Címke: nyári_étel

Kategóriák
Egyéb kategória

Sült paprikasaláta sajtos padlizsánkrémmel

Nagyon örültem a mostani VKF-nek. Na jó, egyáltalán nem örültem neki, a saláta ugyanis a második mumusom a hal mellett, de így legalább ezt is letudtam. Annyi pozitívuma mégis van a versenynek, hogy legalább sok-sok remek saláta lát majd napvilágot, amiből remélhetőleg rengeteget tanulok.
Mi bajom a salátákkal? Igazán semmi, nagyon szeretem őket, de úgy érzem kevés fantáziám van hozzájuk. Az is lehet, hogy túl nagy az elvárásom velük szemben, mert olyan salátát még soha nem ettem, amit évekig emlegettem volna. Mindezt még azzal is súlyosbítom, hogy én bizony a hússalátákat szeretem, de most direkt kihívás elé állítottam magam, és letiltottam a húst a hozzávalók közül. Ugrott a majonéz is, az ugyanis nyáron nem túl biztonságos, el lettem tanácsolva a görögsalátától, és a főétel mellé “savanyúság” szerűen kínált salátáktól is.
A sok gondolkodás alatt rájöttem, hogy mi is a problémám a jó salátával. A magyar nyelv. Az, hogy nem teszünk különbséget a saláta mint növény, és a saláta, mint étel között. Aztán lássuk be, hiába utazunk, eszünk éttermekben, olvasunk szakácskönyveket, annyira még nincs messze az az időszak, amikor négyféle salátát ismertünk: fejes saláta cukros, ecetes vízben, fokhagymás, tejfölös uborkasaláta (a kedvencem!), ecetes, olajos vöröshagyma saláta (kifejezettem libatepertőhöz, és friss fehérkenyérhez) káposztasaláta.
Mai napig emlékszem arra, amikor a nyolcvanas évek közepén megjelent F. Nagy Angéla fekete, rossz minőségű papírra nyomott, rosszul ragasztott, mégis keménytáblás, salátás könyve. Ott végre volt valami más is. Sokat használta akkoriban édesanyám.
A mostani salátám ötlete csütörtök reggel körvonalazódott bennem, aznapra úgy is az unokabátyámat vártuk vacsorára. El is készítettem, kicsit másképp mint ezt, ugyanis mindenféle sült zöldségek voltak benne, a padlizsánba pedig nem tettem roquefortot. Aztán addig borozgattunk, amíg az utolsó adag saláta is elfogyott, nekem pedig egyáltalán nem volt kedvem fotózni 🙂 Másnap kiderült, hogy bár mindenki imádja a fokhagymát, van akinek nem bírja a gyomra, úgyhogy óvatosan a mennyiséggel, vagy sokat finomíthat a dolgon a fokhagyma nem nyersen való felhasználása.
Egy szó, mint száz, meg kellett ismételnem, és már máképp is csináltam. Szerintem jót tett neki az újragondolás.
Hozzávalók:
3 különböző színű kaliforniai paprika
5 ek olívaolaj
só, bors
3 ek balzsamecet

1 kicsi padlizsán
3 gerezd fokhagyma
1 doboz (125g) mascarpone
5 dkg valódi roquefort, vagy 10 dkg más kék sajt
2 marék fekete olajbogyó
10 bazsalikom levél
só, bors
pici olívaolaj

A paprikát vékony, hosszú csíkokra vágtam, majd felforrósítottam egy wok-ot. Mikor már tényleg nagyon forró volt, beleöntöttem az olívaolajat, majd beledobtam a paprikát. Sóztam borsoztam, és a legnagyobb lángon megpirítottam. Mikor elkészült meglocsoltam az ecettel.
A padlizsánt a gázrózsa lángján megsütöttem, majd egy műanyag dobozba zártam negyed órára.
Leszedtem a héját, és botmixerrel összeturmixoltam a mascarponéval, kéksajttal, fokhagymával, olajjal, és fűszerekkel.
A paprika, az 2-3 adag főételként fogyasztva. A padlizsánkrém sokkal több alakalomra elég, nagyon finom a maradék pirítósra kenve, vagy tésztára kanalazva.

