a mosogatógép, az elektromos tűzhely, és igen, leginkább a tágas, tiszta konyha. A héten kimeszelünk, és remélem nemsokára megérkezik a konyhabútorom is, de sajnos a sütőt nem bírja le a vezeték, a mosogatógépet pedig az összetákolt „vízrendszer”. Na mindegy, lesz itt még normális konyha, csak ki kell várni 🙂 A legfurcsább a bojler, ami éjszaki áramra van kötve, ami annyit tesz, hogy éjjel felfűt. Ha nappal kifürödjük a vizet akkor bizony volt meleg víz, nincs meleg víz estig.
Furcsa dolgokat hoztam magammal: gyertyatartót igen, borospoharat nem. Attila megmentett minket, tegnap hozott magával a bor mellé hat normális poharat, nem kell a bort pezsgőspohárból inni. Ja, mert 12 pezsgőspoharat azt hoztam. Csak a legfontosabbakat, kéremszépen!
Addig is, egyszerű dolgok.
Ma reggelire pl. maceszos rántotta sok hagymával. Még szerencse, hogy edényeket hoztam magammal.
Hozzávalók fejenként:
1 maceszlap
2 tojás
1 fej hagyma
olaj (naná, hogy libazsír)
só, bors
Igen, ez egy sima hagymás rántotta, csak a tojásba összetördelt maceszlapot keverünk. Ez pont annyira puhul meg a sütés végére, hogy még néhol ropog benne. Tényleg finom, mondhatni, hogy a kedvenc pészahi ételem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye, első napok

 

 
Tavaszi szünet van, felpakoltunk és lecuccoltunk Erdőbényére. Tavasz van, a kutya boldog, a gyereket nem lehet kiparancsolni a házból, csak ha megfenyegetem, akkor is számítógépezni szeretne, de most inkább a kutyakergetést választotta a gyomlálás helyett. Nem mintha tudná mi az a gyomlálás, de érezte, hogy jobb, ha fut három kört nyafogás nélkül, mintha gyerekmunkára kényszerül. Érdekes, hogy a kutya mennyire haragszik a teherautókra, lovas kocsira, és a motorosokra. Otthon ezekkel mind nagy békességben él.
 
Kijött a vízszerelő, kiderült, hogy a bátyja apu osztálytársa volt, de ennek ellenére se tudta beindítani a vízművet. Bízunk benne, hogy csak szelepcserére lesz szükség, és holnap már nem Norbiéknál kell fürdenünk a szembe házban. Nem akarom részletezni, hogy ez mit jelent, de Gábor naponta ötször fordul az Attilától kölcsönkért kannával a kútról. Aztán valaki perceken át magyarázta szintén apunak, hogy haragszik az unkatestvérére, mert a nyolcadik szomszédtól kellett megtudnia, hogy meghalt az ura. Hihetetlen, hogy apáméknak annyira egyforma az arcuk a bátyaival, hogy mindenki megismeri őket, még ha nem is tudnak különbséget tenni köztünk.

Ja, tegnap meg elsétál egy család a kapu előtt, köszönünk, erre megkérdezik, hogy Eszter vagyok-e? Amikor a Fűszeres is elhangzott, akkor már sejtettem, hogy nem rokon, bár tavaly a temetőben így szólított apu egyik harmad unokatestvére. Kiderült, hogy Gabah a családjával épp házat néz Erdőbényén, és gondolta, hogy találkozunk majd. Vicces.

Mondta is Gábor, hogy legyek rendes az urammal, és ha már itt a bogrács, főzzek benne egy nagy adag pörköltöt. Ebből maradt egy csomó főtt krumpli. Ételt ki nem dobunk, úgyhogy ebből a krumpliból készült a mai ebédünk. És a bényei pészahról nem is tudom mit gondoljak. Jaj nekem!

 

Fetás krumplilepény
Hozzávalók:
 
50 dkg főttkrumpli
1 tojás
10 dkg feta sajt
1 kk apróra vágott rozmaring levélke
2 ek tejszín
só, bors
1 nagy fej hagyma
sütéshez olaj
tetejére tejföl
 
A krumplit úgy-ahogy összetörtem villával, majd belemorzsoltam a sajtot, belekevertem a tojást és a fűszereket. A hagymát olajon megdinszteltem, és az mehetett a krumpliba. Evőkanállal adagoltam egy-egy kanálnyit belőle kevés olajra, és szép pirosra sütöttem. Elég törékeny volt liszt nélkül, de azért meg lehetett fordítani.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

