Kategóriák
Egyéb kategória

Süssön 99%-os pizzát pizzarendelésnyi idő alatt!

Van olyan néha, hogy este nyolc körül esünk haza farkas éhesen. Jobb esetben van valami a hűtőben, rosszabb esetben pizzát rendelünk. Itt is két lehetőség adódik, vagy kihozzák 30 perc alatt, vagy csak egy óra múlva érkezik meg, amikor már a falat kaparjuk, pedig ennyi idő alatt egy csomó mindent főzhettünk volna. Egy szó, mint száz, több próbálkozásom is volt a házi pizza gyártásával, de az eredmény eddig mindig alul múlta a várakozásokat. Mostanáig.
Kicsit átgondolva a különbségeket a fafűtésű kemence és a saját sütőm között, arra jutottam, hogy inkább nem hiszek a mindenhol olvasható 180-200 fokos hőmérséklet előírásnak, és felfűtöm a sütőmet 300 fokra. Mivel a kemencében a pizza a forró kemence „padlón” sül, ezért én is bent hagytam a sütőlemezt, amíg előmelegítettem a sütőt. Utána nagyon gyorsan ügyeskedtem rá a pizzát, ami hatalmas hőmérsékleten 12 perc alatt meg is sült. Így mindennel együtt 50 perc alatt kész lettem, és igen, 99%-os lett! Ami azt jelenti, hogy valóban majdnem olyan.
Hozzávalók:
35 dkg kenyérliszt BL 80-as
1 dl tej
1 ½ dl meleg víz
2 dkg élesztő
1 kk cukor
1 kk só
2 ek olívaolaj
Ebben az esetben nem vacakoltam az élesztő megfuttatásával, hanem mindent a dagasztókaros robotgépbe öntöttem. 15 percig alacsony fokozaton dagasztottam. Utána 35 fokon (a sütő kelesztő programján) kelesztettem, amíg a duplájára kelt. Ekkor kiborítottam, és az öklömmel a levegőben megpróbáltam kinyújtani. Letenni nem nagyon lehet, mert eléggé nyúlós, ragadós a tészta. Egy erősen meglisztezett tálcán pihentettem, amíg felfűtött a sütő. Csak az utolsó pillanatban tettem rá a feltétet, jelen esetben négy féle sajtot, és póréhagymát.
A sütőlemezt is gyorsan megliszteztem, majd ráügyeskedtem a pizzát. (Jobb, ha ketten csináljuk, és vigyázni kell, mert a lemez éget!) Betoltam a sütőbe, levettem a hőmérsékletet 240 fokra, és 12 perc alatt megsütöttem. Csakhogy érzékeltessem, mennyire forró volt a sütőlap, elmesélem, hogy abban a pillanatban, amikor rácsúsztattam a tésztát, már meg is kelt a széle, és látni lehetett, hogy megsült az alja. Erdetileg a Velvet Tejben-Vajban blogján.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mandulás fánk Chanukkára

Talán a legismertebb, leggyakrabban fogyasztott étel Chanukkakor a fánk. Fánk lekvárral, fánk porcukorral, fánk csokival, fánk zselével, fánk magában, fánk tejjel, és még ki tudja hogyan. Sajnos én egy fánktól is gyomorégést kapok, de azért minden évben lenyomok párat, hátha mégsem… Ez a fánk annyiban különbözik a többitől, hogy a tésztában van 2 ek mandula liszt, és egy ek. keserűmandula aroma, amitől fantasztikusan mandulás illata, és íze van. Szerintem nem is kell hozzá lekvár, mert csak elnyomja ezt a csodás aromát!
Hozzávalók:
50 dkg liszt,
2 ek mandula liszt (kávédarálón nagyon alaposan megdarált mandula),
1 ek keserűmandula aroma,
3 dl tej,
3 dkg élesztő,
1 ek porcukor,
5 dkg vaj,
2 tojássárgája,
0,5 dl rum.
A hozzávalókból könnyű tésztát dagasztok, majd fél órát meleg helyen pihentetem. Kiborítom, és lisztes deszkán kb. 1 cm vastag lappá nyújtom. Köröket szaggatok belőle, és letakarva duplájára kelesztem őket.
Egy edényben olajat forrósítok, (kb. 10 cm magasan) majd beleteszem a fánkokat. Nem szabad egyszerre túl sokat sütni! Gyorsan lefedem. Pár perc alatt meg is sül az egyik oldala, figyeljünk rá, könnyen megég! Legjobb üvegfedő alatt sütni. Megfordítjuk, de a tetőt már nem tesszük rá. Így lesz a fánk szalagos. Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

