Kategóriák
Egyéb kategória

Sokkicsi nyeremény “átadás”

Elérkezett ez a hétvége is, pedig decemberben még olyan nagyon távolínak tünt, eljött hozzám a tombola nyertese két barátnője társaságában, hogy megtanuljanak kalácsot fonni.
A lányok nagyon kedvesek voltak, mindenféle ajándékokkal felszerelkezve érkeztek, úgyhogy most két új hagymás virág teszi próbára a kertész énemet: locsolom-e őket rendesen, vagy arra a sorsra jutnak, mint minden szobanövényem a pistikét kivéve?!
Kaptam egy doboz fantasztikus belga pralinét is, a hűtőszekrény tetején dugdosom magam elől, de mindig megtalálom. De az a helyzet, hogy vissza fog állni szerintem a régi rend a blogom indulása idejéből, és több arab étel fog mostanában készülni, ugyanis az ágyam mellett pihen a The Flavours of Arabia című enciklopédia, amit Iza egyenesen a Notting hilli Books for Cooks-ból hozott, és imádom!!! 🙂
Remélem megjegyezték a lányok a kalácsokat, de arra gondoltam, hogy valamikor újra felteszem majd a blogra az összeset, legyenek egy helyen.
A fáradalmas munkát egy vacsorával pihentük ki, beszélgettünk egy kellemeset, aztán mi a tervünk ellenére mégse mentünk a férjemmel moziba, mert nem tudtam elszakadni a könyvemtől.
Köszönöm mindenkinek, aki támogatta az éhező gyereket, és köszönöm a szervezőknek is a sok-sok munkát és remek ötletet! Remélem jövőre még több pénzt tudunk gyűjteni közösen valamilyen nemes cél érdekében!

Kategóriák
Egyéb kategória

Birka szőlőlevélben

Nem mondom, hogy a frissen szedett koranyári szőlőlevélbe csomagolt töltikék nem jobbak, vagy legalábbis mások, mint a boltban kapható, ecetes lében eltett társaik, de nyolcszáz forintért közel száz levél szinte ingyen van! Ilyenkor télen nekünk elég egy üveggel, kitart, amíg jön a friss! Miután kiveszek belőle, teszek rá egy kávéskanálnyi sót, egy evőkanálnyi ecetet, és felöntöm vízzel, majd visszazárva a hűtőbe teszem. Nem lesz semmi baja, nem romlik, nem enészedik.
Szőlőlevelet az arab fűszeresnél szoktam vásárolni, szerencsére már sok van belőle a városban.
Gyönyörűen megtisztított, egyáltalán nem faggyúszagú birkahúst kaptam, ebből készítettem ezt a libanoni ételt. Kellemesen csípős, kicsit savanykás, fűszeres végeredményre két napig jártunk rá, és nagyon sajnálom, hogy elfogyott, még simán eleszegetném egy hétig!
Készíthető marhából, borjúból, és kecskéből is, sőt disznóból is el tudom képzelni, de akkor elveszti az eredetiségét, ugyanis Libanon se a disznófogyasztásról híres ország 🙂
Hozzávalók:
50 dkg darált birkahús
1 nagy fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
1 ek kapormag
2 pici chili
1 citrom reszelt héja
1 csokor menta
só, bors

ecetben eltett szőlőlevél

olívaolaj
1 dl gránátalmaszirup

A hagymát és a fokhagymát lereszeltem majd kevés olívaolajon megdinszteltem. Rádobtam a húst, és kicsit lepirítottam. Fűszereztem a kapormaggal, chilivel, sóval és borssal. Elzártam a lángot és belereszeltem a citromhéjat és megszórtam a felaprított mentával.
Megvártam amíg langyosra hűl, majd megtöltöttem vele a leveleket, ötven levélkére lett elegendő. Bambusz gőzölőben gőzöltem 30 percig.
Mikor elkészült, a gránátalmaszirupot felengedtem ugyanannyi forró vízzel, és simára kevertem. A szőlőlevelekre locsoltam, majd megöntöztem egy kis olívaolajjal. Rizzsel tálaltam.
A savanykás, nagyon intenzív ízű gránátalma szirupot szintén az arab fűszereseknél lehet vásárolni, általában libanoni áru. Itthon nem éri meg elkészíteni, mert egy gránátalmából maximum egy kanálnyi szirup főzhető, és az-az egy kanál pont annyiba kerül, mint egy egész üvegnyi.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csípős marhacsíkok üvegtésztával