A nagy magyaros melegszendvics projekt

Nagy szendvicsgyártásban vagyunk Dórával, és épp a „magyaros” melegszendvicsről beszélgettünk, mire én annyira megkívántam ezt a nem létező ételt, hogy gyorsan be is vásároltam hozzá és megsütöttem. A férjem boldog volt. Szerinte ettől jobb melegszendvics nem kell. No igen, ismerős ízek, szeretjük. Sajnos a fotón nem látszik, de elképesztően szaftos, isteni vacsora!
Nincs otthon kontaktgrillünk, ezért a steak serpenyőben sütöttem úgy, hogy egy nehéz lábost tettem a szendvicsek tetejére, ami jól lenyomta őket, majd egyszerűen megfordítottam.
 Kétféle hagymát is tettem bele, karikákra vágott újhagymát, és kevés zsíron ledinsztelt vöröshagymát is. 
Hozzávalók két szendvicshez:
2 nagyobbacska péksütemény (az enyém valami paprikás kifliszerű volt)
1 nagy faj vöröshagyma
1 ek libazsír
csípős piros paprika
1 paradicsom
1 késhegynyi őrölt kömény
1 késhegynyi őrölt feketebors
4 szál újhagyma
paprikás szalámi vagy házi kolbász
füstölt sajt (csak semmi flanc, Karavánt bele!)
2 ek tejföl
A vöröshagymát megpirítottam a zsíron, picit sóztam, majd meghintettem a borssal és a köménnyel. A félbevágott kifli alján egyenletesen szétosztottam. Erre került a felkarikázott paradicsom, majd szalámi, sajt lereszelve, tejföl, végül az újhagyma felkarikázva. Rátettem a kifli tetejét, és a felforrósított serpenyőben egy nehéz fazékkal lefedve mindkét oldalát megsütöttem. Létezik magyaros melegszendvics?

