Címke: főétel

Kategóriák
Egyéb kategória

Körtés, csirkés pite

Mielőtt teljesen elmúlna a körteszezon, gyorsan sütöttem egy körtés csirkepitét. Ez is egyike azoknak az ételeknek, amiket csak szezonjában készítünk. Mivel vendégeket tartottam vele jól, ezért a tésztát már reggel elkészítettem munkába menet előtt, a hús elősütésével együtt. Így délután már csak 40 percre volt szükségem, hogy mindennel kész legyek. Valamilyen egyszerű, nem túlcifrázott zöldsalátával ajánlom.
Hozzávalók:
2 csirkemell filé, sóval, borssal fűszerezve, serpenyőben megsütve
3 szelet csirkemell sonka
2 körte kimagozva, cikkekre vágva
A krémhez:
10 dkg kéksajt
1 dl tejszín
1 tojás sárgája
Szerecsendió
A tésztához:
10 dkg vaj
20 dkg liszt
1 kk só
1 kk sütőpor
3 ek víz
A tésztához mindent berakok a mélyhűtőbe 15 percre. Úgy a legegyszerűbb, ha a lisztet belemérjük a robotgép táljába, és azzal együtt hűtjük. Mikor jéghidegre hűlt, gyorsan öszzedolgozom a lisztet a sütőporral, sóval, vajjal, és csak utána teszem hozzá a vizet. Gyorsan kiborítom egy folpack fóliára, és 30 percig pihentetem. Végül kinyújtom, kibélelek egy piteformát vele, és letakarva visszateszem a hűtőbe. Délután 180 C-re előmelegített sütőben 15 percig sütöm, majd kiveszem, és befedem az alját a csirkemell sonkával. Elkészítem a krémet: A tejszínbe belemorzsolom a sajtot, addig melegítem, amíg megolvad. Fűszerezem, ha kell sózóm is. Lehúzom a lángról, és belekeverem a tojássárgáját. Óvatosan visszateszem a tűzre, és hagyom kicsit besűrűsödni. Beleöntöm a pitébe. Szeletekre vágom a csirkemellet, majd szépen felváltva belerakom a tésztába a körte szeletekkel. Előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöm.

Kategóriák
Egyéb kategória

Savanyú vetrece puliszkával

Sokszor hallom másoktól, hogy: én leveses vagyok, és pörköltes vagyok, stb. Ki kell jelentem, hogy én, az összes rokonom, barátom, és üzletfelem, aki már evett savanyú vetrecét, az pedig savanyú vetrecés!
Nem gyerekkorom régi kedves étele ez, sőt már férjnél voltam, mikor először olvastam róla, és kipróbáltuk. A receptből tudható volt, hogy fantasztikus lesz, azóta rajongói vagyunk, legalább annyiszor elkészítjük, mint a vörösboros marhapörköltet. Mindig puliszka mellé a köret, mert egyszer mikor nem volt itthon kukoricadara, sokat levont az élvezeti értékéből a főttkrumpli. Ha olyan helyen járunk, ahol régi tornácos házakat látunk, mindig eszünkbe jut a vetrece. Valahogy olyan jó régi, parasztházas íze van. Ezért van egy olyan sejtésem, hogy vagy nem is annyira régi, vagy nem marhából készült valaha, vagy citrom helyett ecetet használtak. Vagy mind a három egyszerre. 🙂 (ja, mondhatni, hogy nem “annyira” kóser)
Hozzávalók:
1 kg marha fehérpecsenye
20 dkg füstölt szalonna (húsos)
3 nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 citrom lehámozott héja (krumpli hámozóval)
1 citrom leve
1/2 l száraz fehérbor
4-5 babérlevél
2 ek mustár
Só, bors
5 dl tejföl
1ek liszt
A puliszkához:
Kukoricadara
Só, bors
Hagyma
Olaj
Az apróra vágott szalonnát kisütöm, rádobom a hagymát, majd a vékony csíkokra vágott húst. Mikor a hús kifehéredett, borsozom, rádobom a babérlevelet, és hozzáadom a mustárt, majd ráöntöm a bor felét, és egy deci vizet. Egy órát párolom alacsony lángon, belekeverem a többi bort, sózom, hozzáadom a fokhagymát is. Teljesen puhára főzőm. Mikor elkészült, kiszedem a babérlevelet, és a citrom héját, majd behabarom a lisztes tejföllel.
A puliszkához felforralom a vizet, sózóm, borsozom, és annyi kukoricadarát keverek bele, hogy nagyon sűrű masszát kapjak. Kiterítem egy tálcára, amíg megdermed, majd felvágom kockákra. Olajban dinsztelt hagymára szedem.

