Kategóriák
Egyéb kategória

ZWACK PÉTER 80 éves

Bár személyesen nem ismerem Zwack Pétert, de szeretnék megemlékezni erről a kerek évfordulóról én is. A barátai mostanában nagyon készülődnek a köszöntésére. Ebben a blogban még stílusos is, hiszen a Zwack ház a gyártója az oly kedvelt Kosher szilvapálinkának is. Pár éve már nem csak a hagyományos kóser (szerintük kosher) szilvapálinkát gyártják, hanem öt félét készítenek: Szilva, Reserve, Barack, Körte, Vadmeggy. A Reserve egyébként valóban nagyon finom, 2005-ben ezüstérmet is nyert a bécsi párlat versenyen. A pálinka ágazatot amúgy Zwack Sándor (Zwack Péter fia) vezeti. Mi magunk azonban az Unicum-nak vagyunk nagy tisztelői (ami sajnos nem kóser, vagy legalább is nem kapott hechsher-t, vagyis kósersági pecsétet). Olyannyira, hogy egyik évben, amikor összesen csak két félliteres üveggel ajándékoztak meg bennünket hanukarácsonyra a rokonok, barátok, rögtön elkezdtünk azon gondolkodni, hogy vajon, már nem szeretnek minket, hogy ilyen gyerekadaggal akarják kiszúrni a szemünket?! Biztosan érezték rajtunk az enyhe neheztelést, mert azóta minden év úgy kezdődik, hogy legalább négy-öt kerek sötétzöld üveg sorakozik a polcon. Nem tudom, hogy lehet, hogy ilyenkor májusban már egy csepp sincs belőle?! Bár azt olvastam, hogy szobahőmérsékleten jó fogyasztani, mert akkor érezni legjobban az ízeket, nálunk mindig a mélyhűtőben van, és akkor ízlik igazán, ha annyira besűrűsödik a hidegtől, hogy alig akar kijönni az üvegből. Van még egy praktikus oka is a mélyhűtőben való tárolásnak: ha esetleg betörnek, a mélyhűtőt valószínűleg nem pakolják ki! Egyszer Zwack Péter mesélte egy riporternek, hogy amikor megkóstolta a nagyanyja az Unicumot, felháborodottan kérdezte: És mi ebből élünk? : ) Zwack Péter szerint egyébként az emberek két részre oszthatóak: akik ki nem állhatják az Unicumot, és azokra, akik nem tudnak nélküle élni. Én ez utóbbi csoporthoz tartozom. Egy kedves kilencven éves hölgy ismerősömtől hallottam ezt az aranyos kis reklám dalocskát, amit ő a húszas, harmincas évekből tud:
„Néhány korty Unicum majd rendbe hozza a gyomrod,
Igyál pár kortyot, s nem lesz több gondod!
Régóta itala ez gazdagnak, szegénynek,
S neve e kincsnek: Zwack Unicum”
Zwack Unicum
És egy kis Unicum történelem a honlapjukról:

1847 Amikor Zwack József elhatározta, hogy megalapítja gyárát, már tíz esztendeje működött a világ első vasútvonala az angliai Stockton és Darlington között, Magyarországon pedig a reformországgyűlések lázában égő honatyák a magyar nyelv hivatalossá tételén munkálkodnak. S 1847-ben, amikor „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kér, meglehet, hogy a későbbi márcziusi ifjak már a Pilvax kávéházban cserélnek eszmét a jövőről. 1883 májusában, amikor lajstromba vették az Unicum néven forgalmazott gyomorkeserű likőrt, gömbölyű üvegben, rajta fehér alapon piros kereszttel a Nemzeti Színházban premier volt, bemutatták Madách művét Az ember tragédiáját. Zwack József az 1885-ös Budapesti Országos Általános kiállítás egyik zsűritagja a rendezvényre bizonyára konflison érkezett, de a világsajtót már bejárta, hogy egy negyvenegy esztendős tehetséges mérnök, bizonyos Karl Benz megalkotta az első gépkocsit, igaz a „tökéletlen” zajos példánynak még eggyel kevesebb kereke volt, mint a megszokott, biztonságos bérkocsiknak.A kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is. Az utóbbit akár egy korszerű fényképezőgép is megörökíthette volna, az Újvilágban, hiszen éppen ebben az esztendőben készítette el egy Eastman nevű úr azt a kamerát, amellyel már amatőr fotósok is képessé váltak arra, hogy megörökítsék a számukra fontos pillanatokat… Az 1890-es évek A Zwack családnak igenis volt vonzalma a technika újdonságai iránt. Az irattár őrzi a dokumentumok, amelyben a Zwack cég hivatalosan bejelenti, hogy egy „Freisler féle felvonót szándékozik telephelyén felállítani a pincehelyiségek és a földszint összekötésére.” Ekkoriban az 1892-es esztendőt mutatja a naptár, s a gyár beköltözik jelenlegi Soroksári úti székhelyére.1894-ben az ország már a milleniumi ünnepségek előkészületeivel foglalkozik, Kossuth halálhíre érkezik a turini önkéntes számüzetésből – a Zwack archívum ekkorról őrzi az első olyan likőrös címkét, amelyen az Unicum ma is ismert zöld palackja látható. 1895-ben, a nagy ünnepségek küszöbén a Zwack József és Társa, Budapest megszerzi a kiegyezés óta egyre divatosabb és rangosabb „császári és királyi udvari szállítói” címet. A századforduló után 1905 és 1909 között jelent meg a Zwack Unicum mai napig legismertebb plakátja, a Vizesember. Hogy 1914-ben, alig három hónappal a szarajevói merénylet után, a fiatal Herrmann Anti, apjának nagyságos Dr. Herrmann Antal egyetemi tanár úrnak, miért éppen ilyen képes levelezőlapon írt Pozsonyból a Krisztina körútra, nem tudjuk. De látható, hogy a világháború ütközetében sebet kapott, kimerült magyar katonát ápoló vöröskeresztes nővér hűsítő kendője mellett ott vár szinte elsősegélyként az Unicum palackja is.„Mire a levelek lehullnak, vége a háborúnak…” idézzük fel Vilmos császár elhíresült tévedését. Elmúlt az ősz, a tavasz is közelgett, de a 94 éves Zwack József hiába várta, hogy beteljesedjék a császár ígérete. Pedig, 1914-ben amikor Ferdinánd halálának hírével vitték szét a rikkancsok a lapok különkiadásait még hihetetlen munkakedvvel dolgozott. „Sajátkezűleg írt alá akár 400 levelet és például a 246-ik intő levélnél észrevette, hogy a megintett fél már két nap előtt fizetett.”Ahonnan mindezt felidézzük a Magyar Ipar 1915 február 28-i száma, amely nekrológban emlékezve tudatja a szomorú hírt, hogy a szakma generálisa, mert így nevezték az öreg Zwack Józsefet, 94 esztendősen távozott az élők sorából. Amerikában bejött az alkoholtilalom, s így a társaságnak komoly exportkapacitásai maradtak kitöltetlenül. Ekkor alakították meg a Zwack Glória céget villanyégők és neonreklámok gyártására. Képünkön még az ellenkező irányú forgalomban, de ott van Benz találmányának kései utóda. Sofőrje talán éppen az Unicum fényreklámjára tekint, a harmincas évek Oktogonján. S lehet, hogy moziba igyekszik, ahol a film előtt láthatja a Szerencsés flottást, az Unicum első reklám rajzfilmjét, amelynek generációkkal késöbbi rokonát Keserű Henryt, ma a televízióban láthatjuk. 1944-ben, miközben a szövetséges csapatok már partra szálltak Normandiában, a gyárat bombatalálat érte, de „a destillatio gépei csodával határos módon intactak maradtak” és a háború végén folytatódhatott az Unicum gyártása. A II. világháború után 1946-ban az új forint megjelenését a Ludas Matyi című szatirikus hetilap címlapján az akkori miniszterelnökkel Nagy Ferenccel, mint vizesemberrel köszöntötte, az Unicum helyén ezúttal az új forint hullámzott a habokban. 1948-ban, abban az évben, amikor sportolóink a londoni olimpián jeleskedtek, a gyárat államosították és a család menekülni kényszerült. Az eredeti recepttel a zsebében Zwack János olajoshordóval letakart vadászszéken ülve, egy orosz katonai teherautó platóján érkezett a négy hatalom által szektorokra osztott Bécsbe. Az állami monopólium egy Zwack Béla által átadott hamis recept alapján tovább gyártotta az Unicumot és exportálta a távoli Amerikába, ahol a Zwack család otthonra talált. 1958-ban a Zwack János által a magyar állam ellen indított perben az amerikai bíróság elmarasztaló döntést hozott. S míg Brüsszelben az Atomium tövében, a világkiállításon a magyar likőrmonopólium is szerepelt termékeivel, véglegessé vált, hogy sem Zwack sem Unicum néven nem exportálhatnak többé a nyugati világba. De ezt a döntést Zwack János, Péter édesapja sajnos már nem érhette meg. 1970-ben a Beatles együttes feloszlásának évében Zwack Péter visszatért Európába és Olaszországban átvette a Zwack Unicum gyártásának és forgalmazásának felügyeletét. Ismét Magyarországon 1989-ben az eredeti Unicum visszatért Magyarországra, aznap, amikor bejelentették a Zwack Unicum Budapest Kft. megalakulását, George Bush amerikai elnök volt a főváros vendége. A vállalat 1991 elején megkezdte az eredeti likőr forgalmazását. 1993-ban kevesebb mint egy évvel azután, hogy megalakult a Zwack Unicum Részvénytársaság, részvényei megjelentek a tőzsdén. Részvényeseink a lapokból értesülhettek arról, hogy Spielberg elkészítette a Schindler listája című filmjét és Oscar díjat kapott. 1999-ben népes vendégsereg ünnepelte az Unicum hazatérésének 10 évfordulóját.

Ezt még érdemes megnézni, két vicces Zwack Unicum reklám a YouTube-ról 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

A szombati ebéd: sólet

Mivel nem vagyok vallástudós HERMAN WOUK: ÉN ISTENEM című könyvéből bemásolnék ide egy pár gondolatot a szombatról. Ez fontos lehet a szombati ebédről szóló postomhoz. Bocsánat, ha kicsit hosszabb lélegzetű írás lesz, de ez a legfontosabb ünnepünk.