A mogyoróvaj, és az édeskömény esete

Be kell valljam, édesköményt most ettem másodszor. (Először pedig két napja.) Már többször megszagoltam, és megállapítottam, hogy 1, utálom az ánizst, 2, 7-800 Forint egy zöldség darabért borzasztóan drága! Aztán Chili annyira jókat írt róla, hogy gondolkodóba estem. De még ekkor se mertem megvenni, előbb jól leleveleztem a fent nevezett kolleginával, hogy valóban érdemes-e?! Meggyőzött, úgyhogy kimentem a piacra, és volt szerencsém 220ft/db áron hozzájutnom pár édesköményhez. Úgyhogy a hiperekben nem is próbálkozom többé.
A mogyoróvaj pedig egy külön történet: a kisfiam ugye kóser óvodába jár. Mivel Magyarországon meglehetősen rossz, és szegényes a kóser élelmiszer választék, de egy oviban azért mégis valamit enni kell a gyerekeknek, sok mindent esznek olyat, amit Izraelben, vagy Amerikában ennének. Ez azért is praktikus, mert sok gyerek jár oda a fent nevezett országokból, meg még ezer helyről. Így ismerkedtem meg a mogyoróvajjal. Kenyérre, és puffasztott rizs szeletre is kenik. Érdekes módón a magyar gyerekek nincsenek oda érte, pedig egy 1,5 éves bölcsisnek még annyira nincs kialakult ízlése, cserébe az amerikai gyerekek utálják a grízes tésztát. 🙂 Kenyérre mi se kenjük a mogyoróvajat, de hús mellé egy kis húslével, vagy tejszínnel hígítva nagyon megkedveltük. Kivéve a fiunkat, ő keményen ellenáll, így se, úgy se szereti.
Hozzávalók a körethez fejenként:
1 kisebb édeskömény
2 szál újhagyma
petrezselyem
vaj
só, bors
1 kk szezámmag olaj
Hozzávalók a mogyoróvajas húshoz:
1-1 szelet borjúkaraj
olívaolaj
só, bors
1 ek mogyoróvaj
2 ek húslé
1 ek feta sajt
Az édesköményt megtisztítottam az újhagymával együtt. Forró serpenyőben megpirítottam egy pici vajon, sóztam, borsoztam, mielőtt levettem a tűzről ráöntöttem a szezámolajat.
A húst kicsit megklopfoltam, majd olívaolajon megsütöttem. A borjút nem szabad túlsütni. Ízlés kérdése, de én csak 1-1 percet sütöm oldalanként. Miután kivettem a serpenyőből beleöntöttem a húslét, hozzáadtam a mogyoróvajat, és összeforraltam. A fetát csak a tálalásnál tettem bele, hogy ne olvadjon teljesen el.
Végső következtetés: a sült édeskömény isteni csemege!
A ShopRite mogyoróvaj kóser. Hiperben kapható.

Kategóriák
Egyéb kategória

Alt. tendeli a Judapesten!

A pörgettyű-játékkal viszont van egy baj szerintem: kicsit nagyon unalmas tud lenni 6 éves kor felett.
A megoldás pedig milyen kézenfekvő: találjunk ki alternatív tenderli szabályokat! Az egyik “klasszikus” az alternatív szabályok között a strip-dreidel, az üvegezés kóser változata. Remek időtöltés az egész családnak baráti társaságnak! Kérem szépen, a szabályok:
Nun – nischt – “semmi” – a következő játékos pörget

Gimel – gantz – “minden” – a játékos leveszi az összes ruháját
Hey – halb – “fél” – első alkalommal a felső, másodikkal az alsó ruhákat
Shin – shtel – “betét” – a játékos egy vagy kettő zoknit vagy a harisnyát visszaveheti
Igen, ez egy gyors játék kérem! ;] Jó társaság esetén 5 perc alatt vége kell, hogy legyen.
A Beastie Boys változat túlontól is kézenfekvő, így erre nem is térnék ki külön. A jófajta kóser szilva azért javallott (Dob utcában kapható az árkádok után, az udvaron balra).
Tovább—>