Kategóriák
Egyéb kategória

A hal nem lakoma, csak koma?

Lépten-nyomon halljuk, hogy együnk több halat, mert a hal egészséges. Csak ennyi lenne, vagy itt többről is szó van?
A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága közt szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki kutatók. Adataik szerint az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelően az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a depressziós, míg Japánban csak 0.1%: a különbség harmincszoros-ötvenszeres. Tehát, az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió, a mániás-depresszió, és a szülés utáni depresszió kialakulásában.
A neves szaklapban a Journal of American Psychiatry-ban megjelent tanulmány szerint az agy szárazanyag tartalmának 60%-a lipidekből áll, ezen belül is rendkívül nagy mennyiségben omega-3 és omega-6 zsírsavakból. Az Omega-3 viszont főként hidegvízi halakban, és egy-két növényben, mint a lenmag, dió, mogyoró, és repceolaj található. A növényi eredetű omega-3 zsírsavat azonban sokkal nehezebben hasznosítja az emberi szervezet, csakúgy, mint a növényekben található vasat.
Az omega-3 zsírsavak aránya jelentősen lecsökkent az utóbbi időben, kezdetben harmadára, aztán tizedére, majd az utóbbi pár évtizedben az egy huszadára! Sajnos azonban nem csak a mennyisége csökkent le, hanem a két esszenciális zsírsav (az omega-3 és az omega-6) aránya is felborult. Az ősidők 1:1-es aránya eltolódott 1:10, majd 1:20 arányra. Ez nagyon veszélyes lehet, ugyanis az omega-3 zsírsavak két fajtáját, a DHA-t (dokozahexaénsav) és az EPA-t (eikozapentaénsav) az emberi szervezet nem tudja előállítani, úgyhogy kénytelenek vagyunk valahogy pótólni, ha jót akarunk magunknak 🙂
Az omega-3 az 1940-es években került a kutatók látóterében, amikor az eszkimók étrendjét kezdték tanulmányozni, hogy miért is nem meszesednek el ereik, és miért nem kapnak szívinfarktust? Rájöttek, hogy mert étrendjükben nagyon sok az omega-3. Dr. Urquhart, aki hét évig élet Kanadában, egyetlen egy tumoros megbetegedést sem tapasztalt körükben, és a diabetes, a psoriazis vagy az asztma ritka volt. Sajnos az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a sarkkörön túl, ahol szinte csak tengeri halat fogyasztanak, felborult a nemek aránya, ugyanis a mélytengeri halakban könnyebben felhalmozódnak az általunk (fejlett világ) által kibocsátott hormonok, nehézfémek. Aggodalomra még nincs ok, Magyarországon alig eszünk tengeri halat, a mennyisége szinte a nullával egyenlő. Ha többet ennénk, csak nyerhetnénk vele, a Japán 73 kg-nak csak a huszadát fogyasztjuk. Ha nem is fogunk hetente háromszor tengeri halat fogyasztani, azért legalább havonta háromszor tegyünk meg magunkért ennyit, arról nem is beszélve, hogy a hal finom!
Tonhalas spagetti
Ha lehet sós vízben eltett tonhalkonzervet vegyünk, hogy jó minőségű olívaolajat adhassunk hozzá. (Friss lazaccal is kiváló, sőt!)
1 tonhal konzerv
Olíva olaj
Olíva bogyó (a kimért változat általában sokkal jobb ízű, és minőségű)
Összezúzott fokhagyma
Kockára vágott piros Kaliforniai paprika
Felezett koktélparadicsom
Friss bazsalikomlevelek
Só, bors
Az olajon addig kevergetem a fokhagymát, amíg érezni lehet az illatát. Hozzáadom a paprikát, egy perc múlva a halat. Sózóm. (Ha friss halat használunk, akkor annak adunk egy percet az olajon.) Rászórom a bazsalikom leveleket, az olíva bogyót, és a paradicsomot. Megkeverem, és el is zárom a tüzet. Az asztalnál szedem a tésztára, ott tekerek rá borsot. Sajt nélkül is tökéletes.
Eredetileg a Velvet Tejben, vajban oldalán.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mézes chilis brokkoli