Kategóriák
Egyéb kategória

Álkezdet és valódi izgalom

Amióta az eszemet tudom, ellenzem az irodalmi ajánlásokat. Nem tehetek róla, de elönt a mélabú, ha felcsapok egy regényt, és elsőnek egy névre, többnyire női névre hull a tekintetem. Jutkának. Máriának. Évának. Mint egy szikár, kiszáradt mutatóujj, az irodalmi sors reszketeg, de engesztelhetetlen döntése: a kötet, amelyet a kezedben tartasz, valaki másé. Te meg itten kukkolsz a nulladik oldalon. A helyzet fokozódik, amikor indoklás is áll a néma kiáltás mellett: akinek annyit köszönhetek. Aki áldozatos munkájával segítette. Aki nélkül ez a kötet. Satöbbi. Szakasztott olyan érzés, mint amikor nem voltál elég menő a sportnapokon, nem voltál elég menő a szombat délutáni zsúrokon, elég menő a lenin körúti butikban vett válltöméses felsőben a kiskórus finnországi útján, a verőfényes nyugati jólétben cuppogó utcákon.
Ám ez itt regény helyett egy blog – elismerem, létezik lelki rokonság a két műfaj között, de mégis más különösen ez az eset: én most itt vendégeskedhetem. Jó érzés, izgalmas, pezsgő, vibráló. Minden alkalmat megragadok, hogy megköszönjem, például ezt a mostanit: köszönöm, kedves Fűszer és Lélek. Úgy tervezem, minden poszthoz tartozzon ajánlás. Aztán jön egy kis olvasnivaló. És a kettő között nem ragaszkodunk a logikus kapcsolathoz. Fix pontnak elég a cukormentesség, az adott ajánlás, meg egy viszonylag friss szöveg.
Van a nyelvtanfolyamoknak egy furcsa résztvevője. A szakma úgy nevezi őt, álkezdő. Nem könnyű kenyér: belevág valamibe, amit félbehagyott, de garantáltan nem azon a ponton, ahol annak idején kiszállt. A határok tehát homályosak, az elvárások pedig jó esetben félig jogosak. Mivel végigtanítottam az egyetemi éveimet, sőt még utána is nyelvtanításból éltem, elégszer láttam ezt a furcsán száraz kínlódást, amelyet akkoriban valószínűleg nem is értettem meg elég alaposan. Így tehát ajánlom az alábbi kristálycukormentes szilváslepényt mindenkinek, aki közelről ismeri ezt az érzést. Mert megérdemlik. Spice and soul.
Szilváslepény álkezdőknek
  • 10 dkg vaj
  • 10 dkg nyírfacukor vagy xillitol
  • 2 ek méz
  • 2 tojás
  • fél zacskó sütőpor
  • 20 dkg finomliszt, de ennél valamivel kevesebb, ha teljes kiőrlésű
  • 1 tk fahéj
  • 15 dkg aszalt szilva
A szilvákat meghempergetjük a fahéjban és félretesszük.
A vajat a xillitollal és a tojásokkal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a mézet. A lisztet átszitáljuk a sütőporral, és elkeverjük a krémmel.
A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd kisebb részletekben a habosra kevert vajhoz adagoljuk, és simára keverjük. A tésztát kivajazott és –lisztezett tepsibe simítjuk. A felén elhelyezünk egy réteg fahéjas szilvát, a tetején a maradékot. Előmelegített, de közepesen meleg sütőben addig sütjük, amíg a tészta már nem tapad rá a villára, de még morzsát hagy rajta.
Ja igen, és szólok időben: szakbarbár az eklézsia, most ez a tepsi a favorit, úgyhogy minden így fog kinézni. Többé-kevésbé.
Amíg pedig megsül, az olvasnivaló:
Védhetetlen
Micsoda nyár volt. Milyen egy bulverszé, unverständlich, epic nyár, napjaiban úgy gázoltunk, mint egy nagyon híres fekete-fehér szökőkút medencéjében két megfélemlítő szépségű olasz színész. Mire magam mögött hagytam az iskolás hetek porát, úgy éreztem magam, mint aki csukott szemmel fut a sivatagban: bárhová, csak Anitát ne lássam. Megfulladtam tőle. Anita egyszerűen becsapott. Az életembe mint a meteor. Arra tippelek, a többiek rámhagyták, intézzem el egyedül értük és helyettük is a problémát, valahogy iktassam ki a piszkálódását, belátásomra bízva olvassak be neki egyszer s mindenkorra, ha már abból a gyomrosból nem értett a ki tudja hányadik gonosz kis megjegyzése után, lélegzetüket visszafojtva figyelték, mit felelek a vádjaira, például hogy azért tehetem le a ceruzát később, mint mindenki más egy-egy dolgozat végén, mert az apukám az igazgató-helyettes, az anyukám meg a focis lányok edzője, vagy hogy amikor véletlenül úgy orrbavágtam az egyik konyhásnéni fiát a szekrényajtóval, hogy eleredt a vére, azt csak azért tettem, mert meggyőződésem, hogy én fingom a passzátszelet. Valójában a magatartást leszámítva csak jelest írtak a bizonyítványomba, na meg a meccsek. Addig a bizonyos gyereknapi turnamentig én voltam a Guns of Brixton Általános Iskola futballista házidrágaköve. Ne keverjük ide azt az esetet, amikor berúgtam a földrajz szertár ablakát. Nem túlzás azt állítani, ott megfordult az életem, érthető hát, hogy valami védhetetlent akartam, nem érdekelt semmi más. Ezzel szemben egy nyomorult igazgatóit sem utalt ki nekem az intézmény, amely annyi mindent köszönhetett volna nekem, amiből mégiscsak arra következtetek, cseppet sem teljesítették a tanárok a vágyaimat gyakrabban, mint ha történetesen egy benzinkúton ismerkednek meg a szüleim, és ott dolgoznak azóta is.
Anitában különben is csak az irígység dolgozhatott.
A nevét Anita Ekbergről kapta, mert az édesanyja még felnőttként is neheztelt a szüleire, amiért őt ezzel szemben Tóth Katalinnak hívták. Szép nő volt, villódzó fekete, az első zsúrban telt, éles nyelvű, kreol anyukának ismerhettük meg, aztán évről évre fogyott, míg már Anita sötétkék kordnadrágja is lötyögött rajta. Akkor már nem mertem ránézni, pedig Anita kétszer is felhívta rá a figyelmem, előre nevetve azon, ahogy majd én fogok nevetni, Tóth Katalin bal farzsebe helyén ugyanis egy hatalmas, vastag és piros száj kiöltött nyelvéből géphímzett folt ékeskedett, én pedig úgy tettem, mint aki nem hall és nem vesz észre semmit, legszívesebben a szellőzőcsövön át hussantam volna ki a lakásból. Úgyhogy gyorsan leültem az ebédlőjükben, és azt mondtam…
Folytatás ezen a linken.

Kategóriák
Egyéb kategória

Hölgyeim, és uraim: az avokádó tolvaj!