„A vallásos zsidó szombaton nem utazik, nem főz, nem használ sem mechanikus, sem elektromos meghajtást, nem nyúl pénzhez, nem dohányzik, nem ír. Az ipari világ megszűnik létezni számára. A civilizációnak majdnem minden áldásától elfordul. A rádió elnémul, a tévé nem világít. Szinte az összes kellemes konvencionális időtöltés – a mozi, a foci, a baseball, a golf, a színház, a szórakozóhely, az autózás, a kártya, a rostélyparti – nem létezővé válik. A zsidó szombat szertartása csak úgy érheti el célját, ha szinte teljesíthetetlen követelményeket állít föl. Ne kerteljünk: az a zsidó, aki betartására vállalkozik, a pénteki naplementétől a szombati alkonyat végéig el van vágva a világtól. Ám az a másik világ is nagyon kellemes. Miután, szándékom szerint, eléggé ráijesztettem az olvasóra a szombat fekete oldalának lefestésével, fel kell világosítanom, hogy a szombattartó zsidó számára ez a nap az élet sarkpontja és az öröm, a felfrissülés, a vidámság forrása. Ezt könnyű kijelenteni, de így persze nem sokat mond. Mindjárt megmagyarázom. A puritanizmus “szombatja” és a még annál is korlátozóbb sábbát közötti nagy különbség a kettő szellemének szinte érzékelhetetlen, mégis hatalmas eltérésében rejlik. A mi szombatunk azzal kezdődik, hogy áldást mondunk a fényre és a borra. Fénnyel és borral nyitjuk a napot. Az előírások ünnepélyesek, hatásuk azonban nyugalom, béke, derű és a lélek emelkedettsége. A két kőtáblán ott állnak a civilizáció alaptörvényei. A hét nagy tilalom: a bálványimádás, a hamis eskü, a gyilkosság, a házasságtörés, a lopás, a hamis tanúzás és a kapzsiság tiltása. A három pozitív felszólítás: az Egyetlen Isten imádata, a szülők tisztelete (hogy a hagyomány fennmaradjon) és a szombat megtartása. Ez minden. Néha elcsodálkozom, hogy vannak zsidók, akik az Engesztelés Napját vagy az örömünnepeket, talán a Chánukát is komolyabban veszik, mint a szombatot, pedig ha belépnek egy zsinagógába vagy templomba, a frigyszekrény fölött a táblákon a szombat törvénye fogadja őket. Gyanítom, azért nem veszik észre, mert nagy zavarban lennének, ha meg kellene látniuk. Íme, Mózes második könyvében (20:8-11.) a szombat: Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Örökkévalónak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Örökkévaló az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Örökkévaló a nyugalom napját. És így ír Mózes ötödik könyve (5:12-15.) Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az Örökkévaló! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Örökkévalónak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se lányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad, se semmiféle állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálód hozzád hasonlóan! Emlékezzél arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, az Örökkévaló, erős kézzel és kinyújtott karral. Ezért megparancsolta neked Istened, az Örökkévaló, hogy tartsd meg a nyugalom napját. A szombat tehát mindenekelőtt a közösség első drámai cselekvése: a munka befejezését és megünneplését kifejező, ősrégi, kollektív gesztus. Minden nemzet munkaszünettel és szertartásokkal ünnepli meg létrejöttének napját. A zsidók, akik hiszik, hogy a világegyetemet Isten teremtette, hetente megünneplik létrejöttét, és hálát adnak Készítőjének. Az arány helyességét talán az is igazolja, hogy az emberiség nagy része átvette ezt a szokást. Másodszor: a szombathoz fűződik a zsidó nemzet létrejötte az egyiptomi fogságból való szabadulással együtt. A zsidók nemcsak a teremtés Istenét imádják, hanem azt is, aki gondot visel az emberi történelemre. Ezt jelenti számunkra a goseni rabszolgatáborokból való szabadulás. A rabszolgák nem választhatnak a munka és a pihenés között: a gazda akaratának alávetett, beszélő szerszámok. Nem hozhatnak létre alkotásokat. Nem rendelkeznek idejükkel. A szabadság Ádám állapota: a választási lehetőség, az idő fölött való rendelkezés. A szombat különös nemzeti jelentést hordoz Izrael népe számára, amely úgy vált nemzetté, hogy a rabszolgaságból kivonult a szabadságba. E kettős jelentés fonala végighúzódik a zsidó vallás jelképein: a világegyetem Istenének hálás imádata és az ő történelmi tanúbizonysága, Izrael különleges sorsáról való megemlékezés.”
Nem ismertem senkit régebben aki tartotta volna a szombatot. Még a dédszüleim se. Ők már úgymond asszimilálódott zsidók voltak, magyarán csak azt tartották be, amit akartak. Erre jó példa az az eset, amikor nagyanyám még kislány volt, az egyik törvénytartó zsidó szomszédjuk behívta télen egy szombaton, hogy gyújtsa be a kályháját, mert fázik. Ő megtehette. Persze azért kapott utána a déditől, de begyújtott : ) Mikor először találkoztam szombattartókkal, azt hittem, hogy biztosan egy nagyon régi feketefalú lakásban szomorúan élnek, ahol a gyerekeknek nincsenek játékaik, de az biztos, hogy soha nem rosszalkodnak! Hogy mekkorát tévedtem! Ez a világ nem az egy gyerekes családoké. Hat-hét gyerek sem ritkaság. Mutasson valaki olyan gyerekeket, akik ha tízen együtt vannak rendesen ülnek az asztalnál, szombat ide, vagy oda. Szóval mikor először kaptam meghívást egy igazi szombati ebédre, nem tudtam mire számítsak. Nagyon kellemesen csalódtam, és rögtön éreztem, hogy ez az, ami hiányzott eddig az életünkből! A heti egy napi nyugalom, amikor mindig együtt lehetünk, nem idegeskedünk, ráérünk. Azóta próbálkozunk a szombat megtartásával. Nem mondom, hogy mindig sikerül, ezernyi buktatója van a dolognak (nem biztos, hogy az első alkalom előtt eszünkbe jut, hogyha kinyitjuk a hűtőt, akkor felkapcsolódik benne a lámpa, stb.), de igyekszünk. Tulajdonképpen a péntek este a kedvenc részem a szombatból, mikor hazaérünk munkából, gyertyát gyújtunk, finomakat eszünk. De most a sóletről szeretnék írni, azt pedig szombaton ebédre esszük, szóval a pénteki vacsoráról máskor. A szombati törvények egyike szerint szombaton három étkezést kell tartani. Az számít étkezésnek, ha kenyér is van az asztalon. Ezért minden szombati asztalon ott van a Challah, vagy a Barhesz, még akkor is, ha esetleg sólet nincs is. Mi például nem eszünk minden szombaton sóletet, nekem a kóser challah a shabbath szimbóluma. Sokan kérdezik, hogy miért épp sólet a szinte kötelező étel a szombati asztalon? Semmi vallási előírás nincs erre. Egyszerű a magyarázat, ez az az étel, ami nagyon jól tűri a folyamatos melegen tartást. Szerintem ennyi erővel kóser töltött káposzta is lehetne, az is megfelel ezeknek a feltételeknek.
Maga a szó eredetileg a francia chaud lit-ból származik, ami meleg ágyat, vagy ágyban fõttet jelent. A jiddis tsholnt, vagy a cholent szó már eléggé hasonlít a mi sóletünkhöz. (Erről van is egy aranyos történetem: A barátnőm várta a kisfiát a bölcsiben, és szóbaelegyedett egy másik anyukával, aki nem tud magyarul. Panaszkodott, hogy nagyon fáradt, mert húsz embert vár az esti szombat fogadásra vendégségbe, és csontot főzőtt. Ezen kicsit elcsodálkozott a barátnőm, de nem firtatta. Aztán másnap megtudtuk, hogy amit ő csontnak értett az a jiddis tsholnt szó volt. Azóta is jókat röhögünk ezen!) Sok háztartásban volt úgynevezett sóletkályha is, amiből miután kivették a fazekat körbetekerték paplannal, hogy meleg maradjon. Vagy akinek nem volt ilyen főző alkalmatossága, az még hatvan éve is, péntekenként agyagedényben, amit nyers tésztával hermetikusan lezárva, elvitte a saját sóletjét a pékhez, aki másnapra megsütötte azt. Ezért sütik manapság is sokan sütőben, és római tálban a sóletjüket. Köztük én is. Mivel szombaton tilalom van a cipelésre, az edényeket vagy a gyerekek vitték haza (akiket könnyű felmenteni a törvények betartása alól : )), vagy megkértek valakit, aki nem zsidó, hogy „szívességből” hozza el nekik. Így a szombati asztalra is kerül meleg kóser étel. Én nagyanyámtól tanultam a sóletet, aki a babon és gerslin kívül nem tett bele más zöldséget, viszont volt benne többféle füstölt hús is. Mindig azt mondta, hogy a húsokat külön kell először megfőzni, mert különben szappanos lesz az étel. Azóta ettem mások sóletjéből is, és az is nagyon finom tud lenni, amiben krumpli, sőt sárgarépa is van. Mivel manapság nagyon nehéz kóser füstölt húshoz jutni, ezért, aki kóser az csak simán marhából, vagy csirkéből készíti. A sóletnél a hangsúly a hosszú főzési időn van és nem a füstölt húsokon, ezek is igazán remekek. Hogy jó zsidó módjára rögtön vitatkozzam is önmagammal, meg kell említenem, hogy van, aki kuktában készíti el ezt az ételt, és az is nagyon finom. Lehet, hogy mégsem a hosszú főzési idő a titka? Amerikában és Izraelben árulnak külön sóletfőző elektromos edényt, ami lassan megfőzi, majd a szombat kimeneteléig melegen tartja az ételt. Van, aki héjában főtt tojást is tesz bele, vagy helclit, ami a töltött libanyak jiddis neve, de a család egybehangzó véleménye szerint épp elég laktató ez így is.
Fontos megemlíteni, hogy szombaton ebédre a sólet „csak” az egyik fogás a sok közül. Először kidust (áldás) mondunk a borra, utána vágjuk fel a kalácsot a challáh-t. Ezt mindenféle salátákkal (padlizsán, gomba, tojás, káposzta, kesudiós jégsaláta) esszük, és ekkor jön az elmaradhatatlan Gefilte fish (magyarul töltött hal: nem a halat töltik, hanem ledarálják, kenyérrel és fűszerekkel keverik, majd fűszeres hagymás vízben gombóconként kifőzik) Ekkor jön a sólet, majd sütemény, fagyi, gyümölcs. Befejezésül álljon itt Heinrich Heine verse a sóletről, aztán az mi recept változatunk:
“Sólet, ékes égi szikra,
Elysium lánya, te!
Zengené a Schiller-óda,
Ízlelt volna sóletet csak.
Istenek mannája, sólet,
melynek fõzésére Mózest
hajdan maga a Jóisten
oktatta Sinai hegyén…
Sólet a valódi kóser
isteni ambrózia,
Paradicsom kéj-kalácsa;
ily étekkel összevetve.”