A brokkoli vagy más néven spárgakel (még soha nem hallottam, hogy így nevezték volna) a karfiol közeli rokona, a keresztesvirágúakhoz tartozik. A Földközi tenger vidékéről származik, valószínűleg Olaszországból, erre utal a latin neve is (Brassica oleracea Italica), de más vélemény szerint Ciprusról ered. Ebben a formában 3-400 éve ismeretes, és a mediterrán országokban vadon is megterem. Ebből következik, hogy nagyon igénytelen növény, nem úgy, mint közeli rokona a karfiol. Az USA-ban már 30%-al több brokkolit termelnek, mint karfiolt. A zöldség nagyon jól fagyasztható, és így is megőrzi vitamintartalma nagyrészét. Rengeteg A és C vitamint tartalmaz, valamint Folsavat, és karotint. Ugyanakkor fajtától függően csak kb. 30 kcal található benne, rengeteg elemi rost kíséretében. A New Jersey Egyetem kutatóinak tapasztalatai szerint a közismert, gyakran fogyasztott keresztesvirágú növények igen gazdagon tartalmazzák az ún. sulforaphane (SFN) nevű molekulát. Erről az összetevőről már korábban leírták, hogy egerekben képes gátolni bizonyos daganatok kifejlődését, melyeket mesterségesen idéztek elő különböző rákkeltő anyagokkal. Az American Cancer Society statisztikái szerint a daganatok kialakulásának közel 2/3-át meg lehetne előzni életmódváltással, ugyanis az esetek igen nagy részéért a táplálkozási szokások tehetők felelőssé.
Férfiaknál különösen nagy segítség a prosztata rák megelőzésében, ha harminc év felett hetente háromszor megtalálható az étrendben.
Ennyi remek tulajdonság után, már csak azt kell kitalálni, hogyan vegyük rá a családot, hogy meg is egyék. Magam részéről imádom, de a férjemen semmi lelkesedést nem veszek észre, ha brokkoli van ebédre. A fiam még csak ránézni se akar, de ezt megértem, gyerekkoromban nekem se ez volt a kedvenc zöldségem.
Ezt a mézes csípős brokkolit valahogy mégis mindig hamar eltüntetjük a tányérról, bár az elkészítése után már az nem mondható el róla, hogy kevés kalóriát tartalmazna, cserébe viszont nagyon finom!
Hozzávalók:
1 nagy fej brokkoli, rózsáira szedve
Első mártani való:
Méz
Chili
Sörtészta:
Tojás
Liszt
Reszelt sajt
Só, bors, szerecsendió
Sör
A brokkolirózsákat lobogva forró sós vízbe dobom 2 percre, majd óvatosan leszűröm, és jéghideg vízbe dobom. Ezután hagyom lecsöpögni. A rózsák fejét chilivel és egy pici vízzel összekevert mézbe mártom, majd a sörtésztába. Ezután úgy teszem a forró olajba, hogy csak a tésztás fejét lepje el az olaj. Szép pirosra sütöm. Mikor megsült, egy tányérra szedem, hagyom lecsöpögni, és utána rakom át arra a tálra, amiben tálalom. Papírtörlőt nem lehet alá tenni, mert a sajttól, és a méztől kicsit ragad.