Eddigi salátáim:

Mézes sárgarépa saláta

Fehérbab saláta

Meleg cukkíni saláta

Saláta férfiaknak

Tökmagolajban pácolt kecskesajt saláta

Mediterrán cukkíni saláta

Kategóriák
Egyéb kategória

Lecsó bográcsban

Mint ahogy előre elterveztük, vasárnap délelőtt összejöttünk Mirelléékkel egy jó lecsó erejéig. Féltem a dologtól, mert a pénteki időjárás előrejelzés még 37 fokot mondott, amit vasárnap reggelre 38 fokra módosítottak. Már láttam is lelki szemeim előtt, ahogy megfövünk saját levünkben, vagy rosszabb esetben teljesen elpárolgunk a föld színéről. Aztán csodálkozva állapítottuk meg, hogy a Hármashatárhegyen majdnem hűvös van. (Most meg szakad az eső, és holnapra max. 20 fokot jósolnak!)
Mivel Mirelle már kifaggatta az olvasóit, hogy ki hogyan csinálja a lecsót, úgy döntött, hogy kacsazsíron megforgatott házi tarhonyával főzzük. Nekem pedig nagyon bejött az a lecsó, amit a múltkor főztünk, úgyhogy vittem füstölt sajtot.
A gyerekek tűdériek voltak, először fociztak, aztán palacsintát sütöttek a hamuban, ettől úgy néztek ki mint a kéményseprők. Végül ugyanabban a pillanatban fogyott ki belőlük az üzemanyag, és ugyanabban a másodpercben kezdtek el tűdérből ördöggé változni 🙂
Hozzávalók:
2 kg paprika
1 kg paradicsom
0,5 kg hagyma
20 dkg füstölt szalonna
2 szál füstölt kolbász
só, bors,
2 ek pirospaprika
2 kk kömény
Elfelejtettem fokhagymát vinni, pedig jó lett volna 2 gerezd bele.
A szalonnát kiolvasztottuk, majd hozzákevertük a vastagabb karikákra vágott hagymát. Mikor a hagyma megpuhult levettük a lángról a bográcsot, és belekevertük a pirospaprikát. Ráöntöttük a negyedekre vágott paradicsomot. Mikor a paradicsom már félig szétfőtt, beledobtuk a fűszereket, és a paprikát is. Kellett önteni rá egy kevés vizet is.
A végén szórtuk bele a kolbászt, azt is főztük pár percig, majd a tarhonyára szedtük, és a tetejét megszórtuk füstölt sajttal. Szerintem nyolc felnőtt jól lakott volna belőle.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sárgadinnyéből jéghidegen


37 fokot mondanak vasárnapra, és én már most stresszelem magam rajta. Ilyenkor még a strandon is rettenetes a meleg, de a városban megáll az élet. Mi főzni fogunk Mirellével és a nőkkel, méghozzá lecsó hegyeket. Majd messziről kevergetem a bográcsot 🙂 Szerencsére tüzet rakni nem tudok, nem úgy mint Mirelle, de a férjemnek is megy, úgyhogy ezt már előre megnyerte, mégiscsak ő a férfi!
Ilyen időben még egy nagyon könnyű fröccs is könnyen az ember fejébe száll, de napnyugta után mégis jól esik valami alkoholos ital. Szert tettem kétféle nagyon finom bodzapálinkára. Nem, nem azt kell inni, de rájöttem, hogy mennyire jó a sárgadinnye, rum helyett bodzapálinkával lelocsolva.
Görgette tovább az agyam a gondolatokat, és a bogyós pálinka íz valami bogyós gyümölcsöt is kívánt. Ezért aztán összeturmixoltam a pálinkával meglocsolt dinnyét, és külön a joghurtot szederrel, és ribizlivel. Kicsit édesítettem, reszeltem bele egy kevés citromhéjat, aprítottam bele pár mentalevelet, és rétegesen pohárba töltöttem. Esténként ezt itatom a vendégekkel, és nagyon hálásak érte.
Hozzávalók 4 pohárhoz:
2 kicsi sárgadinnye
4 ek bodzapálinka (bármilyen gyümölcspálinka jó)
1 l natúr joghurt
20 dkg szeder
20 dkg ribizli
8 mentalevél
4 ek méz
1 citrom reszelt héja
Az e heti HOT!-ban ribizlis vaníliafagyit készítettem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Borban párolt göngyölthús