A babot csütörtök este beáztatom. Másnap libazsíron hagymát és fokhagymát fonnyasztok. Dobok rá egy pici paprikát, majd erre a húsokat. Ha van benne nyers hús, nem csak füstölt, akkor azzal kezdem. Egy kicsit öszzepárolom egy pohárnyi vízzel. Ha szükséges sózóm (vigyázni kell a füstölt húsokkal), és borsozom. Külön edényben félig megfőzőm zöldséglében a babot egy felszeletelt hagymával. Mikor a bab megfőtt (hamar megvan, mert éjjel megszívta magát vízzel), leöntöm róla a vizet, majd ráöntöm a húsokra egy pohár megmosott gerslivel. Az egészet római tálba öntöm, annyi vízzel, ami épp ellepi. Este még szombat bejövetele előtt a sütőt alacsony hőfokra állítom (90 fok). Egy nagy tepsibe vizet öntök, és belerakom a római edényt. Így másnap délre forró, puha sóletet tudok elővenni a sütőből. Ez a módszer télen áldásos, nyáron nem szeretem a meleg sütőt még éjjel is kerülgetni. Ilyenkor még péntek reggel megfőzőm a sóletet és ha nem is paplanba, de hungarocell-el kibélelt kartondobozba teszem. Másnap még forró! Egyik barátnőm egy New York-i rabbitól tanulta a kóser sólet elkészítését. A rabbi szerint a titok a ketchup (!). Kipróbáltam, és 2-3 evőkanáltól valóban finomabb, de legalább is érdekesebb lett az étel. Akkor már leírom, hogy a Heinz műanyagflakonos ketchup Magyarországon is kóser.