Kategóriák
Egyéb kategória

Füstölt pulykacomb mustban sütve

Évente egyszer szoktuk ezt az ételt készíteni, ősszel, szüret után. Nem csak a must miatt őszi fogás ez, hanem az intenzív ízek miatt is, és a köretként mellé kínált dödölle miatt is. Nyáron valahogy nem szívesen eszik az ember ilyen ételeket, aztán ősszel elkezdi bepótolni, ami addig elmaradt. Ha valaki gyomrának a dödölle túlzottan nehéznek bizonyulna, illik még hozzá a puliszka is, de egy karamellizát hagymával dúsított krumplipürével is nagyon finom.
Füstölt pulykát minden nagyobb üzletben vásárolhatunk, de mi minden évben bepácolunk, és felfüstöltetünk egy libát, egy kacsát, és egy pulykát is. Megéri a fáradságot, mert így egész évben pont annyira füstös, és annyira sós húsúnk van, amilyet szeretnénk.
Hozzávalók:
1 kg körüli füstölt pulyka hús (esetünkben felsőcomb)
1 nagy fej hagyma apró kockákra vágva
4 szál sárgarépa lereszelve
5 dl must
2-3 babérlevél
6-7 szem boróka
Egészbors
Só
Olaj
Aszalt szilva Egy nagyobb, fedeles öntöttvas lábosban a hagymát az olajon pici sóval üvegesre pároltam, rádobtam a sárgarépát, és addig kevergettem, amíg össze nem esett tejesen. Rászórtam a fűszereket, beletettem a pulykacombot, és felöntöttem a musttal, rádobtam az aszalt szilvát is. Lefedtem, és előmelegített sütőben alacsony hőmérsékleten addig sütöttem, amíg a répa teljesen szétfőtt, a hús pedig annyira puha lett, hogy leesett a csontról. Készíthetjük római tálban is, akkor a hagymát a répával előre dinszteljük meg egy külön lábosban.
Ennek az ételnek a téli változatában libacombot szoktunk használni, és must helyett édes szamorodnit. Ha túl töménynek találnánk, hígíthatjuk egy kevés 100%-os szőlőlével is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ünnepi vacsora

Tegnap este jött össze a család, hogy megünnepeljük Ros Hásánát. Mindenféle édes dologgal készültem, sütöttem kerek kalácsot, ettünk 613 magvú gránátalmát, mézédes fügét, sárgarépa-salátát, mézes tölgylevél salátát, erdeigombás marhasültet Yorkshire pudinggal. Halfejet nem főztem, mert a látványát nehezen viselném az asztalon, de a fiam rajzolt egyet, és azt kitettük a tányér mellé. Ilyenkor szokás valami újat enni, amit abban az évben még nem ettünk, nálunk ez most a mézzel grillezett füge volt. Persze szép borokat is ittunk vacsora mellé, sőt a pálinkából is rendesen fogyott.
A marhát még Bécsből hoztuk múltkor, úgyhogy amellett, hogy kóser, nagyon finom puha lett, igaz, már egy hete pácoltam a hűtőben, babérlevél, boróka, fokhagyma, és dijoni mustár keverékében. Összekötöztem, olíva olajon sütöttem meg hirtelen, majd hagymán, fokhagymán, és fehérboron sütöttem puhára alacsony hőmérsékleten négy óra alatt.
Mikor megsült a pecsenyeléből egy-egy kanálkával kiszedtem egy muffinforma aljára, később abban sütöttem a Yorkshire pudingot.
A maradék pecsenyelét kiszedtem egy szószos serpenyőbe, hozzáadtam 30 dkg erdeigombát, két evőkanál konyakot, kakukkfűt, zöldborsot, pici vizet, és beforraltam sűrűre. Ez volt az öntet a hús mellé.
Mikor a pudingot megsütöttem, örömmel konstatáltam, hogy smile kinézete lett, teljesen véletlenül, ugyanis ott tört fel a pecsenyelé a formából. Így legalább a gyerekek is viccesnek találták, és ettek belőle. Ha direkt akarnám így készíteni, biztosan nem sikerülne! (Pont most szídtak valami hasonló smile-t a tv-ben, ami krumplipüréből készül, és a gyerekek imádják Angliában.)
Hozzávalók a Yorkshire pudinghoz:
15 dkg liszt
2 dl tej
2 tojás
Só
Kakukkfű
Egy csipet szódabikarbóna
A masszát fél napot pihentettem, majd az előmelegített sütőben felforrósított muffinformába kanalaztam a forró pecsenyelére. Kb. 10 perc alatt megsült, 24 db lett belőle.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sültpaprikás tészta

