Kategóriák
Egyéb kategória

Galuska bíborban

Nincs rajta szépítenivaló, tulajdonképpen sztrapacskatészta, vagy ahogy nagyanyám hívta, nyerskrumpli-galuska. És nyerscékla-galuska. Nyáron, amikor sztrapacskát ettünk tyúkpörkölttel a többi gasztrobloggerrel a nagy baskói éjszakában, rájöttem, hogy azért nem olyan a galuskám mint nagyanyámé volt, mert nekem megfő benne a krumpli, neki pedig egy picit nyers maradt, amolyan al dente sztrapacska. Az apró lyukú reszelőm túl finom, a nagylyukú túl nagy. De mivel annyira szeretem a sztrapacskát, megérte venni egy pont jó lyuk méretű reszelőt hozzá.
Cékla azért került bele, mert sok van belőle, ennyi az egész.
Tegnapelőtt kaptam egy kedves levelet az unokabátyám régi barátnőjétől, akit húsz éve nem láttam, és időközben vidékre költözött, nyáron nomád körülmények között él, és kecskéket is tartanak, aminek a tejéből kecskesajtot készítenek, és éppen sok céklájuk van.
Nekem pedig mindig van a hűtőmben kecskesajt.
Úgyhogy nem egyszerű juhtúrós galuska készült, hanem attól egy picit komolyabb.
Mivel a céklában nincs keményítő, sokkal több lisztet vett fel a tészta mint rendesen, így annyira kemény lett, hogy a nokedliszaggatón csak nagyon nehezen tudtam volna átnyomni, így kiskanállal szaggattam a forró vízbe. Talán a nagyobb méret miatt, vagy azért mert nagyon figyeltem, hogy rögtön kikapjam ha elkészült, sikerült tökéletes állagúra főznöm.
Hozzávalók:
2 szem közepes krumpli
2 szál hosszúkás cékla
1 tojás
liszt (nokedlitésztánál keményebb tésztát kell kapni)
só, bors
A a krumplit és a céklát lereszeltem, elkevertem sóval, borssal, tojással és liszttel. Sós, forró vízben főztem ki. Főzés előtt egy galuskával próbafőzést csináltam, mert az első szem szétfőtt, ugyanis nem volt benne elég liszt.
A rozmaringot és kakukkfüvet fpicit megfutattam vajban, és arra szedtem a galuskákat.
A mártás tejszín, kecskesajt és zöldfűszerek keveréke.
Persze lehet ugyanúgy füstölt szalonnás zsírba szedni, mint a sztrapacskát szokás.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fehérrépa-feketelencse leves

Chili és Vaníliánál olvastam valamelyik nap a fehérrépa krémlevest, és teljesen befészkelte magát az agyamba. Persze hívhatjuk petrezselyemgyökérnek is, de én már csak maradok a fehérrépánál.
Az utóbbi pár évben én is rajongójává váltam ennek a gyökérzöldségnek, de vagy tölteléknek használtam, vagy mártást készítettem belőle bárány mellé.
Érdekes, hogy az ízét nem tudnám kihagyni az igazi, jó húslevesből, de az abban főtt répát mégsem eszem meg. De most ez a krémleves dolog nagyon elgondolkodtatott, ezért megfőztem a sajátomat.
Legközelebb annyit változtatok csupán a receptemen, hogy a feketelencsét nem a kész krémlevesbe főzöm bele, hanem külön vízbe, és csak a végén keverem majd a leveshez. Így nem lesz a krémleves barna színű, hanem szép világos marad, és jobban mutatnak majd benne a fekete lencseszemek.
Hozzávalók:
3 nagy szál fehérrépa
2 fej hagyma
5 dkg vaj
0,5 dl konyak (szerintem 1 dl fehérbor is megteszi, ha nincs otthon konyak)
2 dl tejszín 15 dkg feketelencse (beluga lencse)
só, bors, szerecsendió
A hagymát, és a répát vékony karikákra vágtam, és a vajon megdinszteltem. felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepi, és botmixerrel pépesítettem.
Felöntöttem még 2 l vízzel, fűszereztem, és bele szórtam a lencsét.
Mikor a lencse megpuhult, beleöntöttem a tejszínt és a konyakot is, és utána fűszereztem. Hagytam még egyet rottyanni, és el is zártam alatta a lángot.
Nagyon finom, tartalmas leves lett, kicsit édeskés, mégis pikáns!
Beluga lencsét bioboltban, vagy a nagyobb nemzetközi élelmiszer boltokban lehet vásárolni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Finom krumplileves