Évente egyszer rendszeresen megfogadom, hogy gyakrabban használom majd a wokot, mert jó ételek készíthetőek vele pillanatok alatt, nem sütöm/főzőm vele feleslegesen szét a zöldségeket és különben is öt éve kisírtam magamnak egy olyan 90 centis főzőlapot, aminek a közepén egy szuper woknak való láng ég, ami tényleg felforrósítja az edényt.
Ehhez képest félévente veszem csak elő a wokot, akkor pár napig tart a lelkesedés, aztán megint megy a legfelső polcra a mosogató fölé, hogy amikor legközelebb előkapom, helyes kis porréteget kelljen lemosogatni ról a 🙁
Legfrisseb fellángolásom következik: tízperces ebéd farkaséhes családnak.
Hozzávalók 4 személyre:
30 dkg marhafelsál
4 ek étolaj
1 nagy hagyma
2 szál sárgarépa
chili (szerintem nagyon csípősen finom ez az étel, de ha gyerekek is esznek belőle, akkor csak a tálalásnál érdemes a felnőtteknek a tetejére szórni belőle.)
2 ek sötét szójamártás
1 doboz kókusztej
2 kk koriander mag
2 kk nigella (fekete kömény)
2 kk madras curry por
1 ujjnyi friss gyömbér
8 maroknyi üvegtészta
Vizet forralok, és a tésztát leöntöm vele, majd enyhén megsózom. A húst 2-3 mm vastagságúra vágom. A hagymát vastagabb karikákra vágom, a fokhagymát felaprítom, a sárgarépát karikákra vágom a gyömbért pedig gyufaszál vasatgaságúra szeletelem.
Felforrósítom a wokot, majd beleöntöm az oljat, és gyorsan beledobom a húst, és megszuórom a nigellával. Fél percig rázogatom a legnagyobb lángon, majd hozzáadom a répát, gyömbért és a hagyamát is. Egy perc után meglocsolom szójaszósszal, beleszóróm a fokhagymát és a fűszereket. Kisebbre veszem a lángot és felöntöm a kókusztejjel. Ha nem lenne elég sós a szójamártástól, akkor enyhén sózom. Gyorsan leszűröm az üvegtésztát, és hozzákeverem.
Néha teszek hozzá pár kanálnyi mézet is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Majoránnás tészta

Csodálkozom, hogy a majoránna mennyire jól bírja a fagyot! Talán szebb, mint nyáron! Tárkony mellé ültettük felváltva, és most, hogy a tárkonybokrok kifagytak, a majoránna kezd mindent befutni, mintha a tönkrement tárkony doppingszerként hatna rá. Annak aki gyerekkorában a szárított, morzsolt majoránnához szokott, egészen biztosan meglepetés a friss, zöldfűszer íze. Nem arról van szó, hogy enyhébb lenne a szárított, vagy koncentráltabb, esetleg keserűbb, egyszerűen teljesen más! Úgyhogy januárban is lehet tíz perc alatt gyors tésztát főzni vele az éhes gyereknek!
Hozzávalók 2 személyre:
2 ek vaj
10 dkg krémes kecskesajt
1 dl tejszín
10 dkg füstölt hús vagy szalonna (mi füstölt pulykamellel ettük, de baconnel is finom lehet)
2 ek friss majoránna levél
1 csipet frissen reszelt szerecsendió
frissen őrölt bors
1 gerezd fokhagyma
1 ek száraz Martini (elillan az alkoholtartalma)
parmezán forgácsok a tetejére
olívaolaj a tésztára
száraztészta (mi bavette-vel ettük, ez a kedvencem, minden jobban esik vele, kár hogy ritkán lehet kapni!)

A tésztát sós vízben kifőztem, majd leszűrtem és meglocsoltam kevés olívaolajjal. Amíg a tészta főtt, elkészítettem a szószt.
Megolvasztottam a vajat, beledobtam az apróra vágott fokhagymát és a füstölt húst. Pár perc után rámorzsoltam a sajtot, felöntöttem a tejszínnel és a Martinivel. Fűszereztem, és egy percig főztem. Túlfőzni nem szabad egyik tejszínes ételt se, mert a tejszínből kiválik a zsír és nagyon zsíros hatása lesz.
A majoránnát közvetlenül a láng elzárása előtt kevertem bele. Csak a tésztán borsoztuk, és szórtuk meg parmezánnal.
Az alsó kép természetesen még nyáron készült, amikor virágzott a majoránna, jó lenne megint ezt látni, de arra még pár hónapot várnunk kell!