Ez idén az utolsó sültpaprika receptem. (Vagy kitudja, de nem tervezek többet, jövőre is írni kell valamiről!) Szerintem sajt nélkül is teljes értékű vacsora, de a férjem ragaszkodik hozzá, hogy valamilyen jófajta érett Cheddar sajttal kell enni, vagy ha nem azzal, akkor egy hatalmas hússzelettel 🙂
Ehhez nem paradicsompaprikát használok, hanem hosszú, piros, nagyon édes fajtát, és ha sikerül venni egy piros erőset is, akkor azt is. Ugyanúgy gázláng fölött sütöm meg őket, mint a padlizsánt szokás. Miután megsült, műanyag dobozban hagyom kihűlni, így nagyon könnyen lehúzható a héja.
Hozzávalók:
Piroshúsú sültpaprika, csíkokra vágva
Hagyma karikára vágva
Fokhagyma felaprítva (ízlés szerint, de lehetőleg jó sok!)
Olívaolaj
Egy erős paprika szintén megsütve, vagy egy kevés erőspista
2 ek balzsamecet
1 ek zöldbors (konzerv változat)
Kakukkfű
A hagymát az olajon addig pároltam, amíg egy kicsit megpuhult, de még ropogott is egy picit. Rádobtam a fokhagymát, mikor érezni lehetett az illatát, akkor rászórtam a kakukkfüvet, sóztam, borsoztam, és hozzáöntöttem a balzsamecetet. Kb. fél percig kevergettem, beledobtam a zöldborsot, végül az összevágott sültpaprikát is. Éppen csak összeforrt, már el is zártam alatta a lángot. Fehérbort ne felejtsünk el inni hozzá!

Kategóriák
Egyéb kategória

Töltött paradicsompaprika

Nagyon szeretem a paradicsompaprikát (vagy pritaminpaprika?), kár hogy nagyon rövid ideig lehet kapni egy évben. Sokkal jobb ízű, mint a kaliforniai, de nagyon romlékony. Jártam már úgy, hogy az összes penészes volt belül a magoknál, amit a piacon vettem, és ez sajnos kívülről nem látszik. Most szerencsém volt, mindegyik egészséges volt. Tudom, nem egy eredeti recept, de tegnap este családi összejövetel volt nálunk, és a felnőttek menüjét ezzel egészítettem ki, hogy legyen valami fűszeres is a sajtoshús, krumplipüré összeállításhoz, ugyanis a három fiú sajnos elég válogatós.
Hozzávalók:
Paradicsompaprika kicsumázva
Hagyma karikákra vágva
Gomba felszeletelve
Cameber sajt felkockázva
Fokhagyma
Só, bors
Szerecsendió
Erőspista
A hagymán megpirítottam a gombát, fűszereztem, és amikor kihűlt, belekevertem a sajtot. A masszát a paprikákba töltöttem, és alufóliával fedett tepsiben megsütöttem.

ps: nagyon vicces, hogy a MS Word milyen két szót ajánl fel, a szerinte helytelen Erőspista helyett! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Vargányás pecsenye – VKF VIII.