Tegnap a fiam megsértődött, amiért nem olyan krumplilevest főztem vacsorára, mint amilyen az óvodában van. Hát kedves fiam, honnan tudhatnám, hogy milyen a krumplileves az oviban?
Aztán belegondoltam, hogy egészen biztosan nincs benne se tejszín, se tejföl, hiszen ilyesmi ott nincs a kóserság miatt, mert az óvoda konyhája húsos. Gondolom sima paprikás krumplileves, estleg be is rántják, de ebben nem vagyok biztos. Majd megkérdezem.
Először kicsit morgott, felsoroltatta, hogy mi van benne, a tárkony szót sokszor elismételte, még a nagymamának is elmondta a telefonba, hogy fűszeres krumplileves van vacsorára, mert vannak benne fűszerek. Aztán megette.
Hozzávalók:
30 dkg krumpli
1 nagy fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
olaj
1 kk piros paprika
1 babérlevél
só, bors
tárkony
3 dl tejszín
1 ek konyak

A hagymát apró kockákra vágtam, olajon megfonnyasztottam a fokhagymával együtt. Megszórtam a paprikával, és rádobtam a felkockázott krumplit.
Felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepi, sóztam, borsoztam, és megfőztem a kumplit a babérlevéllel, szándékosan kicsit túlfőzve, hogy legyen valami sűrűsége is a levesnek.
Mikor megfőtt felöntöttem a tejszínnel és a konyakkal, tárkonnyal ízesítettem. Kicsit utána sóztam még, belekevertem a konyakot, egyet hagytam rottyanni, és már tálaltam is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres aszalt szilva

Tartom magam ahhoz, hogy tavasz van, de néha be kell látnom, hogy a hőmérő nem hazudik. Vagy ha az mégis, akkor a hatalmas szél semmiképp.
Dávid itthon volt egy pár napig, délelőtt a játszótéren próbáltuk meg elütni az időt, igaz fél óra elteltével tűzpiros arccal, a hidegtől elgémberedett újakkal próbáltunk hintázni, aztán beláttuk, hogy a focizás maradt csak nekünk, ha nem akarunk megfagyni.
Szaladtunk hazafelé, és valamilyen forró, fahéjas, szegfűszeges dolgon gondolkoztam, ami szép lassan ki is kristályosodott, forralt bor volt az 🙂
Annyira mégsem rossza a helyzet, hogy hétköznap délelőtt forralt borozzak egyedül, de a hozzávalókra továbbra is vágytam. Így főztem egy olyan lélekmelegítőt, amiből Dávid is ehet, és mégis minden benne van, amire vágyom, még a vörösbor is.
Készítettem egy túrógombócot, amit aszalt szilvapürével tálaltam.
Hozzávalók:
25 dkg magozott aszalt szilva
1 dl vörösbor
1 ek vaj
4 ek méz
1 kk őrölt fahéj
2 csipet őrölt szegfűszeg
A szilvát késes robotgépben összeaprítottam, egy kis lábosban ráöntöttem a bort, vajat, a mézet, és a fűszereket is. Kevergetve 4-5 percig forraltam, hogy az alkohol elpárologjon belőle, és a méz miatt le ne égjen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kelkáposzta főzelék