Miközben ezt a göngyölt húst ettük, folyamatosan az Indul a bakterházból idéztünk, és hatalmasakat nevettünk. Történt ugyanis, hogy a hússzeleteket feltekerés után nem megtűztem, hanem megkötöztem. Mikor a hús megpuhult, botmixerrel pépesíteni kellett a szaftot. Addigra az egyik húsról valahogy lefőtt a zsineg, amivel megkötöztem, és nem is lett meg, akárhogy néztük. Mondtam a férjemnek, hogy nem gatyamadzag van benne, és nem bűbájt akarok rá szórni, mint Bendegúz a bakterházban. Aztán mikor pakoltam ki a mosogatógépből, meglett a madzag. Feltekeredett a botmixer kése mögé, és ott annyira megszorult, és elbújt, hogy teljesen láthatatlan maradt. A talány megoldódott, az ebéd elfogyott 🙂

Hozzávalók:
4 szelet szép borjúcomb
1 szál póréhagyma
2 ek dijoni mustár
2 dl fehérbor
1 piros kaliforniai paprika
2 dl tejszín
só, bors, szerecsendió
5 dkg füstölt szalonna
1 nagy csokor petrezselyem
1 ek liszt
A húst kiklopfoltam, borsoztam, sóztam, megkentem mustárral, majd pórészeleteket fektettem rá. Feltekertem, és megkötöztem. A szalonnát kiolvasztottam, kiszedtem a pörcöket, és a hústekercseket minden oldalról körbesütöttem szép pirosra. Aládobtam a maradék pórét, ráöntöttem a fehérbort, fűszereztem, majd lefedve takaréklángon puhára pároltam. Leszedtem a zsineget a húsról, és a szaftot pépesítettem.
Beledobtam a kaliforniai paprika kockákat, fél csokor petrezselymet, a liszttel elkevert tejszínt is hozzáöntöttem, és még egy picit forraltam. Tálalásnál felszeleteltem a hústekercset, megszórtam a maradék petrezselyemmel, és a szalonnapörcöket is mellé szedtem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sült sárgabarackos vaníliafagyi (+eredményhirdetés)


Azzal kezdem, hogy a tegnapi játék megfejtése Vaníliafagylalt sült, karamellizált sárgabarackkal lett volna. Viszont annyi jó ötletet adtatok, (mint ahogy Gjuci meg is írta) hogy mit is főzzek a következő napokban sárgabarackból, hogy nagyon hálás vagyok nektek, és Vadjutkának is, amiért kitalálta a játékot.
A legközelebb a megfejtéshez Gjuci tippelt, sőt konkrétan a vanília szó kivételével eltalálta. Úgyhogy övé a pipacs.
A kreatív díjat, nevezetesen egy pár fülbevalót pedig Frazon Zsófánank ítélte oda a zsűri. 🙂
Mindenkinek gratulálunk, és köszönjük a játékot!
Sárgabarackos vaníliafagyit Bécsben ettem, legutóbbi kóser bevásárlásomon, és megpróbáltam itthon reprodukálni. Nem lett olyan, sőt egész más lett, de szerintem sokkal jobb!
Hozzávalók a barackréteghez:
0,5 kg sárgabarack kimagozva, felezve
5 dkg vaj
10 dkg cukor
0,5 kk fahéj

Hozzávalók a vaníliafagyihoz:
1 vaníliarúd kikapart belseje
3 dl tej
2 dl tejszín
4 tojássárgája
15dkg cukor