Jó hely ez az Újlipótváros, a Fűszeres olvasóinak kedvenc vendégszerzői mind itt laknak. Most az történt, hogy egyik reggel épp egy sajttortát ettem a Panniniben, amikor Esze Dóra azt mondta, hogy szeretne írni a blogba. Egy igazi író.
Málnafolyó, avokádó tolvaj, csupa izgalmas cím egy kétgyerekes anyukától, akinek a kisfiai ráadásul pont egyidősek Dáviddal.
Dóra évek óta nem eszik finomított cukrot, és ilyen recepteknek igazán helye van itt nálunk, főleg azért, mert én ha nem is sokat, de tolom a süteményekbe. Arra gondoltunk, hogy hetente lesz valamilyen egészséges sütemény, amit egy kis irodalommal kötünk össze. Recept következik!
Fogadjátok szeretettel!

Kategóriák
Egyéb kategória

Steakburgonya, vagy amit akartok

 

Tudom, hogy senkinek nem újság, de tényleg tavasz van! Elkapott a nagy tavasz érzés: muszáj kimosnom mindent, leginkább a függönyöket, és érezni, hogy újra éled a természet. Idén elmarad a pészahi nagytakarítás, mert nemsokára költözünk. Isten veled Angyalföld, hello belváros! Ennek ellenére a takarítási kényszer megjelent Eddig mindig azt hittem, hogy ez kényszer, de be kell látnom, a jó idő úgy befolyásolja  a hormonokat, hogy takarítani kell. Persze, mindig is imádtam a csillogó ablakok előtt lengedező illatos függönyt, és a patyolat lakást, de tavasszal ez más. Ez a kis bevezető csak úgy került ide, hogy meg kell indokolnom a rügyek és virágok fotóinak felbukkanását a blogban, tudom, hogy kínos, de szívem szerint minden egyes virágot megörökítenék most. 
Megterveztük a tavaszköszöntő piknikünket, ennek első felvonása a helyszínbejárás volt. Nagyon komolyan vesszük magunkat! Utána egy gyors steak, steakburgonyával, és uborkasalátával. Igen, az uborkasaláta kilóg a sorból, de egyhangúan meg lett szavazva, készüljön klasszik ubisali, csak ne legyalult uborkával, hanem kockára vágott társával. Jó volt, meg kell hagyni.
 

Hozzávalók a steakburgonyához

1 kg kifliburgonya (nem autentikus, de imádom!)
2 ek libazsír
2 kk rozmaringlevél
2 kk őrölt kömény
1 gerezd fokhagyma
1/2 kk őrölt bors
1 kk só
1/2 kk cukor
1 kk pirospaprika
 
A krumplit megpucoltam, mert nem volt túl friss. Egészben megfőztem, majd hosszában félbevágtam. Egy tepsibe sütőpapírt fektettem, erre rendeztem gömbölyű felükkel lefelé a krumplikat. A fokhagymát lereszeltem, a rozmaringot nagyon apróra vágtam, végül minden fűszert összekevertem a megolvasztott, de nem forró libazsírral. Ecsettel kentem a krumplira a fűszerkeveréket, és 180 fokos sütőbe toltam negyed órára.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Kacsacomb Le Creuset

Húsz éve nézegetem, vágyódom rá, álmodozom róla. Persze álmomban leginkább egy gyönyörű sötétzöld Aga cooker-en áll a szép színes öntöttvas edényem, és egészen alacsony lángon rotyog benne valami sűrű, illatos étel, lehetőleg borral és kakukkfűvel. Ezzel meg is született az angol-francia barátság, legalábbis az én konyhámban. 
Mivel egy Aga egymillió forint körüli összegbe kerül, azt hiszem, legyen ez a következő húszéves projekt. Viszont az első Le Creuset már meg van! Nem mondom, hogy olcsó, mert nagyon drága. Viszont élethosszig tartó garancia van rá, és ha belegondolok, hogy nagyanyám öntöttvas serpenyőjét én is mai napig napi szinten használom, akkor úgy érzem megéri.  Sőt, eddig attól féltem, hogy vagy repülővel kell hazacipelnem, vagy az ebay-en rendelnem, és akkor még a szállítást is fizethetem. Jaj!
Gyönyörű narancssárga edény, (a gyár szerint vulkán színű), nehéz, és isteni dolgok főnek benne ez utóbbi egy hétben. A narancssárgával csak most békültem meg, inkább türkiz kéket szerettem volna, de a Kooktában kiderült, hogy ezek a franciák már csak ilyenek, eldöntik, hogy melyik országba milyen színt, abból a színből milyen formát és nagyságot szállítanak, aztán ehhez tartják magukat, akármi is történik. Sőt, megtisztelve kell, hogy érezzük magunkat, mert így is több szín érkezik Magyarországra, mint Ausztriába. Ez van.
Ennek ellenére szerintem a következő Le Creuset edényem valóban türkiz lesz, méghozzá az a pici kétliteres fazék, ami kapható ebben a színben.
Padlizsánnal, borral, rengeteg hagymával lassan sütöttem benne olyan puhára a kacsacombokat, hogy leválik a hús a csontról. Először arra gondoltam, hogy főttkrumplit kicsit lepirítok mellé kacsazsíron, de ahogy kóstolgattam, rájöttem, hogy friss, ropogós héjú kenyérrel lesz a legjobb.