Kategóriák
Egyéb kategória

Krumplispogácsa

Délutánonként, amikor leveszem Dávidot a buszról, éhen akar halni. Nem bírja ki azt a negyed órát, amíg hazaérünk, és ilyenkor szinte bármit hajlandó lenne megenni, de az aluljáróban kapható pogácsák különösen leveszik a lábáról.
Nem mondom, hogy még soha nem vettünk ilyesmit, de azon kívül, hogy mindenféle adalékanyag van benne, még nagyon drága is, öt-hat darab háromszáz forint, amit ha felszorzok húsz ovis nappal, akkor hatezer lenne. Persze szó sem lehet róla!
Viszont ha én sütöttem, annak nem örült annyira, mert nem tudta kiválasztani a kirakatból. Nincs más megoldás, együtt kell sütni vasárnaponként, az hatalmas élmény, nagyon büszke a művére. Kicsit lassabb lesz így a folyamat, és nagyobb kosz várható, de a sok nevetés megéri. Gyönyörűen tudja már szaggatni, sőt kis segítséggel a nyújtásban se rossz, a tojás feltörést még gyakorolnunk kell 🙂
Miután megsült, hagytuk kihűlni, és gyorsan hatosával bezacskóztuk, majd mehetett a mélyhűtőbe. Mielőtt indulnék Dávidért az oviba, kiveszem, feldobom a radiátorra, és tíz perc alatt langyosra melegszik.

Hozzávalók:

25 dkg főtt krumpli
50 dkg liszt
3 tojássárgája
10 dkg vaj
15 dkg margarin
2,5 dkg élesztő
1 kk cukor

tej (kb. 1 dl)
A krumplit sós vízben megfőztem. Krumplinyomóval összetörtem, és hagytam, hogy a gőz elpárologjon belőle. Az élesztőt kevés tejben, cukorral felfuttattam, majd összegyúrtam a többi hozzávalóval. A tésztát harminc percig lefedve langyos helyen megkelesztettem, majd deszkára borítottam, és két centi vastagra nyújtottuk. Kiszaggattuk, letakartuk, és újabb harminc percig kelesztettük. Megkentük egy tojás sárgájával, és megszórtuk mákkal, és 180 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöttük.

Kategóriák
Egyéb kategória

Születni tudni kell!

Bliszkó Ferenc pár részben a Fűszeresen osztja meg Tokaj-hegyaljai gyerekkorát. Állitólag lesz benne kevés regionális gasztronómia is 🙂

1948. május 21-én születtem Erdőbényén. A hely tökéletes, az időpont már csak félig. Május a legszebb hónap, főleg vidéken. Az 1948-as év már kevésbé szerencsés. A háború utáni szegénység, a kezdődő kommunizmus nem sok jóval biztatott egy ifjú emberkét egy ilyen helyen, mint Erdőbénye, annak ellenére, hogy maga a falu szinte mindent biztosított volna az induláshoz. Már három bátyám volt, mire édesapán 1947-ben hazajött az amerikai hadifogságból. Még szerencsésnek mondhatta magát, mert az orosz fogságból csupán az ötvenes évek elején kezdtek hazaszállingózni a férfiak.
Három fiú után természetes a vágy, hogy legyen még egy gyerek, de az már kislány legyen. De hát nem így történt, én is fiú lettem, Mariska (édesanyámat így hívták)apám Don-kanyar beli barátja után Ferikének kereszteltek. Így persze csak az ismerősök és rokonok szólítottak, édesanyám negyven évesen is kisfiamnak szólított.
Maga a szülés bába segítségével történt, pont úgy, mint bátyáim, és a falu többségének születésénél is. Az otthonszülést akkoriban még nem kellett népszerűsíteni, lehetett volna választani az ötven kilométerre fekvő sátoraljaújhelyi, vagy a hatvan kilométerre lévő miskolci kórház között. Vonat volt ugyan, de a vasútállomás hét kilométerre volt a falutól, maradt tehát a nagy tiszteletnek örvendő bába. Édesanyám soha nem felejtett el figyelmeztetni rá, hogy már jó messziről és jó hangosan köszönjek neki.
A falu ebben az időben boldog tudatlanságban, és nagy szegénységben töltötte mindennapjait.
Még villany sem volt, újság pedig ha eljutott, nem adtak pénzt érte, hiszen pénzkereső foglalkozása kevés embernek volt, megoldottak mindent cserével, még a boltból is így igyekeztek megvásárolni a legszükségesebbeket. Így aztán a világ folyásáról a hazaérkezőktől, a messziről érkezőktől szereztek tudomást.
Sok emlékem van a nyáresti eresz alatti beszélgetésekről, a diófa alatti borozgatásokról.
Gyakran jöttek össze egy-egy butella bor, szalonna, házikenyér, és óriási sörretkek mellett éjszakába nyúló beszélgetésekre szomszédok, rokonok, nagyvárosból vagy fogságból frissen érkezettek. Meséltek egymásnak a háborúról, eget elsötétítő, láncos bombát szóró, városokat földig romboló angol repülőkről, rettenthetetlen, és hősies haditetteket végrehajtó katonákról, részeges, rongyos, nőket megerőszakoló pincében borba fulladó oroszokról, háborútól megcsömörlött, életüket és családjukat féltő magyar katonákról.
Én persze a háttérben ittam szavaikat, és eszes kisfiúként kombináltam a történteket, amivel veszélybe sodortam édesanyámat a közben hatalomra kerülő kommunista rendszerben.
Kategóriák
Egyéb kategória