Nálunk az óvodában nem volt kelkáposzta főzelék. Ennek ellenére téma volt az asztalnál, méghozzá a legjobban gyűlölt ételféleként emlegették a többiek.
Úgy tűnt, mintha csoporttársaimat ezzel kínozták volna otthon a szüleik, az is lehet, hogy büntetésből főztek nekik ilyesmit. Legalább annyira undorodtak tőle, mint amennyire a havonta egyszer a poharunkba kerülő sárgarépa létől, ami viszont tényleg rettenetes volt, és én még akkor se tudtam meginni, ha be akartam bizonyítani, hogy mennyire vagány vagyok, és nem félek semmitől. Mert bizony a rózsaszín műanyagbögrébe merőkanállal mert narancssárga izétől igenis féltem.
Viszont a kelkáposzta főzelék iránti gyűlöletet egyáltalán nem értettem. Én ugyanis imádtam, de persze ezt nem mertem elárulni senkinek!
Aztán első osztályos lettem, befizettek a napközibe, ahol már volt menzás kelkáposzta.
Akkor megértettem! A menzás kelkáposzta főzelék ugyanis tényleg undorító volt! Büdös, rettenetesen sűrű, semmi fokhagyma, és még csak véletlenül se volt benne bors.
Olyan sok volt benne a rántás, hogy a konyhás néni hatalmas ütéssel tudta csak átvarázsolni a merőkanálból a tányérba. Egyetlen jó dolog volt benne, és az a bélszínroló, amit imádtam.
Ehhez képest édesanyám nem vacakolt azzal, hogy külön főzzön nekem a gyereknek. Ő rengeteg fokhagymát és borsot tett bele, nem főzte felismerhetetlen masszává a káposztát, és így volt is rajta mit szeretni. Mai napig az egyik kedven főzelékem.
Hozzávalók:
50 dkg kelkáposzta
30 dkg krumpli
4 gerezd fokhagyma
1 kk kömény
só, bors
1-2 kk pirospaprika
2 ek olaj
1 ek liszt
A krumplit kockára vágom, és a köménymaggal sós vízben félig megfőzöm. A kelkáposztát csíkokra vágom, és a krumplihoz teszem. Annyira pótolom a vizet, amennyi ellepi, ha jól lenyomom a káposztát. Jól megborsozom. Mi akkor szeretjük, ha annyira borsos, hogy csíp egy kicsit.
Nem főzőm péppé a kelt, szeretem, ha meg lehet különböztetni a főzelékben. Én a torzsáját is beleteszem, de sokan nem szeretik. Az olajból, lisztből, fokhagymából és paprikából kevés rántást készítek, és berántom vele a főzeléket. Pár percig még főzöm, amíg kicsit besűrűsödik, majd elzárom alatta a lángot. Fasírttal a legjobb, de virslivel is megteszi.