Kategóriák
Egyéb kategória

Hremzli Chanukkára

Bár a hremzli igazi Chanukkai étel, tegnap este ez volt a vacsoránk. Hagyományosan serpenyőben, olajban sül, van magyar, sőt tót neve is, ez ugyanis nem más, mint a lapcsánka. Szokás még sárgarépát is reszelni bele, vagy a közepébe sajtot sütni. Én most muffin formában sütöttem, így ugyanis kevesebb olaj kell hozzá, és talán gusztusosabb is, de lehet, hogy csak az újdonság varázsa.
A Chanukkai ételek vagy olajban sülnek, ezzel is emlékezve az olaj csodájára, vagy tejes ételek, amivel Judit hőstettére emlékezünk. Ie. 165-ben Modiin városában a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt, amit a görögök meggyaláztak, és újból felavatták azt. Ezért nevezik az ünnepet Chanukkának, ami magyarul felszentelést jelent. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a Chanukkiát. Új kóser olaj előállítására nyolc napra lett volna szükség, de ekkor csoda történt, az egy napra elegendő olaj mégis nyolc napon át égett. Ennek emlékére Chanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtunk meg. A nyolcágú gyertyatartót olyan helyre tesszük, ahol mindenki láthatja, pl. az ablakba, vagy az ajtóba, hogy mindenkinek hirdethesse, mekkora csoda történt. A gyerekek ajándékot kapnak, csakúgy, mint a keresztényeknél karácsonykor, és minden este hatalmas társasjáték party-kat csapunk. Előkerül ilyenkor a tendeli, (dreidel) magyarul pörgettyű, aminek mind a négy oldalán 1-1 betű található, más-más jelentéssel:
נ nun, nischt, semmi, a következő játékos jön ג gimel, gantz, minden, a játékos mindent visz (a bankot), mindenki újat tesz be
ה hé, halb, fél, a játékos a betétek felét viszi (páratlannál a kevesebbet)
ש sin, shtel, betét, a játékos egyet (vagy kettőt) befizet a banknak
A játék addig zajlik, ameddig az egyik játékos mindent el nem visz. Izraelben a ש helyett פ (pé) szerepel a negyedik oldalon, amely a po szót jelöli a sám helyett. Ennek magyarázata az, hogy a négy betű egy-egy mondatot is alkot: a diaszpórában נס גדול היה שם (nesz gádol hájá sám), vagyis nagy csoda történt ott, és Izraelben נס גדול היה פה (nesz gádol hájá po) nagy csoda történt itt.
A tejes ételek fogyasztása Judithoz kötődik. Judit úgy mentette meg szülővárosát Betuliánt, és az ott élő zsidókat, hogy elment az ellenséges táborba, ahol szépségével lenyűgözte a hadvezért Holoferneszt, aki a sátrába hívta. Itt Judit sós sajtot etetett vele, majd miután Holofernesz megszomjazott, borral leitatatta. Kihasználva a hadvezér részegségét, levágta a fejét, mire a megrettent sereg futásnak eredet. A sajttal, tejföllel tálalt hremzli mind a két követelménynek eleget tesz, ugyanis olajban sül, de tejtermék is van benne 🙂
Hozzávalók:
4 közepes krumpli
4 szál sárgarépa
1 nagy fej hagyma
1 bögre liszt
1 kk sütőpor
1 tojás
só, bors
olívaolaj
tejföl, sajt
A krumplit, répát, hagymát nagylyukú reszelőn lereszeltem, hozzáadtam a tojást, lisztet, sütőport, sót, borsot. A muffin forma aljába 1-1 kk olívaolajat öntöttem, és ráhalmoztam a masszát. Előmelegített sütőben 200 fokon 20 perc alatt sül meg. Lehet a sajtot egy kockában a közepébe nyomni, akkor nagyon szépen elolvad benne, és szoktam a tetejére fogpiszkálóval 1-1 olajbogyót tűzni, ezzel is az olaj csodájára emlékezni.

