Végre használhatom az egyik, számomra legszörnyűbb gasztrosznob szót a túlkészült-et.
Arra gondoltam ugyanis valamelyik este, hogy olyan rendesen dolgozunk Gáborral minden hajnaltól kb. éjfélig, hogy igazán megérdemlünk egy normális vacsorát, amit mellé le kell ülni, és kicsit arrébb tolni a “vegyes” feliratú és a “konyhai törékeny” dobozokat.
Vettem is egy jóféle hátszín darabot, behűtöttem a mellé gondolt bort, előkerestem húszperces munkával a kedvenc borsomat, és sütöttem a húsra egy tökéletes kérget.
Utána betettem a sütőbe.
A hátszínt úgy szoktam sütni, hogy kb 5 centis szeletekre vágom, 2-2 perc alatt serpenyőben kérgesítem, majd 230 fokon sütőben 8 percig sütöm, végül 20 percig pihentetem. Ehhez képest most betoltam a sütőbe, és gondoltam kipakolok mág pár dobozt, újravasalok pár ruhát a gardróbba. 20 perc múlva csaptam a homlokomra.
Ez a hús bizony túlkészült. TÚLKÉSZÜLT. Nem égett meg, de kiszáradt, teljesen átsült, szaftos rózsaszínsége oda lett. Először majdnem sírtam, ami nyilván a hiszti és a fáradság volt, aztán elképzeltem, hogy serpenyővel szétverem a sütőt, végül a fejemet verem a falba. Aztán inkább ittam éhgyomorra két pohár vörösbort, és rögtön sokkal szebb lett a világ. A húst betettem a hűtőbe, és ettünk egy gyors paradicsomos spagettit, amit Gábor főzött.
Másnap reggel felszeleteltem a hátszín szeleteket amilyen vékonyan csak tudtam. Pirítottam egy száraz serpenyőben mogyorót és kókuszreszeléket, amit a húsra szórtam. Dobtam rá egy fél fej nagyon apróra vágott hagymát, chilit, nyomtam rá lime-ot, és megszórtam sok-sok koriander zölddelés kevés apróra vágott mentával, majd némi sóval. Összeforgattam.
Kevertem mellé egy “thai majonézt”, és pirítós kockákkal ettük meg végül. Azt kell mondjam, luxus reggeli lett.
Hozzávalók:
40 dkg hátszín (nem kell elrontani direkt 🙂
1 ek étolaj
1 ek vaj
só, bors
1 lime leve
5 dkg kókuszreszelék
7 dkg földimogyoró
só
1 pici chili
1/2 fej hagyma vagy 3 szál újhagyma
1 nagy csokor koriander zöld
5 levélke menta
Thai style majonéz:
1,5 dl kész majonéz
1 thai citromfű nagyon vékonyan felkarikázva
1 ek zöld curry paszta
1/2 lime leve és reszelt héja
4 szelet kenyér felkockázva, megpirítva
Tegnap este leszedegettem a húslevesből kiszedett csirkeaprólékról a húst, és egy jó nagy tányérnyi lett. Általában nem a levessel esszük meg, hanem hétfőn elvisszük munkaebédnek tortillában, vagy salátában. De most sikerült kint felejteni a kenyeret is, igaz, csak egy kis darab volt, de annyira sajnáltam volna kidobni. Nem igazán száradt meg, de alaposan kiszikkadt, nem lett volna már finom. Magos kenyér, tele mindenféle maggal, talán ezért nem lett kopogósan száraz. 












A mostani 