Kategóriák
Egyéb kategória

Köfte Kebab


Kedvenc szakácskönyveimet Claudia Roden írta. Minden receptje fantasztikus, és igazi élvezet olvasni a könyveit. Az ember gondolatban hamar ott érzi magát a fűszerekkel teli arab piacokon, miközben lapozgatja valamelyik könyvét. Mivel Kairóban született, nagyon közel áll hozzá a közelkeleti és a mediterrán konyha is. Számomra külön érdekes, ahogy saját élettörténetén keresztül a The book of jewish food című könyvében bemutatja a szfardi zsidók konyháját. Ez nem egy igazi kóser szakácskönyv, hanem egy körkép a világ minden részére szétszóródott zsidó közösségek gasztronómiájáról. Mióta ezt a könyvet megvettem, kicsit úgy vagyok vele, mint a Váncsa könyv óta: nem tudom érdemes-e még másnak szakácskönyv írással foglalkoznia?! Roden nagyon magasra tette a lécet, alatta átsétálni pedig olyan értelmetlen 🙂
Ezt a receptet az Arabesque című könyvében találtam. A könyv három ország: Marokkó, Törökország, és Libanon konyhájába enged betekintést. Mivel a muszlim országokban sem fogyasztanak disznóhúst, a legtöbb recept akár kóser változatban is elkészíthető. Már nálunk is lehet egész jó “műtejtermékeket” kapni. Ahol joghurtot ajánl az étel tetejére, de valaki be szeretné tartani a kóser előírásokat, az nyugodtan használhat ilyesmit.
Hozzávalók a húsgombóchoz:
75 dkg birka, darálva (vagy ha szerencsés az ember, akkor bárány)
só, bors
közepes hagyma, apróra vágva
két csokor petrezselyem
2 evőkanál fenyőmag, kicsit megpirítva
őrölt szegfűbors
őrölt koriander
chili
Ez utóbbi három fűszer csak az én ötletem, de szerintem nagyon illett bele, kicsit marokkóisabb lett tőle. A hozzávalókból pici gombócokat formáztam, majd olívaolajban megsütöttem. Mivel nem volt itthon pita kenyerem, kuszkuszt adtam hozzá karamellizált hagymával. A paradicsom szósz egyszerűen csak hagyma, fokhagyma, só, bors.

Kategóriák
Egyéb kategória

Lág BáOmer

Ma van Lág BáOmer ünnepe. Ezen a napon véget ér a gyászidőszak, amit Ákivá Talmud-kori rabbira emlékezve tartunk, akinek 24 ezer tanítványát pusztította el a pestis járvány. A járvány bölcseink szerint azért sújtotta a tanítványokat, mert nem tanúsítottak egymás iránt kellő tiszteletet. Ez idő alatt nem szabad esküvőt tartani, zenét hallgatni, táncolni, hajat vágatni. E napon ünnepeljük, hogy megszűnt a pusztító járvány. Lág BáOmer alkalmával emlékezünk meg Simon Bár Jocháj rabbiról, a Talmud egyik legkiemelkedőbb tudósáról, aki egyben egy fontos kabbalisztikus mű, a Zohár szerzője is. Ő ezen a napon halt meg. Lág BáOmert a szabadban tábortűzzel, tánccal, zenével és énekkel, evéssel-ivással szokás megünnepelni. Ugyan mi se nem táncoltunk ma, se nem énekeltünk, de egy jó kis kerti sütögetést azért tartottunk. Szerencsénk volt, reggel elállt az eső, és még mindig nem kezdett el újra csöpörögni.Csak egy egyszerű zöldfűszerekbe, chilibe és mézbe pácolt kóser csirkemellet sütöttünk almával. Nem tudom, van-e csodálatosabb illat, mint a sültalma és a karamellizálódó méz keveréke?