Kategóriák
Egyéb kategória

LÉLEKÜDITŐ-Pickwick

Már majdnem teljesen működik a Pickwick Lélelküditő című oldalala. Naponta húsz csészét sorsolnak ki a regisztrált olvasóknak, de emelett hetenete több új írással jelentkezünk:
Bácskai Judit: Hogyan éltem túl a Karib-tengert? c. könyvét közli blog formájában,
Tóth Noémi pedig, Léleküdítő Masszázs Gyertyafénynél – Kezdőknek és Haladóknak témában posztol hetente.
Jómagam a szokásos gasztronómiai posztjaimmal járulok hozzá az oladalhoz, megpróbálva a léleküdités témakörében maradni. Az ottani írásaim itt nem jelennek meg. Olvassák ott is!
Persze található még teaajánló is az oldalon, és gyönyörű képek is letölthetőek.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tüzes kelbimbó leves

Sajnos megérkezetek a hideg, esős napok. Semmi másra nem vágyok egy ilyen nap után, amikor fél órát várok az óvoda buszra az esőben, minthogy hazaérjek, és valami forró csípős levest kanalazhassak. Télen szinte minden levesbe teszek chilit, vagy jó sok borsot, sőt imádom, ha ilyenkor konyak, vagy valami más lélekmelegítő is kerül a levesbe. Most, hogy friss kelbimbót lehet venni, adja is magát a kelbimbó leves. Persze egy kis hússal, hogy utána már mást ne nagyon kelljen enni. Érdemes a húsgombócokat akkorára formázni, mint egy kelbimbó, és úgy számolni, hogy 3-4 kelre jusson egy húsgombóc.
Hozzávalók:
1 kg kelbimbó
50 dkg darált hús
2 nagy fej hagyma
3 ek kenyérmorzsa
1 tojás
2 dl tejszín
0,5 dl konyak
Petrezselyem
Kömény
Babérlevél
Szerecsendió
1 ek liszt
Olívaolaj
Húslé
Az egyik fej hagymát olívaolajon megdinsztelem, rádobom a kelbimbót, és kevés húslével pár percig párolom. Felöntöm a többi húslével, beledobom a babérlevelet, sózom, borsozom, megszóróm köménnyel, és hozzáteszem a húsgombócokat is: a húst a kenyérmorzsával, a másik hagymával, sóval, borssal, tojással összegyúrom. Mikor a gombócok megfőttek, behabarom a levest a tejszín, konyak, liszt keverékével, és chilivel fűszerezem. Tálalásnál petrezselyemmel szóróm meg, és olívaolajat csöpögtetek a tetejére.

Kategóriák
Egyéb kategória

Gyökereim a konyhába vezetnek, VKF X. (Gerslis töltött káposzta)

Nagyapám, nagybáttyámmal főzés közben.
Erdőbénye
Kicsit nehéz helyzetben vagyok a mostani, Lila Füge által kiírt VKF fordulóval, hiszen erről a témáról már többször írtam ennek a bloganak az oldalain. Persze nem mindent, hiszen a szüleimről még nem sok szót ejtettem, de a nagyszüleimet már kitárgyaltam.
Anyai nagyanyám vadas marháját már megfőztem, apai nagyanyám jó pár receptjét szintén, kivéve a húslevesét, amire sajnos csak emlékezni tudok. Annál jobb, szebb, és illatosabb húslevest senki nem tud főzni, ebben biztos vagyok. Több titka is lehetett, én már a kertben nevelt baromfinál elakadok. Mama maga vágta a csirkét, aztán leforrázta, majd megpucolta. Talán manapság már kevesen ismerik a leforrázott csirke szagát, de el kell mondanom, hogy rettenetes. Utáltam gyerekkoromban az udvaron nézni, ahogy a vájlingból gőzölög a csirke, majd nagyanyán gyorsan megfosztja a tollától. Egy valami vígasztalt csak, hogy olyankor mindig almás pite sült a konyhában, aminek fantasztikus illata hamar feledtette az ázó csirke szagát. Hatalmas fazékban főtt mindig a húsleves, jól bezöldségelve, egy egész töltött tyúkkal együtt. Egyszer meg is jegyeztem mamának, hogy pesten nem ám ilyen csúnya sárga csirkét árulnak a csarnokban, mint ez, hanem szép fehéret 🙂
A tölteléket a csirkébe nagyon ügyesen tömködte nagyanyám úgy, hogy a bőre alatt mindenhol volt töltelék, mégse szakadt ki a bőr sehol. Ehhez a hagymát előbb szó szerint megpirította, szinte már oda is kapatta, és utána keverte össze a kenyérrel, a májjal, tojással, és zöldségekkel. Aztán a tyúkot összevarrta, és egészben főzete a levesbe. Persze mindig házi cérnametéltkéje volt hozzá. Most is a fülemben van az a hang, amikor az egymásra rakott tésztadarabokra rányomta a kést, és levágott egy sor metéltkét. Nagyon gyorsan dolgozott, majd egy lepedőre szórta a tésztát, amit bevitt, és rátett az ágyra. Napjában többször megforgatta a száradó metéltkéket, amíg teljesen ki nem száradtak. Náluk a családi hovatartozást tanultam meg, szüleimtől a főzést.