Napmártás csirkéhez

Barátnőm kedvenc szombati receptje, napmártásnak hívja. Mi is nagyon szeretjük, de hiába kerestem a neten, sehol nem találtam ilyet, pedig Hanna állítja, hogy egy könyvben olvasta valaha még a múlt évezredben.
Általában csirkemell vagy csirkecomb mellé esszük, én bulgurral szeretem a legjobban, de kuszkuszt vagy rizst is lehet mellé adni.
Nagyon egyszerű, hamar elkészül, és ilyenkor télen van benne valami ünnepélyesség, talán a sokféle ország ízeinek keverése miatt.
Szárított paradicsomból sokkal finomabb, mint az olajban eltett társából, érdemesebb inkább azt venni hozzá, és használat előtt megkóstolni, mert ha nagyon-nagyon sós le kell öblíteni.
Hozzávalók 6 személyre:
6 csirkemell (igazság szerint elég lenne 3 is, félbevágva)
2 gerezd fokhagyma

3 ek olívaolaj
3 csomó újhagyma
10 dkg szárított paradicsom (A Lehelen a magosnál általában kapható)
5 dkg mazsola
3 doboz kókusztejszín
1-2 ek akácméz
1 ek koriander mag
1 pici chili
1 ágacska friss rozmaring
frissen őrölt bors
A csirkemellet sózom, gyengén borsozom, és olívaolajon hirtelen szép pirosra sütöm minden oldalát. Mikor elkészült rádobom a fokhagymát, kiveszem a melleket egy tányérra, letakarom és melegen tartom.
A visszamaradt oljat kiegészítem és megdinsztelem rajta megmosott mazsolát és a szárával együtt karikákra vágott újhagymát. A koriandert száraz serpenyőben megpirítom.
Felöntöm a hagymát a kókusztejszínnel, belekeverem az apró darabokra vágott paradicsomot, koriandert, vékony csíkokra vágott chilit és a nagyon apróra vágott rozmaringot is.
Csak az utolsó pillanatban adom hozzá a mézet és a borsot.
A csirke mellé szedem.
Tettünk már bele sok petrezselymet, sőt friss zöldkoriandert is. A koriander mellé érdemes pár csepp lime levet nyomni, és fél lime héját bele is reszelni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bodrogadta

(A képet a gazdájától vettem kölcsön 🙂

Nem, nem engem. Sőt, még csak nem is a nagyapámat.
Pedig ő is szerelmese volt a lusta folyónak, a hatalmas ártérnek, a közelében legelésző szürkemarha gulyáknak, amik azóta teljesen eltűntek, már semmi nem emlékeztet rájuk, a legelőket benőtték a fák. Szeretem a nevem, még akkor is, ha sokan megkérdezik, hogy van-e Gyula a családban. Volt, de már nem él.
A Bodrog mégis csodálatos, mint ahogy a vasárnapi reggelink is az volt.
Dióval kanalaztuk a csodálatos virágmézet, Vágó László méhész mézét.
Nem ír felesleges blikkfangokat az üvegre, csupán a legfontosabbakat:
A napfényes Bodrog vizével hatalmas területnek ad életet. Az ártéren nyíló virágözönt járva gyűjtötték édességét, zamatosságát kaptárakba a méhek.
Ennyi, nem több, de egy kanál mézében mindez benne van.
Pár hónapja szeretettel olvasok egy blogot, és egyszer megláttam egy fotót benne, amiről eszembe jutott a “mi méhészünk”, aki nagyon halk szavú, és belenéz a pesti ember szemébe, amitől az zavarba jön, de melegség önti el a szívét.
Aztán a kép összeállt, hiszen a blog írója lehet a hiányzó családtag, akit én még soha nem láttam. Láttam már a gyerekeket is, de az asszony valahogy eddig elmaradt. Már ismerősként üdvözölhetem, ha tavasszal találkozunk!
Kategóriák
Egyéb kategória