Kategóriák
Egyéb kategória

Vörösboros marhapörkölt

Gyönyörű napos időre ébredtünk ma is, boldogan mentünk a barátainkkal bográcsolni. Sikerült nagyon szép kóser marhahúst vásárolni. Ez sajnos nem olyan egyszerű, Magyarországon két helyen lehetett eddig ilyesmit vásárolni, a Dob és a Visegrádi utcában. Ezentúl a Dob utcában üzemel mindkét hentes. Ajánlatos előre telefonon egyeztetni velük ha valaki ilyesmiben gondolkodik, mert marha nincs mindig. Ha van, akkor két féle közül választhatunk: kis darabok, és nagy darabok : ) Hát igen, nem éppen a Nagycsarnok! Viszont egészen biztosan nem adnak el nekünk olyan húst, ami beteg állatból származik! Ez manapság a kerge-marha, tbc, madárinfluenza, és kitudja még milyen betegségek korában megnyugtató lehet. Mitől kóser egy marhapörkölt? Nagy vonalakban: a bográcsot első használat előtt megmerítettük a mikvében, ami a zsidó rituális fürdő. (Budapesten a Kazinczy utca 16-ban. Minden kóser edényt első használat előtt szokás itt megmeríteni egy áldás kíséretében.) Kóser húst és bort használtunk. Az uborkasalátára nem tettünk tejfölt, mert a húsost nem szabad keverni a tejessel.
A gyerekek annyira jól érezték magukat, hogy délután négyig még a legkisebb sem aludt el, mégis minden hiszti és veszekedés nélkül kibírták. Próbáltunk sárkányt eregetni, de ebben még van mit gyakorolnunk, vagy mint egyik barátunk megállapította: nincs ezzel a sárkánnyal semmi baj, csak meg van dögölve!
Maga a pörkölt a szokásos módón készült:
2,5kg marhahús
1kg hagyma
2 paradicsom
2 paprika
5 gerezd fokhagyma
Egészbors
Köménymag
Pirosparika

Száraz vörösbor
A vörösbort csak a végén szabad beleönteni. Mikor a hús már szinte teljesen puha beledobáltunk 3kg apró szemű újkrumplit. A krumpli nagyon hamar megfő, és épp ereszt annyi vizet, hogy az el is fő, mire megpuhul.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bagel

Ha egyszer egy üzlet beindul… Ma reggel is, hagymás bagel, vagyis jó jiddis szóval élve beigel volt a család reggelije, férjem kívánsága szerint. Ugyanúgy készül, mint az előző, csak a formázásnál hagymakarikák kerülnek bele. A bagel törte 1683-ban Bécsben kezdődik, ahol a helyi pék köszönetet akart mondani a lengyel királynak, amiért az megóvta a vidéki rokonait a török betolakodóktól. Készített egy lovagló-kengyel alakú péksüteményt, amellyel megemlékezett a király kedvenc időtöltéséről a lovaglásról. A bagel népszerűsége Lengyelországban lett igazán nagy, amikor elkezdték vajúdó nőknek ajándékozni a nagy tápanyagtartalma miatt. Később a nők a gyermekeiknek adták tovább, mert könnyű volt megfogni, és a kicsik szerették rágni édeskés íze miatt a fogzás idején. A Bagel útja Oroszországba vezetett bubliki néven, ahol spárgára fűzve árulták, és mint oly gyakran a kerek dolgokat, ezt is szerencsehozó tulajdonsággal ruházták fel, valóságos varázs süteményként tekintettek rá.
A kelet-európai zsidó bevándorlók vitték az Egyesült Államokba, ahonnan a Bagel elindult világhódító körútjára. 1910 és 1915 között már 300 iparos élt Bagel sütésből New York-ban. Eleinte a Bagelt tálcákról, botra fűzve árusították mindenféle töltelék nélkül.
A Bagelt „ipari” körülmények között a hatvanas évek óta gyártják, amikor is Dan Thompson feltalálta azt a gépet, amely dagasztás után rögtön főzi a süteményt, majd süti, és utána csomagolja. Ez a gép már 2100 Bagelt tudott óránként sütni. Na ilyen tempóban még nekem nem megy, de alakul a dolog, alakul… Látom másoknak is rögtön a begel jutott eszébe a reggeli szó hallatán, itt és itt is. Egy időben szerettünk volna nyitni egy helyet a barátnőmmel, ami Bagel Műhely névre hallgatott volna, de sajnos nem találtunk mecénást. Ez úton üzenem azoknak, akik szerint egy ilyen műintézmény nem élne meg Budapesten, hogy jó, valódi bagelre igenis igény van!