Édesapám az egyik báttyával, bor mindig volt az asztalon Hegyalján.

Főzni anyutól tanultam, persze minden kötelezettség nélkül. Imádtam a konyhában sertepertélni, és édesanyám nem zavart el a tűzhely mellől. Ő mondta mindig, hogy ha gulyáslevest tudok főzni, akkor mindnet tudok. És ezzel nagyjából egyet is értek. No, nem a gulyással kezdtem, hanem a pudinggal, majd a kókuszgolyó következett, aztán melegszendvics löncshúsból (jól befűszerezve, hogy ne lehessen érezni a löncshús ízét), utána Bolognai spagetti (ez már az olasz nagynéném hatása), aztán paprikás krumpli, végül a gulyás maga. Édesanyám nagyon jól főz, de ő inkább a hagyományos ételek mestere. Nála jobb toroskáposztát, töltött karalábét, és rakott kelt senki nem csinál a világon. (Nem éppen a tipikus zsidó konyha receptjei)
Édesapám is nagyon jól főz, de ő inkább a különlegességeket szereti elkészíteni, alkalmanként, ha éppen olyan napra ébredt. Ő igazi receptolvasgató, régebben ő vásárolta a Magyar Konyhát, és most is vesz néha egy-egy szakácskönyvet, vagy újságot. Ha valami megtetszik neki, akkor megfőzi. Persze az igazi férfiételeket mindig felügyeli, mint a pacal, a birkapörkölt, stb.Van egy mondása, miszerint édesanyám azért főz jól, mert ő betanította. Ez persze nem igaz, de szereti társaságban előadni, vagy a másik mondását, amit akkorra tartogat, miután anyu főztjét megdicsérték: az én instrukcióim szerint készült! 🙂
Egy ilyen családban nehéz lett volna nem megtanulni főzni, vagy nem válni rajongójává a gasztronómiának.
Mégis tudatosan főzni, keresni a különleges recepteket, sokat olvasni ebben a témában Stahl Judit hatására kezdtem. Élénken él bennem az a pillanat, amikor egyszer munka után, hazafelé menet a kocsiban hallottam vele egy riportot, ahol arról beszélt, hogy micsoda hülye szöveg az, hogy a mai modern nő nem fér meg a tűzhely mellett egy-egy vacsora főzés idejére. (Ez még akkoriban volt, amikor a Nők Lapjában jelentek meg hetente az írásai.) Akkor megdobbant a szívem! Igen, én is így gondolom! Furcsa érzés volt, mintha az én gondolataimat hallottam volna vissza. Bár a baráti körünkben én főztem egyedül rendszeresen, de sejtettem, hogy a többiek tévednek, mikor furcsának gondolnak. Hiszen főzni igenis jó!
Aztán miután az összes ismerősöm agyára mentem a fotóimmal, ami az aktuális ebédet ábrázolta, elkezdtem a Fűszer és Lélek blogot. De ez már egy másik történet…
Ez a recept erdőbényei nagyanyám töltött káposztája. Szigorúan nem kóser. Ettem egyszer egy kóser töltött káposztát, úgyhogy mindenkit lebeszélek az ilyesmiről! Tejföl nélkül nem érdemes, még csak próbálkozni se! Anyai családom mindig savanyú káposztából főzi a töltött kápit, sok füstölt hússal, de a Zemplénben édes káposztából készül. Én ezt szeretem jobban, még akkor is, ha édesanyám minden télen savanyít egy nagy hordó káposztát, és az isteni finom.


Töltött káposzta gerslivel
Hozzávalók:
1 fej káposzta
½ Kg darált hús
1 bögre gersli
2 fej vöröshagyma
Só, bors
Csombor
Pirospaprika
2 ek paradicsompüré
Majoránna
Babérlevél

Kömény
A káposztafejet egyben megfőztem, majd leveleire szedtem. A vastagabb középső ereket levágtam, a káposzta középső részét apróra vágtam. A gerslit egy pár perc alatt előfőztem. A húst összekevertem a megdinsztelt hagymával, és a gerslivel. Sóval, borssal, csomborral fűszerezem, és a káposztalevelekbe töltöm. Egy lábosban szorosan egymás mellé fektetem őket, rászóróm az aprított leveleket, felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Sózom, borsozom, beledobom a fűszereket is. Ha a hús zsíros, akkor nem öntök rá olajat, ha sovány, akkor egy kevés olaj mehet a tetejére, és egy pici pirospaprika. Mikor megfőtt hozzákeverem a paradicsomot is. Sok-sok tejföllel a tetején, vastaghéjú friss kenyérrel tálalom.