A vajon megolvasztottam a cukrot, és kevergetve karamellizáltam. Rátettem a barackokat, a magházzal lefelé fordítva. Pár percig még alacsony hőfokon melegítettem, hogy a barack is megpuhuljon egy kicsit. Úgy szedtem ki a gyümölcsöket, hogy mindegyik közepébe tettem egy kanálnyi karamellt. Teljesen lehűtöttem, majd egy órára bedobtam a fagyasztóba.
A vaníliafagyihoz összekevertem a hozzávalókat, majd vízgőz felett melegítve sűrűre főztem. Mikor elkészült, hűtőben lehűtöttem, majd fagyigépben csináltam meg a fagylaltot. Akinek nincs ilyen gépe, az töltse a robotgép edényébe, és ezzel tegye a mélyhűtőbe, majd óránként keverje át, de legalább 4-szer. Mikor kész, tegye át egy másik dobozba.
Tálalásnál durvára turmixoltam a barackot, amitől apró darabokban maradt a barack. Csak ekkor szórtam bele a fahéjat. Rétegezve tálaltam a fagyival.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mexikói töltöttpaprika

Töltött paprikát nem csak egyféleképpen lehet készíteni. Évekkel ezelőtt olvasta édesapám valamelyik újságban a mexikói változatot. Úgy emlékszem F. Nagy Angéla írta, de ebben nem vagyok biztos. Akkor el is készítette, és nagyon finom volt, elhatároztuk, hogy máskor is megsütjük, de aztán feledésbe merült.
Sajnos mindössze három dologra emlékszem belőle, az egyik a kaliforniai paprika, a másik a mogyoró, és végül a sajt, valami szósz formájában. Még abban sem vagyok biztos, hogy volt benne hús, de nagyon valószínű.
Hozzávalók két személyre:
2 nagy kaliforniai paprika
20 dkg darált hús
1 nagy hagyma
5 dkg sós mogyoró
2 gerezd fokhagyma
1 kk kömény
1 kk chili
1 kk fahéj
1 kk oreganó
só, bors
olívaolaj
A szószhoz:
2 dl kukorica sör
15 dkg cheddar sajt
só, bors
2 dl tejföl
1 ek kukoricakeményítő
A paprika tetejét levágtam úgy, hogy egy jó újjnyi paprika maradjon a tetején. Kiszedtem a szárát, és a paprikahúst apró kockákra vágtam. Olajon megfonnyasztottam a kockákra vágott hagymát, rádobtam a húst, és a fűszereket. Amikor a hús megpirult, beleszórtam a mogyorót, és a paprika kockákat is. egy perc után elzártam a lángot. A sóval vigyázni kell, mert a mogyoró is sós. Ha nem marhahúst használunk, akkor érdemes az egészet egy kicsit lecsepegtetni egy szűrőkanálban. Beletöltöttem a masszát a paprikába, és 20 perc alatt megsütöttem.
Közben elkészítettem a szószt. A sört elkevertem a tejföllel, keményítővel, sóval, borssal. Felforraltam, és belekevertem a reszelt sajtot.

Kategóriák
Egyéb kategória

Padlizsán fetás krémmel töltve


Padlizsán szezonnak még nem nevezném a mostanit, az nyár végén jön csak el, de egyre gyakrabban botlani két-háromszáz forint körüli árakba.
Én imádom, sajnos akkor is, amikor egy vagyonba kerül, de ilyenkor, amikor olcsó, mindig van itthon. Kétnaponta belecsempészem valamibe, mert ha csak egyszerű eldöntendő kérdést tennék fel a férjemnek, hogy legyen-e padlizsán vacsorára, akkor nemmel válaszolna. Nem mintha utálná, de magától soha nem venne.
Úgyhogy szokott belőle készülni melegszendvics krém, szósz, öntet tésztára, leves, és néha meg is töltöm, ilyenkor látszik is rajta, hogy miből van 🙂 30 fok felett, Remoska süti a lépcsőházban, had örüljenek a szomszédok, bár úgy sem tudják honnan jön az illat, ugyanis kétemeletes ház második emeletén lakunk, ide csak mi járunk fel. Egyébként az alattunk lakó agglegény nyaranta minden héten kétszer főz lecsót, és mindig éjfél körül. Menetrend szerint érkeznek az illatok: 11.30 szalonna, 11.40 hagyma, 11.45 paprika, stb. De nem szólhatok egy szót sem! Lehet, hogy ő is a lépcsőházban főz?
Hozzávalók a padlizsánhoz:
1 nagyobb padlizsán
20 dkg csiperke gomba
10 szem koktélparadicsom
20 szem fekete olajbogyó
4 gerezd fokhagyma
10 dkg füstölt feta
1 nagy fej paradicsom
só, bors, kakukkfű
1 citrom
olívaolaj
A padlizsánt ketté vágtam, és kanállal kikapartam a belsejét. Felkockáztam, majd rádobtam az olajon megfonnyasztott hagymakarikákra. Negyedekre vágtam a gombát, és a koktélparadicsomot, és azt is hozzá adtam. Kicsit kevergettem, sóztam, borsoztam, beledobtam a kakukkfüvet is, végül a felaprított olajbogyót is. Miután elzártam a lángot, belemorzsoltam a fetát. Ezzel a masszával töltöttem meg a padlizsánokat, majd 20 perc alatt megsütöttem. Borjúkaraj mellett volt köret, de önálló fogásként is megállja a helyét. Az asztalnál citromot nyomtunk rá. Sülhet egyszerűen sütőben is!
Gabojszától kapott, direkt túlhűtött bort kortyolgattunk hozzá rengeteg szódával. Éljen a fröccs!