Kategóriák
Egyéb kategória

Reggelizzünk! Nyárköszöntő reggeli

Ahogy olvasgatom mások blogjait, egy nagyon érdekes játék negyedik fordulójára lettem figyelmes. Olvastam már az előzőeket is, de akkor még nem voltam blogtulajdonos, úgyhogy sok értelme nem lett volna receptekkel bombázni a szervezőt. A mostani felhívás a Vigyázz, Kész, Főzz! virtuális gasztrojáték IV. fordulója reggeli ötleteket vár. Sajnos csak hétvégenként és a szabadság alatt adódik alkalma a családnak együtt reggelizni, pedig egy jó ráérős késői reggeli minden pénzt megér! Általában korán kelünk hétvégén is, mert a fiam fejében vasárnap is fél hatkor csörög a vekker, és ha egyszer a szeme kipattant, akkor nekünk sincs esélyünk tovább lustálkodni. Ha a férjemnek szerencséje van, akkor a gyerek is hajlandó velem kijönni a konyhába és neki még marad egy jó órája. Ha nincs, akkor szép lassan egyre több vonat és kisautó között kell úgy tennie, mintha aludna. (Öt perc tettetés már komoly sikernek számít)
A bagelt nagyon szeretjük, viszonylag hamar elkészül, de csak frissen jó. Ha véletlen maradna reggeli után is, akkor pirítósnak még felhasználható, de én szeretem belőle a mákosgubát is. Nem tudom, miért nem tudta itt megvetni a lábát ez a péksütemény! Amerikában igazi kedvenc, egy jó bagelesnél, akár hosszú sorokat is képesek az emberek sorba állni érte. Vitatkoznak az eredetén, mert a törökök is és a lengyelek is magukénak vallják az eredetit, én a lengyelre szavazok. Abszolúte favorit a lox and creamcheese, ami nem más, mint krémsajt és füstölt lazac. A krémsajt nálunk is kihagyhatatlan, de igazi liptói körözöttel sem utolsó finomság. Tulajdonképpen mindenki azt tesz rá, amit szeretne, de az édeskés tészta, ami belűl puha, kívűl ropogós, mindennnek különleges ízt ad. Én ha tehetem, ki nem hagyom belőle a ruccolát, a férjem pedig az Erős Pistát. Isteni még rántottával is, amit nagyképűen omlettként emlegetünk. Mégiscsak jobban hangzik a bagel omlettel, mint a rántottás bagel!
A másik reggeli fogás, ilyenkor nyárelőn az epres omlett, aminek az eredetijét a Vanillin cukrászdában lehet kapni, csak málnás változatban. De ki tud ellenállni ilyenkor az eper illatának? Úgy időzítem a sütögetést, hogy a bagel tészta dagasztásával és a sütő bemelegítésével kezdem. Amíg a bageltészta az első tízperces pihenőjét tölti, addig lecsumázom az epreket. Utána megformázom a bageleket, és míg letakarva negyven percig pihen, összedobom az omlett tésztáját. Sütőpapírra kis köröket nyomok belőle egy kivágott nylon zacskóból, majd tíz perc alatt megsütöm. Fontos, hogy páros számú omlettet süssünk, mert két darab lesz egy egész. Közben felverem a tejszínt habfixálóval és pépesített eperrel és felforralok egy lábos vizet. Kiszedem az omletteket a sütőből, hagyom hűlni. A megkelt bageleket kettesével mindkét oldalukon fél-fél percig főzőm, majd megkenem tojássárgájával és kb. húsz perc alatt 180 fokon megsütöm. Ezután megtöltöm az omlettkéket a habbal és az eperszemekkel. Ha kilenc körül megeszünk egy bagelt, és egy epres omlett-et, akkor kettőig biztosan nem tudunk majd ebédeli, de pont ez a nagyszerű ezekeben a hétvégi falatozásokban!
Hozzávalók nyolc bagelhez:
50 dkg finom liszt
3 dkg tejpor
4 g szárított élesztő
6 dkg cukor
Csipet só
2,5 dl meleg víz
A hozzávalókat 10-15 perc alatt jól összedolgozzuk, majd nyolc egyforma részre osztjuk. Konyharuhával letakarjuk, és tíz percet pihentetjük. Lisztezett deszkán téglalap formára nyújtjuk, amit hosszában feltekerünk. Kört formázunk belőle, a két végét jól összenyomjuk. Ismét letakarva negyven percig kelesztjük. Közben lábosban vizet forralunk egy kanál cukorral. Ebben főzzűk elő a bageleket, megkenjük tojássárgájával, esteleg megszórhatjuk mákkal, szezámmaggal, lenmaggal, majd 180 fokos sütőben aranybarnára sütjük.
Hozzávalók öt epres omletthez:
A tészta:
2 tojás fehérje habbá verve
2 evőkanál cukor
2 tojás sárgája
2 evőkanál liszt
Egy csipetnyi sütőpor
Egy csipet só
A krém:
2 dl tejszín habbá verve
1 evőkanál cukor
10 dkg eper pépesítve
10 dkg eper félbe vágva