Egy fontos dolgot megjegyeznék: sokan mondják, hogy ők már soha nem tudnak „olyan” almáspitét, stb-t sütni, mint nagyanyjuk. Lehet, hogy az jobban ízlett, mert azt, az a drága kéz készítette, de azért a recepteket érdemes időben elkérni, mielőtt még késő lenne. A legnagyobb boldogság egy nagymamának, a jegyzetfüzettel érkező unoka!

Kategóriák
Egyéb kategória

Jeruzsálemi túrótora

Nagyon megijedtem tegnap mikor az újságosnál legalább 20 féle karácsonyi receptmagazint pillantottam meg. Hol van még karácsony, és már készülni kell a vacsorával? Akkor én nagyon elmaradtam a Chanukkai előkészületekkel, ugyanis idén december elejére esik.
Úgyhogy addig jöjjön hetente egy-egy recept, nehogy valaki csak fánkot tudjon sütni a vendégeknek! Persze lesz fánk is, mert hallottam egy nagyon különleges receptet, és nem tarthatom meg magamnak. Az ünnepről, és annak gasztronómiai szokásairól majd később írnék, de a lényeg, hogy ilyenkor sok olajban sült étel, illetve, tejterméket, sajtot eszünk.
Ez a Jeruzsálemi Túrótorta méltó versenytársa a New Yorkinak, eddig még mindenki imádta.
Hozzávalók a „tésztához”:
1 bögre kuszkusz
2 tojás
5 dkg vaj
1 ek méz
1 csipet só
Forró víz
A kuszkuszt leöntöttem a forró vízzel, sóztam, hozzákevertem a mézet, és a vajat, majd 20 percig lefedve pihentettem. Mikor megpuhult, hozzákevertem a tojásokat.
Hozzávalók a túrókrémhez:
50 dkg tehéntúró áttörve
1 doboz Philadelphia sajtkrém
2 tojás
1 nagy narancs héja
3 ek méz
A krémet összekevertem, majd egy tortaforma aljára sütőpapírt fektettem. Erre simítottam a kuszkusz felét, majd a túrókrémet. A tetejére a maradék kuszkuszt tettem. 200C-ra előmelegített sütőben 40 perc alatt sütöttem meg. Mikor kihűlt a tetejét megszórtam dióval, és a narancs levéből, illetve mézből kevert szirupot öntöttem a felszeletelt tortára. Maga a torta egyáltalán nem édes, mindenképpen kell hozzá a szirup, de így az édességét már mindenki maga szabályozhatja.
Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tíz zsírhelyszín: óriási budapesti lángosteszt