Kategóriák
Egyéb kategória

Gazpacho

Hideg leveseket gyakran készítek nyáron, főleg olyanokat, amit nem kell főzni, csak turmixolni. A gazpacho eddig azért nem került fel ide, mert nem tartottam elég autentikusnak, lévén, hogy hazájában soha nem ettem még.
Aztán kedd este sikerült beszélnem egy andalúz párral, és kapásból nekik szegeztem a kérdést, hogy milyen az igazi, hideg gazpacho?
Okosabb nem lettem, mert kiderült, hogy kb. olyan mint a magyar lecsó. Mindenki kicsit másképp csinálja, a sajátjára esküszik, de ha az alapok benne vannak, akkor már tehetünk bele bármi mást is, az bizony gazpacho marad. Ez a pár is megosztott volt abban, hogy fehérkenyeret, vagy barnát kell-e bele turmixolni? Kell-e bele sűrített paradicsom, vagy csak friss?
Úgyhogy innentől kezdve borzasztó bátor vagyok, és ki merem jelenteni, hogy ez nem egyszerűen hideg paradicsomleves, hanem valódi gazpacho.
Hozzávalók:
1 nagy szelet szikkadt rozskenyér
1 dl olívaolaj
1 nagyobb salátauborka megpucolva
1 kg paradicsom
1 kaliforniai paprika (piros)
4 gerezd fokhagyma
3 ek vörösbor ecet
só, bors
A kenyeret megöntöztem az olívaolajjal, és egy éjszakát letakarva állni hagytam. Másnap minden hozzávalót összeturmixoltam. Tálalásnál vöröshagyma kockákat szórtam a tányér aljára, a leves tetejére pedig rozmaringot, és kecskesajt kockákat, majd meglocsoltam egy kis olívaolajjal. A Bűvös szakácsnál is érdemes olvasni ezügyben.

Kategóriák
Egyéb kategória

Cukkini galuska


Cukkini galuska?
Tegnap azt hittem, hogy kitaláltam egy receptet. Egész nap nagyon örültem magamnak, hogy én micsoda nagy szakács vagyok, egy igazi zseni, és majd mindenki meglátja, hogy száz év múlva úgy emlegetik majd a cukkini galuskát, mint a gnocchit mostanság.
Elképzeltem, hogy lereszelem, majd összekeverem tojással és liszttel, aztán kiszaggatom, és kifőzőm.
Utána valami szuper kéksajtos, vagy olajbogyókrémes mártásba forgatom, reszelek rá valami jóféle kecskesajtot, és egy pohár fehérbor társaságában meglepem vele a férjem. Erre ő majd azonnal térdre esik, teljesen elalél a gyönyörűségtől, hogy micsoda sztárszakács az ő asszonya, és újra megkéri a kezem.
Na, ehhez képest a következő történt:
Lereszeltem a cukkinit, összekevertem a tojással és a liszttel, majd kifőztem.
Aztán kiderült, hogy nincs itthon se kéksajt, se kecskesajt. Sőt olajbogyó se.
Van viszont füstölt szalonna, juhtúró. Mit is akartam ezekkel? Gondol, gondol, gondol…
Igen! Juhtúrós sztrapacskát! Csak ebben a hőségben nem kívántuk.
Mi ebből a tanulság? Az hogy nem találtam ki semmit, csupán a krumplit cseréltem cukkinire. Ha egy tót olvasná biztosan vérbosszút esküdne. Viszont be kell látni, hogy határozottan finom lett. Hát még ha az eredeti elképzelés szerint készül minden!
Hozzávalók:
2 kisebb cukkini
só, bors
liszt (amennyivel nokedli sűrűségű tésztát kapunk)
2 tojás
10 dkg füstölt szalonna
2 gerezd fokhagyma
15 dkg szlovák juhtúró
A cukkinit lereszeltem, lesóztam, majd kinyomkodtam. Elkevertem a tojásokkal és a liszttel. Nagylyukú nokedli szaggatón kiszaggattam, és pár perc alatt megfőztem. Közben apró kockákra vágtam a szalonnát, rádobtam az összezúzott fokhagymát, majd arra szedtem a megfőtt tésztát. Borsoztam, de sózni nem kellett. Elmorzsoltam rajta a juhtúrót.
A férjem reakciója csupán annyi volt, hogy gorgonzolával biztosan nagyon finom lett volna 🙂
A kép minőségéért elnézést, de este 9 kor készült, vaku nélkül.