Kategóriák
Egyéb kategória

Chilis lencsével töltött mangó

Úgy döntöttem, hogy számomra vasárnapig tél van, hétfőn viszont már tavasz! Eshet hó, fújhat szél, lehet mínusz húsz fok, hétfőn már tavasz lesz, és kész!
Addig is még főzök pár téli fogást, olyat például, mint ez a mangó, ami eredetileg körtének indult, de furcsa módon mangó kapható a zöldségesnél, de körte nem. Almában nem tudom elképzelni, de a mangó lehet, hogy még jobb is a körténél!
Nagyon egyszerű étel, kezdők is tökéletes vacsorát varázsolhatnak az asztalra, de nem időtakarékos. Külön kell ugyanis megfőzni a lencsét, majd meggrillezni a mangót, és a hagyma is egy külön kör. Viszont a végeredmény csodálatos, amolyan tüzes vacsora. (Mellesleg kóser ismerősöknek készült, akik gyanakodva néztek a magyar kóser húsra, ezért inkább a vega vacsorára szavaztak, biztos ami biztos! 🙂
Hozzávalók 2-3 személynek:
(fél mangó egy féfinak kevésnek bizonyult, de valami desszerttel egy nőnek bőven elég volt)
2 érett mangó
20 dkg lencse
2 nagy fej hagyma
3 ek méz
2 ek mazsola
2 kicsi chili
2 kk koriander
2 kk római kömény
1 csokor petrezselyem
olívaolaj
só, bors
A mangókat félbe vágtam, és kiügyeskedtem a magját. Hosszanti, és keresztirányban is bevágtam a húsát, vigyázva arra, hogy a héját már ne vágjam át. Kifordítottam a mangót úgy, hogy a gyümölcshús került kívülre. Nekem mindegyik beszakadt egy kicsit, nem kell megijedni!
Forró serpenyőbe öntöttem egy pici olajat, és húsukkal lefelé pár perc alatt meggrilleztem a gyümölcsöket.
A lencsét sós vízben kifőztem.
A hagymát vastagabb karikákra vágtam, sóztam, majd olajban ropogósra sütöttem.
A megfőtt lencsét kevés olajra dobtam, elkevertem a mézzel, chilivel, az előre megpirított koriander, és római kömény magokkal. Rácsorgattam a mézet, beleszórtam a mazsolát, a hagymakarikákat, sóztam borsoztam, és rádobtam a petrezselymet is. Beleszedtem a visszafordított mangóba. Langyosan a legfinomabb!

Kategóriák
Egyéb kategória

Mikóházi kapros lángos

Micsoda délutánom volt tegnap! Fazon Zsófia jóvoltából beültem a Népművészeti múzeum könyvtárába. Ott úgy elszaladt három óra, hogy egy telefon billentett vissza a valóságba. A folyosón Agócs Írisz mackója köszöntött, és az egész annyira más volt, mint mondjuk a Széchenyi könyvtár, vagy a levéltár hidegsége.
Valahogy korlátoznom kell magam, hogy csak egyszer menjek egy héten, mert most úgy érzem, hogy akár egy fél évig is tudnék ott olvasni anélkül, hogy megunnám!
Tehát a könyvtárban akadtam erre a mikóházi receptre, meg is sült vacsorára, és minden ilyen ételnél beigazolódni látom, hogy a régiek is tudtak valamit!
Hozzávalók eredeti recept szerint:
(én feleztem a mennyiséget, és a harmada a tésztának így is nyersen a hűtőben pihen, várva hogy megsüljön)
1 kg liszt
3 dkg élesztő
0,5 l tej
1 tojás
só, cukor
nagy csokor kapor
Az élesztőt kicsit megfuttattam a langyos cukros tejben, majd a finomra vágott kaprot elkevertem a liszttel. Minden hozzávalóból kenyértészta keménységű tésztát készítettem.
Duplájára kelesztettem, és lisztezett kinyújtottam. Deszkán derelyevágóval rombuszalakúra vágtam, és forró olajban kisütöttem. Hagymás tejfölbe mártogatva ettük.
Ilyenkor csak fagyasztott kaprot tudtam tenni bele, de azzal is nagyon finom lett.