Időt és kalóriát nem sajnálva végigettünk jó pár budapesti lángosos kínálatát. Összességében el kell mondani, hogy a felhozatal szinte mindenhol jó, a választék pedig megdöbbentő. Találtunk olyan helyet, ahol 30 féle lángost árulnak. Érdekes módón a piaci vásárlás közbeni lángos evés nem vált áldozatává a hamburger kultusznak, sőt virágzóbb, mint valaha! Vannak piacok, ahol két lángosárus is működik egyszerre, ami mindenképp jót tesz a minőségnek, de az árak az árkartellbe való tömörülés miatt jóformán fillérre egyformák. Az alap a sima lángos volt, aminek ára 140-160 Forint egységesen, volt ahol külön kiírták, hogy a fokhagyma ingyenes. Köszönjük!
Ami feltűnt még, hogy nagy valószínűség szerint a lángosban a legdrágább a szalvéta lehet, ugyanis azt mindenhol sajnálják, olyannyira, hogy van, ahol nem is adnak. Kérésünkre közölték, hogy a lángoshoz nem szokás szalvétát adni, mert ott van alatta a papír.
Mi majdnem mindenhol a sajtos-tejfölös változatot kóstoltuk, talán az a legnépszerűbb. Tejes sorrendet nem állítottunk fel, de a véleményünk szerinti legrosszabb és legjobb lángos lelőhelyét eláruljuk.
Lehel piac, Váci út: Két lángosárus is van a piacon, az egyik közvetlen a bejárat mellett, a másik a piac közepén található. A sima mindkét helyen 140 Ft, a sajtos-tejölös a bejáratnál 250, középen 290 Forintba kerül. A bejárati árul még palacsintát is, a középen árusító pedig házi fánkot, amit nem kóstoltunk, de nagyon jól nézett ki a közepén az eperlekvárral.
Skála piac, Fehérvári úti Vásárcsarnok: Itt is két árus között választhatunk, mindkettő a harmadik emeleten található. A sima 150, a sajtos-tejfölös 300 Forintba kerül. Miután megkaptuk a lángost, sétálgattunk vele, hogy lássuk, mit is ehetnénk, ha máshoz volna kedvünk. El kell mondani, hogy a piac kifőzdéi legalább 100 féle ételt kínálnak ebédidőben, főzeléktől kezdve a húrkán-kolbászon át a rétesig, jó áron, illatosan, gusztusosan. Olyannyira, hogy ide másnap is vissza kellett mennünk egy marhapörköltre, és egyáltalán nem bántuk meg, érdemes kipróbálni!
Nagycsarnok, Vámház körút: No igen, itt kapható a 30 féle lángos. A sima 140 Forint, sajtos-tejfölös: 400 Ft. Magyaros (magyaros szósszal, bármi legyen is az, virsli karikákkal, paradicsom szeletekkel): 500 Ft. Elmondható, hogy a lángos itt a legdrágább az egész országban. Volt a harminc között egy pár igazán furcsa darab is: pl. ízes lángos, és cukros is. Az adag kicsi, nincs egy kinyitott tenyérnyi, a Fény utcai piacon ennek a kétszeresét kaptuk. Úgy látszik, a német turistákat ez egyáltalán nem zavarja, 11.30-kor annyian tolongtak a lángosos környékén, hogy a folyosón nem lehetett átmenni. Ez volt az egyetlen hely, ahol az eladó hölgy nem köszönt, sőt a köszönésünket sem fogadta, majd a legkisebb mosoly megeresztése nélkül dobta elénk amit kértünk, de a németek se részesültek különb kiszolgálásban.
Gondolom sejthető, hogy ezt a műintézményt ítéltük a legrosszabbnak. A földszinten viszont nagyon finom rétest árulnak a középső soron, azt érdemes megkóstolni, de az ára annak is elég borsos.
Garay piac, „ideiglenesen” a Rottenbiller utca 56., 58., 60.-ban: Kicsit féltünk a helytől, ugyanis még élénken élt bennem gyerekkorom lángosélménye a 80-as évek végéről, amikor a piac még az eredeti helyén üzemelt. Történt ugyanis, hogy édesanyámmal egy hétköznap délelőtt ettünk volna lángost, amikor is a bódéban már legalább 10 kisütött, kihűlt, szottyadt „izé” várt a sorsára. Ebből kaptuk meg az eladó nénitől. Felkiáltásunkra, hogy de hiszen ez hideg, a mikrós melegítést ajánlotta, mert nem süthet frisset, amíg a tálcán ennyi lángos sorakozik.
Szerencsére úgy láttuk, az a néni már vagy nyugdíjas lett időközben, vagy őt is elérte a kapitalizmus szele, ugyanis a lángos finom lett az évek múlásával a Garayn. Az árak ugyanazok, mint máshol, sima 140, sajtos-tejfölös 300. A helyiek a tzatzikis lángosra esküsznek, ami valóban nagyon jól nézett ki, de úgy láttam, hogy itt a sonkás-ketchupos változat is nagyon megy. Kapható még lekváros is, és ami a legjobb volt, málnaszörp is.