Kategóriák
Egyéb kategória

Málnás citromtorta

Málnás citromtortát sütöttem Dávid negyedik születésnapjára. Mostanában ünneplés az életünk, igazán lehetne inkább húsz fok. Vasárnap a nagymamánál szülinapoztunk, hétfőn pedig az óvodában ünnepeltünk. Tegnap délután pedig évzáró volt a kiscsoportban.
Tündériek voltak a gyerekek! Először a répamesét adták elő, és a fiam volt a répa 🙂 Ez a répához fűződő viszonya miatt elég mulatságos volt számunka, de nagyon jól tudta mondani a szerepét: És húzták a répát, húzták a répát, de a répa nem mozdult! A végén aztán jól kirántották őt a helyéről, és csiklandozó mozdulatokkal megették a pocakját. Aztán hárman elmondtak egy cicás-komondoros versikét, és én annyira büszke voltam! Minden gyerek kapott egy oklevelet, amiben az egész évi fejlődését taglalták pontról pontra. Ennek a tanulsága az számomra, hogy az oviban egy másik Dávid tartózkodik mint itthon. Mindig visszapakolja a játékait a helyére, és megosztja azt másokkal? Szépen gyurmázik, munkája tiszta? Rendesen imádkozik ebéd előtt? Na jó, a héber betüket itthon is keni vágja.
Azt írták egyébként az oklevélre, hogy ő a csoport mesemondója, fantasztikus mesélő. Mégiscsak ő lehet az, mert erről ráismerek.
Bár Bea és Nóri a két óvó néni nem olvassa a blogomat, el kell mondanom, hogy a világ legjobb kiscsoportos óvó nénijei ők, és mindenki nagyon szerencsés, akinek a csemetéire ők felügyelnek. Egyébként a bölcsis kiscsoportos Judittal is ugyanígy voltunk, imádtuk. Jövőre Esztert teszteljük, vagy ő tesztel minket?
Hozzávalók a citromtortához:
A piskótához:
3 tojás
3 ek cukor
3 ek liszt

A krémhez:
3 dl tej
3 dl tejszín
2 citrom leve
1 citrom héja
4 ek kukoricaliszt
6 ek cukor
3 tojás sárgája
20 dkg málna

A habhoz:
3 dl tejszín
1 ek cukor
20 dkg málna

A piskótához kettéválasztottam a tojásokat, a fehérjét kemény habbá veretem, a cukrot fehéredésig kevertem, majd óvatosan összekevertem a sárgát a habbal, és kanalanként beledolgoztam a lisztet. Előmelegített sütőben 180 fokon 20 perc alatt megsütöttem.
A citromkrémhez felforraltam az előre elkevert krém hozzávalókat a málna kivételével. Hagytam besűrűsödni, és amikor kihűlt, belekevertem a málnát.
Ráöntöttem a piskótára, tálalásnál pedig tejszínhabbal, és friss málnával díszítettem. Behűtve a legfinomabb. Nagyon könnyű, citromos nyári sütemény.