Hozzávalók:
2 kacscomb
2 nagy fej hagyma
1 ek kacszsír
1 közepes padlizsán
2 dl száraz fehérbor
2 ág kakukkfű
1 babérlevél
1 kk apróra vágott rozmaring levélke
4 gerezd fokhagyma
10 szem egészbors
só
A kacscombokat besóztam, és bedörzsöltem a rozmaringgal. Egy kanálnyi kacsazsíron szép pirosra sütöttem mindkét oldalát nagy lángon. Mérsékeltem a hőt, és a combok mellé dobtam a két felkarikázott hagymát. Amikor összeesett, megdinsztelődött rádobtam a padlizsánt és a fűszereket is. Kicsit ismét megsóztam, és lefedve, néha megkeverve fél órát pároltam. A végén már figyelni kellett, mert teljesen elpárolgott alóla a folyadék. Felöntöttem a borral, és időnként vízzel pótoltam. Egy órát rotyogott így, ekkor megszórtam a nagyon apróra vágott fokhagymával, és fedő nélkül még húsz percet a tűzön hagytam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kikeleti piknik Erdőbényén

Erdőbénye – Liget, 2011, április 25.
Programok:
10 órától – bárány és nyuszi simogató
10 órától – Sárgatúró kóstoló
11 órától – 13 óráig – Tojásfestés
13 órától – Ziránó Bábszínház előadása
14 órátó l- 16 óráig – Játszóház
15 órától – locsolóvers mondó verseny felnőtteknek és gyerekeknek
16 órakor – a sárgatúró készítő verseny eredményhirdetése
Nyitott pincék
   
Sárgatúró készítő verseny
Várjuk a kedves vendégeink által készített sárgatúrót kóstolóra. A tavalyi receptversenyre igazán sok és érdekes recept ötlet érkezett. Szeretnénk, ha az idén ezeket el is készítenék és elhoznák, hogy a zsűri eldönthesse, vajon melyik az idei húsvét nyertes sárgatúrója.
Nem kell mást tenniük, minthogy az elhozott kóstolóra szánt túrót a Fesztivál sátornál leadják.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtos medvehagymagombóc

Bár idén még nem sok medvehagymás étel volt itt, már annyit olvastam máshol, hogy szinte unom. Sok-sok kísérletezgetés után azt kell mondjam, a medvehagyma mindenhogy jó, de legjobb egyszerűen tejfölbe belevágva, és pirítósra kanalazva. Ennek ellenére persze kihasználom az alkalmat, és főzők belőle amit csak tudok, ez a gombóc pl. határozottan jó lett, főleg medvehagymás tejföllel a tetején 🙂
 Nem hívom gnocchinak, mert medvehagymánál már csak gnocchi van többet minálunk, úgyhogy maradjunk a gombócnál, elvégre főttkrumplis tészta, az pedig gombóc, akárhogyis nézzük.
Biztosan észrevettétek, hogy az elmúlt pár hétben nem nagyon írtam a blogra, ennek az az oka, hogy hatalmas költözésben vagyunk, ez még el tart majd legalább egy hónapig, de ígérem mától rendesen jönnek majd a receptek. Aztán majd teszek fel képeket is, hogyan lesz a kis angyalföldi konyhámból két másik.
Hozzávalók:
70 dkg lisztes burgonya
15 dkg tehéntúró
10 dkg kecskesajt
2 tojás sárgája
13 dkg simaliszt
só, bors
fél csokor medvehagyma
A krumplit megpucoltam, felkockáztam, és megfőztem. Áttörtem, hozzákevertem a túrót, a sajtot, a falkockázott medvehagymát , tojássárgáját és a fűszereket. Apró, diónyi gombócokat   formáztam belőlük, és vajon megsütöttem. Isteni finom! Jó köretként is, de magában is vagy tejföllel a tetején.