Gyöngyösi sétány, XIII. kerület: Hetente többször is járunk a Gyöngyösi sétányon, játszótérre menet, mégse láttam még soha a lángos feliratot, igaz, a kocsma mellett, egy tető alatt bújik meg, elég nehéz észrevenni. Lehet, hogy már tíz éve ott van, de lehet, hogy csak két hete nyitott, mindenestre azt egy kicsit rossz jelként fogtuk fel, hogy lángost evő embereket soha nem vettünk észre a padokon ücsörögni. Legyőzvén félelmünket kértünk két sajtos-tejfölöst 300-ért, és megállapítottuk, hogy egész jó! Kár, hogy amíg elkészült, egy részeg káromkodásait kellett végighallgatni, ezt betudtuk a rossz szomszédságnak.
Rákóczi téri vásárcsarnok: Kicsit nehéz megközelíteni a Rákóczi teret a 4-es metró munkálatai miatt, de dacoltunk az akadályokkal, és leteszteltük ezt a sütödét is. A simát 160-ért, a sajtos-tejfölöst 300-ért árulják. Bizakodóvá tett bennünket, hogy az eladó hölgyet több vásárló is a keresztnevén szólította, úgyhogy egyik szokásos sajtosunkat lecseréltük egy virslisre, szintén 300-ért, amit nem is bántunk meg, annyira finom volt. Itt viszonylag kicsi a „fajtaválaszték”, de mindegyik remek küllemű volt, amit láthattunk.58-as Lángoskert, Zugligeti út 101. Libegő szomszédságában található, nyitva tavasztól őszig. A sütöde egy régi villamosban üzemel, és egy kedves barátom hívta fel rá a figyelmünket. A hely pontos koordinátáit, még a Neten is megtalálhatjuk. Nyáron egészen éjfélig sütik itt a lángosokat, kedvesek, sőt, evés után a kezünket is megmoshatjuk, ami nagyon hasznos szolgáltatás. Az árak itt is megegyeznek a szokásos budapesti árakkal. Amiben viszont különböznek a többiektől, az a hely tágassága, itt ugyanis akár negyvened magunkkal is ülve tudunk enni. Számunkra ez a hely volt az egyik legjobb, holtversenyben győzött a következő versenyzővel.
Fény utcai piac: Itt is két helyen kínálnak lángost a fáradt vándornak, a földszinten, illetve a legfelső szinten. A földszinti egyben halsütöde is, 15 féle lángossal. A sima kicsit drágább itt, mint a többi helyen, 180 Ft, de ezt betudtuk a budai üzlethelységek magasabb árainak 🙂 Ha szerencsés időpontban érkezünk, akár Magyar Bálinttal is osztozhatunk a pulton, falatozás közben. A sajtos-tejfölösért 320 Forintot kérnek, de vannak itt olyan különlegességek is, mint a pörcös, vagy a bolonyais lángos. Az emeleti sütöde közvetlen a lift mellett található, és tíz féle lángost kínál. Nem tudtunk ellenállni a sajtos-tejfölös-sonkás változatnak 360-ért, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. A lángos akkora, hogy a felénél jóllaktam, aztán kihívásként kezelve az ügyet, még megettem a negyedét, majd feladtam. Megpróbáltam úgy kidobni, hogy az eladó hölgy ne lássa, nehogy levegyék az adagot, de mint asztaltársaságunk egyik tagja elmondta, évek óta nem romlik sem a mennyiség, sem a minőség. Ennek nagyon örültünk, maximális pontszámot szavazva mindkét Fény utcai lángos sütödének!
A végén következzen két kakukktojás:
Az egyik a Hold utcai vásárcsarnok, ahol legnagyobb szomorúságunkra nem árulnak lángost! Sőt, mintha maga a csarnok is kezdené elveszíteni igazi piaci arculatát, bár egy pár hentes, és zöldséges még hősiesen küzd a talpon maradásért, a piac inkább hasonlít egy déli ebédlő helyre. Persze megértjük mi, a környéken rengeteg bank, iroda stb. található, ahonnan több ezer éhes ember özönlik ki ebédidőben, és kiskosztümben elég veszélyes vállalkozás a lángos evés!
A másik kakukktojás az megfelel a lángosos kritériumnak, de nem Budapesten, hanem Tokajban található, és csak véletlen került a felsorolásba. De ha már annyira belejöttünk a lángososok tesztelésébe, nem hagyhattuk ki, ha már ott jártunk. Milyen szerencse, hiszen a legkedvesebb kiszolgálásban volt részünk, ugyanis szép napsütésben ücsöröghettünk a főutcán, majd kihozták a lángost 1-1 tálcán (!), sőt 2-2 szalvétát is adtak mellé. Úgyhogy a különdíjat mindenképp a tokaji lángososnak ítéljük.
Eredetileg a Velvet Tejven-vajban blogján.

Az ottani kommentekből egyértelműen kiderült, hogy mindenképp ki kell próbálni a Flórián téri lángost, és az Újpesti piacon is csodákat árulnak.

Köszönöm a segítséget a tesztelésben Malkának, és Meirnek.