Hétvégén, kedvenc helyünkön pihentünk, az Őrségben. Egész nyáron vártam már egy ilyen hétvégét, mert bár gyönyörű nyaralásunk volt Toszkánában is, azért mégiscsak itthon a legjobb. Mostanában jó sok eső esett, a kellő meleg is megvolt, úgyhogy bizakodva indultunk neki az erdőnek, biztosra vettük, hogy megtöltjük a kosarunkat vargányával. És így is lett. Az első gombát a legkisebb csemetém találta, akitől ez igazán szép teljesítmény, lévén, hogy még csak három és fél éves. A két nagyobbik most nem talált semmit, mert nem is a talajt figyelték, hanem, hogy melyik fára lehet felmászni. Persze hazaérve az erdőből legszívesebben az ágyba zuhantunk volna a férjemmel, de a gomba nem várhat, muszáj volt feldolgozni. Fagyasztottam is, és elkezdtem szárítani is egy adagot télire, gombaszegény napokra. Azért két szép egészséges példányt meghagytam, hogy a hűtőben vészelje át az éjszakát egy papírzacskóban. Reggel még valóban fogyaszthatónak bizonyult, így született meg ez a recept.Hozzávalók fejenként:
Kétujjnyi vastag fehér pecsenye szelet, 24 órára (legalább) bepácolva
(mostani pác: Dijoni mustár, kakukkfű, balzsamecet, borókabogyó, bors, pici olaj)
1-2 vargánya, megtisztítva, felkockázva
1 mogyoróhagyma
1 dl fehérbor
1 ág kakukkfű
1 gerezd fokhagyma
Olívaolaj
Vaj
Só, bors
Körethez: karalábé, és sárgarépa hasábok
A húst sütés előtt egy órával kiveszem a hűtőből. Forró öntöttvas serpenyőben olajon fél-fél percig sütöm mindkét oldalát. Elzárom alatta a tüzet, majd aláöntöm a bort, belereszelem a fokhagymát és a hagymát, és beleszóróm a fűszereket. Ekkor sózóm is, majd 80 C fokos sütőbe teszem, ahol 3 órát „sütöm”.
Mikor a sütési idő kezd a végéhez közeledni, elkészítem a gombát: vajon megpárolom, sózom, borsozom, és a hús tetejére halmozom. Pihenhetnek együtt még 20 percet.
Ezalatt forró olajban kisütöm a karalábé és sárgarépa hasábokat, mintha rósejbnit sütnék.
Ki vagyok? 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

“Svéd húsgolyó”

Aki úgy gondolja, hogy ez a húsgolyó úgy néz ki, mint egy kókuszgolyó, annak igaza van. Annyira hasonlít, hogy majdnem a fiam is megevett belőle egyet, pedig ő mostanában egészen vegetáriánusként étkezik. Persze, mikor megfogta, valami gyanús lett, hogy ez nem is „kópuszbolyó”, úgyhogy inkább gyorsan visszatette a tányérra.
Talán nem véletlen, de Svédországban tanultam ezt a receptet, egy családnál, akik a svéd szokásokhoz méltatlanul többször is vendégül láttak az otthonukban sabbathi vacsora címen. Az ünneplést, mondanom se kell két-három vodkával kezdtük, utána kiddus, aztán ez az étel. A háziasszony szerint afrikai recept, de hiába kerestem hasonlót, ezért arra gondolok, hogy az ő találmánya lehetett. Mindenesetre finom, néha el is készítjük, de csak akkor, ha kevesen vagyunk, mert a gombócoknak falatnyinak kell lenni, fejenként egész estére legalább tizenötöt számolva. Úgyhogy egy húszfős vendégsereget nem ezzel az időigényes mütyürkével célszerű jóllakatni.
Hozzávalók:
Darált marhahús (na jó, ha van, akkor rénszarvas)
Zsemlemorzsa
Tojás
Sűrített paradicsom
Só, bors
Őrölt szegfűszeg (sok szegfűszeg kell bele, ez az íz a legdominánsabb az ételben)
A hozzávalókból diónyi gombócokat formázok, szezámmagba forgatom, majd olajban 2 percig sütöm. Fontos, hogy nem szabad túl sütni, mert hamar kiszárad! Miközben sül, meggrillezek félbevágott őszibarackokat, vagy nektarinokat. A nektarin talán jobb választás, mivel rajta lehet hagyni a héját, és nem esik szét a hő hatására. Mikor az egészet tányérra szedtem, leöntöm a tetejét mézes öntettel:
Méz
Chili
Fehérbor
Gyömbér
Köretként ehetünk hozzá pitát, kuszkuszt, vagy Nigella krumpliját. Persze, ha kóser húst használunk hozzá, és odafigyelünk, hogy a tojás is kóser legyen (semmilyen vér nem lehet benne), no meg az edények is kóserek, akkor ez egy jó kis sabbathi kóser vacsora lehet. Nekem most nem volt itthon kóser marhahúsom, amit ledaráltam volna, csirkét hamarabb, de ezt az ételt nem lehet csirkéből elkészíteni.
Erdetileg a JUDAPESTEN.