Gyömbéres sárgarépa-krémleves

Az már nem fért volna a címbe, hogy vodkás is, és különben se tudom, hogy ez fontos információ-e, meg az a sejtésem, hogy ha a vodka kimarad, akkor se történik sok minden. Én minden esetre vodkásan ettem egyszer, és a recept szerint készítettem.
Olyan gyömbért sikerült vennem hozzá, hogy egy ujjnyi darabtól határozottan csípős lett. Szegény Moeséken ki is fogott, pedig nem ez volt a célom. Soha nem használtam még hasonlót, minta gyömbér esszencia lett volna! Ennek ellenére a mennyiséget továbbra is ajánlom, gondolom tonnánként egy deka gyömbér lehet ilyen intenzív és csípős.
Hozzávalók:
1 kis fej hagyma
4 ek vaj
1 kg sárgarépa (tényleg érdemes hozzá bio sárgarépát vásárolni, hogy a finom sárgarépa íz érezhető legyen!)
1 dl vodka
2-3 narancs leve
0,5 narancs héja
1 ujjnyi frissen reszelt gyömbér
1 kk curry por
só, bors ízlés szerint
víz összesen kb. 3 liter
A hagymát felkockáztam, és kevés sóval meghintve megdinszteltem a vajon. Közben megpucoltam a répát és felkockáztam. Rádobtam a hagymára, és kevergetve dinszteltem öt percig, ekkor öntöttem rá a vodkát.
Rányomtam a narancs levét, belereszeltem a gyömbért és felengedtem egy liter vízzel. Puhára főztem. Belereszeltem a narancs héjat is, majd leturmixoltam a levest.
Átszűrtem, felöntöttem annyi vízzel, hogy kellemesen sűrű legyen, utána fűszereztem és a curryt is belekevertem.
Tálalásnál vékony fűszervaj karikákat tettem a tetejére:
10 dkg puha vaj
0,5 kk tengeri só
2 ágnyi nyáron fagyasztott tárkonylevél apróra vágva(szárított tárkonyból nem lesz jó, ha nincs fagyasztott, akkor snidling és petrezselyem keverékét ajánlom, ebből lehet többet is tenni bele, mint a tárkonyból.)
A hozzávalókat összekeverem, alufólián hengert formázok belőle és egy napra a hűtőbe teszem.
Ezt a gyönyörű kis tálkát pedig Lila Fügétől kaptam, és imádom!!!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kenyérmártás


Most kalácsból.
Ez az egyszerű, mégis nagyon finom mártás igen népszerű Angliában. Általában kenyérből készítik, ennek semlegesebb az íze az édeskés kalácsnál, de a báránysült elbirta ezt az édességet. Ha kalácsból készül, fontos, hogy ne bolti, esetelg vanília vagy citromaroma ízű kalácsból legyen, mert az tönkreteheti az egész ebéd ízét!

Hozzávalók:
3 dl tej
1 dl tejszín
1 kis fej vöröshagyma
10-12 szegfűszeg
2 babérlevél
1 csipet szerecsendió
só, bors ízlés szerint
12 dkg fehér kenyérmorzsa (kalács
1 ek hideg vaj

A hagymába tűzzük bele a szegfűszeget, majd a tejjel felöntve főzzük tíz percig a babérlevéllel, szerecsendióval, sóval, borssal. Zárjuk el a lángot és hagyjuk teljesen kihűlni.
Szűrjük le, forrósítsuk fel, keverjük hozzá a morzsát és zárjuk el a lángot.
Öntsük hozzá a tejszínt és keverjük bele a hideg vajat. Ha szükséges fűszerezzük.
Az angolok gyakran készítik vadhús mellé is, ilyenkor mazsolát is főznek bele a kenyér mellé.