Kategóriák
Egyéb kategória

Zsidó tojás

Ahány ház, annyi szokás… Erre a zsidó tojás, más néven lengyel tojás igazi jó példa. Mindenki ismeri, de mindenki másképp készíti. Én a nagyanyámtól tanultam, aki talán a legegyszerűbb módón készítette, úgy, ahogy a Déditől ő is látta. Ebben a változatban se csirkemáj, se libamáj nincs, persze gondolom Dédi nem sokszor találkozhatott libamájjal gyerekkorában. 1897 áprilisában a Dob utcában született nagyon szerény körülmények közé, ezzel a recepttel kicsit rá is szeretnék emlékezni, mert a család egyhangúan megszavazná, ha lenne ilyen kérdés, hogy ő volt az igazi kedvence mindenkinek. Az „Ájer lájber cibelesz” ami szintén a zsidó-tojás egyik változata, nem nyers hagymával, hanem libazsíron üvegesre dinsztelt hagymakockákkal készül. Erre a hagymára dobták a liba, vagy csirkemájat, majd ezt keverték a lereszelt főtt tojáshoz. Nagyon finom, de én a libamájat sajnálom összekeverni tojással : ) A zsidó tojás annyira népszerű, hogy Bálint Endre (1914 – 1986) festőművész meg is festette, Csendélet Zsidó-tojással című akvarelljén. Na jó, ez kicsit más tojás, de tojás!

Hozzávalók:
6 kemény, főtt tojás, villával összetörve, vagy lereszelve
2 nagy fej hagyma felaprítva (újhagymával is nagyon finom, hogy a lilahagymáról ne is beszélünk. Ebben az esetben nem olyan erős hagymaízű, de többszöri fogmosással és rágózással sok mindent el lehet fedni, különben is egyen mindenki, és akkor nincs probléma!)
2 kanál libazsír
Mustár

Bors
Ha éppen szem előtt van, mehet bele egy csipetnyi pirospaprika is.

Kategóriák
Egyéb kategória

CHALLAH vagyis barhesz

Hatos fonás videó:

 

Szombatra (vagyis péntek estére) négy kalácsot szoktam sütni. Nem nagy kalácsok, négy őzgerinc nagyságú. Azért ez az adag, mert így egyszerre elférnek a sütőben, nem kell két részletben vacakolni vele. Sima háromfonatú kis kalácsok. Tudom, a hatfonatú sokkal szebb, de abból legfeljebb kettőt tudok sütni egyszerre, az pedig csak vasárnap estig tart ki. Ha ebből a kicsiből valamilyen oknál fogva kevés fogyna szombaton, akkor jól fagyasztható. Ez ritkán fordul elő, mert hétközben a fiam szereti bundáskenyérnek, a férjem pedig szendvicsnek.
Mitől kóser a szombati kalács, lánykori nevén a Challah? A lisztet minden esetben át kell szitálni, nehogy valamilyen bogár kerüljön a tésztába. Amikor először csináltam kóser kalácsot, meglepve tapasztaltam, hogy szinte minden harmadik zacskó lisztben van egy pici bogár, vagy valami gyanús dolog, ami ottmarad a szitában. A tojásokat külön pohárba kell ütni, és nagyon alaposan megnézni, hogy nincs-e benne egy csepp vér sem. Ha van, akkor másik tojás! Állítólag a fehér héjú tojásban sokkal kevesebbszer van vércsepp. Egy időben vettem olyat, de mivel mi el tudjuk tenni a nem kóser tojást vasárnapra reggelire, ezért maradt az általában kapható barna héjú. Magyarországon a sima, nem szárított élesztő kóser, ezért ilyenkor ezt használom. Sütés előtt a sütőt, miután kitakarítottam tisztítóprogrammal jól kiégetem, mondhatnám kikóserolom. A kelesztőtál, és a többi konyhai eszköz csak kóser főzéshez van használva. Ezért sajnos utána nem is tudom a mosogatógépbe tenni a többi edénnyel. Persze külön mosogatószivacs is szükségeltetik : ) A tésztából le kell venni egy darabot, amire áldást szokás mondani, és eltenni. Ezt aztán az ember lánya egy éven keresztül gyűjtögeti, és Pészáh előtt elégeti.
Hozzávalók négy darab kalácshoz:
7 pohár liszt (egy pohár 2,5 dl)
0,4 pohár cukor
2 kk só
3 tojás felverve
0,5 pohár olaj
2 dkg élesztő
2 pohár meleg víz
A tésztát nagyon alaposan ki kell dolgozni. Ezen áll vagy bukik a dolog. Szerintem ez olyan húsz perc. Rendesen lefáradok tőle : ) Konyharuhával letakart tálban negyven percig kelesztem hatvan fokon. (Akinek nincs a sütőjén kelesztő program: 30-60 C, az mindenképp legalább a kétszeresére kelessze) Négy részre osztom, aztán részenként még háromra. Hosszú hurkákat sodrok belőle, majd befonom. Sütőpapírral bélelt őzgerincformába rakom, majd fél órát még kelesztem melegben. 180 C fokos sütőben fél óra alatt megsül, de ez nagyon méretfüggő. Az utolsó öt percen bekenem a tetejét tojássárgájával.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Könyvajánló

Ez kimaradt, pedig jó kis könyv, ajánlani tudom csak mindenkinek. Nem csak receptek vannak benne, hane rövid leírások ünnepekről, a menükről, sőt magárol a kóser konyháról is.