Kategóriák
Egyéb kategória

Dió-burgonyakrémleves

Nagyon finom!
Hétvégén már kezdtem bízni a tavaszban, persze tudom, hogy korai volt még, de sütött a nap, elkezdtek csicseregni a madarak, és érezni lehetett a föld illatát. A frissen kiolvadt földnek legalább annyira jó az illata, mint eső után az erdőnek, úgyhogy én már láttam lelki szemeim előtt a rügyeket, erre tessék, azt olvasom ma, hogy komoly fagyokkal köszönt majd ránk a február.
Rögtön meleg levest kívántam, és miközben leszaladtam a zöldségeshez, hogy hagymát vegyek, kitaláltam valami egészen mást, és összefutott a nyál a számban, annyira biztosra vettem, hogy finom lesz a végeredmény. Az is lett, úgyhogy bátran merem ajánlani mindenkinek kipróbálásra. Én főtt krumpliból készítettem, de még jobb lett volna héjában sült krumplival, legközelebb abból főzöm.
Hozzávalók (5-6 tányérnyi leveshez):
0,5 kg krumpli
15 dkg pikáns sajt (én cheddart tettem bele, de parmezán, és Pannónia is jó lett volna)
15 dkg dió, száraz serpenyőben megpirítva
3 dl tejszín
2 ek olívaolaj
só, bors, szerecsendió
0,5 citrom reszelt héja
1 ek citromlé
1-2 kk szárított tárkony
A krumplit megfőztem sós vízben. Mikor megfőtt öntöttem még rá annyi vizet, hogy egy ujjnyira ellepje. Belereszeltem a sajtot, utána sóztam, borsoztam, reszeltem rá egy kevés szerecsendiót, és citromhéjat. Hozzá kevertem a tejszínt és a citromlevet is.
A pirított diót felaprítottam, majd a kétharmadát szintén a levesbe szórtam. Forrásig melegítettem, majd összeturmixoltam. Mikor elkészült olajat locsoltam a tetejére, megszórtam tárkonnyal, és tálalásnál a maradék dióval.
Fantasztikusan kiemelte az ízeket ez a kevés elturmixolt dió, más krémlevesekbe is el tudom képzelni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Cékla sütemény

Sajnos ez se nekem jutott eszembe, pedig annyira egyszerű, és adja magát, hogy nem is értem miért nem gondoltam rá, főleg azok után, hogy tavasszal gyakran sütünk cukkini süteményt, és nagyon szeretjük!
Elképesztően finom!
A sok csokoládétól és kakaótól kellemesen kesernyés, a céklától pedig nagyon puha lett.
Elég tömény sütemény, egy szelet bőven elég belőle. Én most nem kínáltam hozzá semmit, de nagyon el tudom képzelni egy gombóc jóféle vaníliafagylalttal!
Hozzávalók:
20 dkg cékla
20 dkg liszt
20 dkg cukor
10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé
10 dkg holland kakaópor
2 dl étolaj
3 tojás
1 csipet só
1 sütőpor
A céklát megpucoltam, majd megfőztem. Késes robotgéppel felaprítottam, majd az aprítógépbe tettem a csokoládét, és azt is felaprítottam. Ezek után minden hozzávalót összekevertem, sütőpapírral bélelt téglaformába simítottam, és 180 fokos sütőben 60 perc alatt megsütöttem.
Az eredeti recept szerint 160 fokon kell sütni 1,5 órán át. Így gondolom a belseje is megszilárdul teljesen, de mi imádjuk, hogy ilyen krémesen lágy.

Kategóriák
Egyéb kategória

A legjobb dolog a télben

Na jó, a legjobb dolog a télben a forralt bor. De azért ez a saláta is dobogós helyezést ért el nálunk idén! Gordon Ramsay receptje, és nincs is mit magyarázni rajta, vagy hozzátenni, úgy jó, ahogy van!
Gordon főtt céklával készíti, de én jobban szeretem a sütet, ezért ennyit változtattam a recepten. Annyira finom a kicsit föld ízű, édes cékla a csípősen pikáns kéksajttal és a ropogós szezámaggal, hogy alig maradt annyi a tálban, hogy lefotózzam!
Hozzávalók:
50 dkg cékla
20 dkg kéksajt
1 ek szezámmag
2 ek olívaolaj
2 ek fehér balzsamecet
só, bors
A céklát megpucoltam, falatnyi kockákra vágtam, majd egy tűzálló tálba szórtam. Meglocsoltam olajjal, és ecettel, sóztam borsoztam, majd forró sütőben fóliával lefedve 20-30 perc alatt megsütöttem.
Mikor langyosra hűlt, megszórtam szezámmaggal, és belekevertem a sajtot. Magában is nagyon finom, de fokhagymás pirítóssal az igazi!